Két ábra is bizonyítja: a többség fél attól, hogy a Tisza Párt győzelme után Magyarország belesodródik a háborúba és véget ér a rezsicsökkentés

Az is kiderült, mit tettek Magyar Péterék, ami ezt eredményezte.



Az ÁSZ elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

„Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza” – írta az Állami Számvevőszék a HVG megkeresésére hétfőn.
Mint ismert, Magyar Péter a választás napjának éjszakáján felszólította a köztársasági elnököt, hogy távozzon hivatalából. Majd hosszan sorolta azokat az állami és bírósági vezetőket,

akiknek szerinte le kell mondaniuk a posztjukról: a Kúria elnökét; az Alkotmánybíróság elnökét; a Legfőbb Ügyészt; az Állami Számvevőszék elnökét; a Gazdasági Versenyhivatal elnökét; a Médiahatóság elnökét; és az Országos Bírói Hivatal elnökét.
A megszólítottak közül a HVG megkeresésére reagált az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság. Az ÁSZ arról tájékoztatott, hogy elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Windisch Lászlót négy éve választotta meg az Országgyűlés az ÁSZ vezetőjének, nem mellesleg Windisch Magyar Péter volt feleségének az élettársa.
Az Alkotmánybíróság is reagált a HVG megkeresésére. Mint írták:
„az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait”.
Polt Péter tavaly májusban lett az Alkotmánybíróság tagja, miután a Fidesz őt, illetve Hende Csabát jelölte a megüresedett helyekre, és meg is szavazta a kormánypárti többség. Rá egy hónapra Poltot megválasztotta a parlament az Ab elnökének. Az Alkotmánybíróság tagjait 12 évre választják.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
