A Tisza-kormány belülről: repedések és mellékhatások

„Valakiknek nagyon fontos, hogy összemossák a nevem a maffiával. Tegnap megjelent egy cikk, amely azt próbálja sugallni, mintha rajtam vagy édesapámon keresztül háttéralkukat lehetne kötni. Ezzel párhuzamosan több egymástól független helyről is ugyanaz jutott el hozzám: vannak, akik az én nevemre hivatkozva tárgyalnak a NER szereplőivel, befolyást vagy személyes előnyt próbálnak szerezni. Ezek nem véletlen egybe­esések, ahogy az időzítésük sem az” – fakadt ki sejtelmesen a minap egy Face­book-posztban Radnai Márk, a továbbra is kevesebb mint 30 fős Tisza Párt alelnöke. 

A bejegyzés apropója, hogy a politikus édesapjáról, az egykor a Jobbik körül is sündörgő Radnai Lászlóról fotó és cikk jelent meg, amely alapján Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető korábbi miniszter egyik állítólagos bizalmasával folytatott egyeztetést. Alighanem titokban. Az erről beszámoló 444 megszólaltatta Radnai Lászlót, aki szerint Sabtaj Mihaeli grúz–izraeli üzletember – régi ismeretségükre való tekintettel – a fiával szeretett volna találkozni, s ebben kért segítséget. 

Apa és fia 

Hogy valóban így történt-e, nem tudhatjuk, ám a kormányzó pártban alighanem hullámokat keltett az eset. „Szeretném teljesen egyértelművé tenni: nem tárgyalok a NER tagjaival, ahogy korábban sem tettem soha. Senkinek nem adtam felhatalmazást arra, hogy a nevemben, a közösségünk nevében vagy rám hivatkozva bárkivel egyeztessen” – bizonygatta posztjában Radnai Márk, aki még a következő, fenyegetőnek tetsző mondatot is odabiggyesztette a bejegyzés zárásaként: „Régóta kapok jelzéseket arról, hogy mi történik a háttérben. Ha valaki azt hiszi, hogy ezek a szálak soha nem érnek össze… téved. Mindennek rendelt ideje van.” 

Ebből nem nehéz kiolvasni a Tiszán belüli esetleges törésvonalat, mintha Radnai az ellenlábasai­nak üzenne, határozottan elutasítva bárminemű egyezkedést az előző kurzussal. A cikk megjelenése ugyanis egyaránt kellemetlen lehetett az alelnöknek, mondván, az édesapja a háttérben machinál, ami tiszás körökben visszatetszést kelthet, és persze az érintett üzletembernek, hogy ilyesmivel próbálkozik. 

Márpedig Radnai Magyar Péter egyik legkorábbi és legszorosabb szövetségese, már azon a 2024. nyári éjszakán is együtt buliztak, amelynek zárásaként a miniszterelnök a Dunába hajította egy vele összeszólalkozó férfi telefonját, miután kidobták egy szórakozóhelyről. Radnai egykori színházi és filmes emberként a kezdetek óta a Tisza-kampány rendezvényeinek vizuális megálmodója, ami nyilvánvalóan hozzájárult a párt politikai sikereihez. Csakhogy érdemi kormányzati pozíciót nem kapott, ugyanakkor a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztosként azért felel majd, hogy a „társadalom véleményét becsatornázza a politikai döntéshozatalba”. 

E célból létrehozzák a Működő és Emberséges Magyarországért Intézetet, „ahol szociológusok, filozófusok, más kutatók és politikai elemzők meg tudják szervezni a kormányzatban való társadalmi részvétel kereteit”. A kellően általános, ám hangzatos küldetés konkrétumai egyelőre váratnak magukra, jogszabály vagy büdzsé még nem rendelkezik az intézményről. 

Mindazonáltal nincs okunk kételkedni a létrehozási szándék komolyságában, a költségvetést pedig Radnai szerint az állam fogja biztosítani, amit „egyrészt arra használ majd, hogy felmérje a társadalomban jelen lévő legfontosabb problémákat, széles körben edukálja a társadalmat ezekről, és megszervezze, hogy az emberek hogyan fognak részt venni a problémák politikai megoldásában”. 

Mi lesz a Tisza-szigetekkel? 

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az alelnöknek egy fontos posztot el is kellett hagynia. Bár májusban még bejelentette: az általa koordinált Tisza-szigetek számára kérdőívet indítanak a folytatásról, mondván, ez lesz az első lépés „egy valódi részvételi működés felé”, június elején érkezett a bejelentés: a párt elnökségével „egyetértésben különválasztják a Tisza-szigetek közösségének szervezését és a széles körű társadalmi egyeztetések rendszerének kialakítását”. Radnai közölte, hogy maga helyett olyan vezetőt szeretnének kijelölni, aki „minden energiájával a közösség fejlesztésére és támogatására tud összpontosítani”. 

A jelek szerint túl sok teret egyelőre nem kapó alapember sorsa mellett valóban nagy kérdés az is, mi lesz a párthoz inkább csak lazán kötődő társadalmi mozgalom intézményi jövője, hiszen Magyar Péter és a Tisza szűk vezetése a jelek szerint minden döntési kompetenciát szigorúan magánál tart. S ebben még a kormánytagok sem feltétlenül vehetnek részt. Árulkodó példa, ahogy Kármán András pénzügyminiszter a minap büszkén jelentette be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új vezetését. 

Mint írta: „Alapos szakmai egyeztetések után megszületett a döntés az új NAV-vezetéssel kapcsolatban. Kinevezése után a (…) hivatal elnöke Tamásné Czinege Csilla lesz, aki a kormányváltás óta már gyakorolta az elnöki jogkört. A NAV adószakmai elnökhelyettesének pedig Czöndör Szabolcsot javaslom. (…) A munkájukhoz jó egészséget, kitartást és sok sikert kívánok!” 

Pár napra rá azonban érkezett a miniszterelnök, aki egyértelművé tette, szó sincs kinevezésről, ez csupán egy ideiglenes döntés, az új NAV-vezetést majd pályázat útján választják ki. Információink szerint 

ha valamilyen személyi döntésről nem tudott, pláne, ha azzal nem ért egyet. Ez az eset pedig arra világít rá, hogy akár nyíltan is szóvá teszi, igaz, finomabb tónusban. 

A személyzeti politika egyébként a Tisza-kormányban az egyik elsődleges belső feszültségforrás, úgy tudjuk, 

A Partizán-munkatársból és korábbi balos kampánytanácsadóból lett kancelláriaminiszter feladata deklaráltan a „rendszerváltás” beteljesítése, vagyis a Fidesszel és hátországával való leszámolás aktív menedzselése. Ruff ezt alighanem szívesen csinálja. 

A héten az ankarai NATO-csúcsra utazó miniszterelnököt helyettesítő politikus ebből nem is csinál titkot, ugyanakkor egyes híresztelések szerint mégis ő az egyik tárcavezető, aki inkább csitítja a maffiahálózatot emlegető, a fideszes politikusokat a parlamentben szinte megállás nélkül szidalmazó és fenyegető főnökét. Legalábbis ami a kommunikációt illeti. 

Ha már stílus: információink szerint 

Egyelőre szerény sikerrel. A kétharmados választási eredményt jórészt magának tulajdonító kormányfő habitusától ugyanis távol áll, hogy visszafogja magát. Nem is teszi. 

Elhallgattatott kormányfő 

Nagy visszhangot váltott ki a parlamenti jelenet, amikor a Radnaihoz hasonlóan Tisza-alelnök Forsthoffer Ágnes házelnök kénytelen volt megvonni a szót a miniszterelnöktől, aki ezt láthatóan nehezen viselte. Egy közös kávézásra később alkalmat kerítettek, ám az Országgyűlés elnökének mosolyát sokan nem látták őszintének a békítő találkozó apropóján készült közös szelfin. 

Török Gábor elemző szerint látva a miniszterelnök reakcióját, meghallgatva az ülésvezetést később kioktató üzenetét, „sokkal inkább tűnik úgy, hogy itt bizony az első komoly tiszás nyilvános konfliktust láthattuk, amely ráadásul a legsebezhetőbbnek látszó pontján támadta meg a kormányfőt: az eddigi miniszterelnökökhöz képest szokatlan politikai stílusát, folyamatos parlamenti (túl)szereplését állítva középpontba”. 

A személyi döntések és a stílus mellett borítékolhatóan belső feszültséghez vezethet a kormányban az idei költségvetés újragondolása, illetve a jövő évi büdzsé összerakása, tekintve, hogy eddig szinte valamennyi miniszter  csupa szépet és jót ígért az általa képviselt szektoroknak és hivatásrendeknek. Csakhogy már a beharangozott százezer forintos iskolakezdési támogatás kifizetésének módja is jelzi (az egyik részlet augusztusban, a másik csak novemberben érkezik, akkor is utalvány formájában), nem lesz forrás mindenre. Sőt. 

Márpedig ez a körülmény felerősíti majd a belső lobbizás intenzitását és hevességét is, ami a jórészt politikai újoncok által alkotott kabinetnél kihívásokat hordoz magában. 

Ugyancsak formálódnak konfliktusok a Tisza győzelmének elsősorban Orbán Viktor eltávolítása érdekében drukkoló balliberális körökkel is – az ATV-s, ám korábban a jobboldali sajtóban dolgozó Bodacz Balázs kinevezése a köztelevízió megújítására e körben heves érzelmeket váltott ki. A szintén a balos sajtóból érkező Pikó András józsefvárosi polgármester egy 2013-as riportját rója fel Bodacznak, amelyben a diáktüntetőket kritizálta, köztük Pikó lányát. 

Az államfő egymondatos alkotmánymódosítással való eltávolítása és hasonló húzások miatt pedig a jogállamért aggódó szervezetek és szakértők irányából rajzolódik ki egy gyenge, mégis érzékelhető törésvonal. Még az Orbán-kormánnyal szemben kérlelhetetlen Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is szóvá teszi a vitatható jogalkotási metódusokat, illetve eszközöket. Előbbi szervezet szerint a kormány megoldása nincs rendben, az „alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges”.

Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila