Kormánypárti képviselők voksaival pénteken elfogadta a parlament a távközlési adóról szóló törvény. Júliustól így két-két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak telefonhívásonként minden megkezdett perc és elküldött üzenet után. Selmeczi Gabriella a törvény elfogadása után hangsúlyozta: azt nem az emberek, hanem a telekommunikációs cégek fizetik majd.
Név szerinti szavazással, a kormányoldal támogatásával fogadta el a távközlési adóról szóló előterjesztést pénteken az Országgyűlés. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak telefonhívásonként minden megkezdett perc és elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól. Az adó összege havonta magánszemélyeknél legfeljebb 700, a cégeknél 2500 forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A kabinet évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol a távközlési adóból.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a törvény elfogadása utána elmondta: a távközlési adót nem a telefonáló emberek fizetik majd, hanem a szolgáltatást nyújtó telekommunikációs cégek; „ez most az ő adójuk, ez most az ő terhük”. A távközlési adó ügyfelekre hárítását firtató felvetésre Selmeczi azt válaszolta: „Magyarországon van három társaság, amely szolgáltat. (...) Ha az egyik cég azt mondja nekem, hogy rám hárítja a telefonadót, akkor fogom magam, odébb állok, és egy másik társaságnál kötök szerződést”.
Az LMP véleménye szerint viszont a távközlési adó az embereken fog csattani. Vágó Gábor úgy véli, hogy a szolgáltatók át fogják hárítani a költségeket. A politikus kitért arra is, hogy a távközlési adó mértékében nagyjából megegyezik egy nemzeti mobiltársaság létrehozásához szükséges összeggel. Szerinte ez azt jelenti, hogy a jövendőbeli állami vállalat a jelenlegi piacon akar pozíciót fogni és „ennek az árát minden egyes mai telefonálóval fizetteti meg”. Kérdésre hozzátette: nem közvetlen, pántlikázott pénzekről van szó, de az adóból tervezett 40-70 milliárd forint szükséges egy ilyen üzlet beindításához.
Korábban nemzetközi távközlési szervezetek bírálták az új magyarországi távközlési adó bevezetésének tervét Brüsszelben kiadott közleményükben. A 40 távközlési céget tagjai közé soroló ETNO, valamint a mobilszolgáltatókat képviselő GSMA szervezet illetékesei úgy ítélték meg, hogy az új adó negatívan hat a gazdasági fellendülésre. Luigi Gambardella, az ETNO igazgatótanácsának elnöke úgy vélte, az új illeték nemcsak a távközlési ágazatra, hanem a teljes gazdasági növekedésre nézve ártalmas. Anne Bouverot, a GSMA vezérigazgatója arra figyelmeztetett. hogy az új adó „befolyásolni fogja a magyar szolgáltatók képességeit a fogyasztók igényeinek kielégítésére”. Egyúttal arra szólította fel a kormányt, hogy „vizsgálja felül adóstratégiáját” annak érdekében, hogy „pozitívabb megközelítést fogadhasson el”.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésében az egyéni mandátumok után a listás eredményeket is megbecsülte. A szakértők számításai jelentős Fidesz győzelmet hoztak ki.
Az észt „biztonsági adót” is ideiglenesnek hazudták, de a mai napig nyögi a lakosság és a gazdaság.
„Dániában fordul a helyzet, és a patrióták hódítanak szerte Európában” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Jelentős változásról számoltak be.
Sok képviselő úgy érzi, csak „szavazógépnek” használják őket, és nincs semmilyen valódi beleszólásuk a döntésekbe.
Így reagált a látványra a miniszter.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
