Felvázolta Orbán Viktor a patrióta terv négy pontját – így lehet újra naggyá tenni Európát! (VIDEÓ)

Orbán Viktor köszöntőbeszédével elindult a 2025-ös CPAC Hungary. Összefoglalónk!

A világ minden tájáról érkeztek a Karmelitába, hogy a miniszterelnököt kérdezzék.
Ismét a világpolitika egyik központjává vált Magyarország a kétnapos CPAC Hungary 2025 konferenciának köszönhetően. A patrióta, konzervatív seregszemle a világ minden tájáról Budapestre csábította az érdeklődőket. A hazánkba érkező véleményvezérek érthető módon a magyar miniszterelnöktől is kértek interjút, Orbán Viktor pedig eleget tett a késérnek és a Karmelitában válaszolt kérdéseikre. A beszélgetés legfontosabb témái voltak
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor köszöntőbeszédével elindult a 2025-ös CPAC Hungary. Összefoglalónk!
A miniszterelnök az orosz-ukrán konfliktussal, az európai politikával és a migrációval összefüggésben kapta a legtöbb kérdést. Orbán Viktor közel egy év után elárulta, miről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor a tavalyi békemissziója keretében Ukrajnában, Oroszországban, Pekingben és az Egyesült Államokban tárgyalt. A miniszterelnök emlékeztetett, korábban nem árult el részleteket kijevi tárgyalásáról, ám most megtette. Szavai szerint arra hívta fel Zelenszkij figyelmét, hogy az idő nem nekik dolgozik, vagyis minél később kerül sor a tűzszünetre és a békére, annál nagyobb veszteségek érik Ukrajnát.
Zelenszkij ennek ellenkezőjéről próbált meggyőzni, szerinte az idő Ukrajnának dolgozik, végül pedig Ukrajna katonai győzelmet arat
– avatta be a tárgyalás részleteibe a feleket a magyar kormányfő. Kiemelte: Moszkva is azt az álláspontját közölte, hogy az idő nekik dolgozik. Orbán Viktor kijevi, moszkvai, pekingi és floridai békemissziójának tapasztalataitól részletesen kifejtette, megerősítette azt a korábbi elképzelését, hogy az oroszok és az ukránok sosem fognak megállapodni a tűzszünetről és a békéről, éppen ezért erre csak Amerika és Oroszország képes egy széleskörű, katonai és kereskedelmi megállapodás részeként.
Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy Donald Trump amerikai elnök azért is képes megállapodni Vlagyimir Putyinnal, mert világos álláspontja szerint, nem Amerika és személy szerint az ő felelőssége a háború, hanem kizárólag Joe Biden előző elnöké és kormányáé. Így Trump tiszta lappal lépett hivatalba az orosz-ukrán háború kapcsán. Ez ugyanakkor már nem mondható el Európa háborúpárti vezetőiről, akiknek egy orosz-ukrán békekötés azt jelentené, el kell számolniuk azzal, várakozásaikkal ellentétben miért nem sikerült legyőznie Ukrajnának Oroszországot és miére ment el az a rengeteg pénz az elmúlt években, amely végül ahhoz vezetett, hogy az Európai Unió sokkal rosszabb helyzetben van, mint a háborút megelőzően.
A miniszterelnök világossá tette, azért beszél a háborút támogató európai vezetőkről külön, mert Magyarország a kezdetektől kimaradt a konfliktusból és arra szólította fel Európát is, maradjon ki a konfliktusból, tekintse két szláv nép háborújának. Orbán Viktor azt is világossá tette, Oroszország az agresszor, amely lerohanta Ukrajnát. Ennek kapcsán kitért Joe Biden és a progresszív nyugati politikusok felelősségére, akik felborították az évtizedek óta megszokott erőviszonyokat. Kiemelte:
noha rosszul hangzik, Ukrajna hosszú időn át egy ütközőzóna volt a NATO és Oroszország között. Ukrajnát végül magához húzta a Nyugat, azzal az intellektuális nyugati tévhittel, hogy ezt Moszkva elfogadja. Ez nem így lett. Éppen ezért igazi kihívás a nyugati vezetők számára, hogyan kommunikálják, hogy elvesztették a háborút.
Orbán Viktor bírálta azt a nyugat-európai felfogást, amely úgy garantálná az Egyesült Államok kivonulásával Európa biztonságát, hogy támogatja az egymillió fős ukrán hadsereget. A magyar kormányfő egyetért azzal, hogy Európának jelentős ráfordítást kell végrehajtania, hogy ne folytatódjon az a több évtizedes gyakorlat, amelynek következményeként Európa biztonságát „békeosztalékként” lehet értelmezni. Ezzel kapcsolatban elmondta:
évtizedekig nem foglalkozott Európa saját védelmével, éppen ezért az amerikai függőség után saját európai infrastruktúrát, hadiipart kell kialakítani a nemzeti haderők – és nem az ukrán hadsereg – finanszírozásával.
A magyar miniszterelnök szerint a béke érdekében vissza kellene térni Ukrajna semlegességéhez, mint kiindulóponthoz. Reményei szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin képes lesz olyan megállapodásokat kötni, amely az egész világ számára megnyugtató kereteket teremt az új világrendben.
A résztvevők Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontjáról is részletesen érdeklődtek. Orbán Viktor ismét világossá tette, Európa vezetői a demográfiai, munkaerőpiaci problémákat a migrációval kívánják orvosolni, emellett a baloldal hatalmi eszközként is tekint az illegális bevándorlókra. Kiemelte,
a progresszív erők azt várják, hogy az ideérkezők állampolgárságot – ezzel szavazati jogot – szereznek, a családegyesítéssel pedig még több bevándorló szavazatát szerezhetik meg, ezzel bebiztosítva hatalmukat.
Nem véletlen, hogy az illegális bevándorlók a városokban, nagyvárosokban jelennek meg. Ezzel ugyanakkor a Nyugat olyan történelmi károkat okoz, amelyeket később nem lehet helyrehozni. A progresszív megközelítéssel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, nem biztos, hogy az illegális bevándorlók és a gyermekeik a baloldalra szavaznak majd, lehet, hogy már a saját politikai párjukat juttatják hatalomra. A miniszterelnök felidézte az Európai Bíróság döntését, kiemelve,
még mindig kevesebbe kerül kifizetni a napi egymillió eurós bírságot Magyarország migrációellenes politikája miatt, mint ellenőrizetlenül beengedni az illegális bevándorlókat. Nézzenek szét, Magyarországon ma nincsenek illegális migránsok!
– ismételte meg többször is a kormányfő. Ennek kapcsán reagált a magyar családpolitika sajátosságaival és eredményeivel kapcsolatos felvetésekre is. Elismerte, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a magyar modellel sikerül megfordítani a demográfiai folyamatokat, ugyanakkor a családtámogatási rendszer, azaz a gyermekvállalás ösztönzése a munkavállaláson keresztül egyelőre korántsem mondható kudarcosnak, szemben az illegális migrációval, amelynek a következményei elkeserítőek.
Orbán Viktor helyzetértékelésére a kérdezők közt felvetődött, hogy a nyugati vezetők miért utálják saját népüket, miért akarnak nekik rosszat. A miniszterelnök világossá tette,
a nyugati vezetők is szeretik a hazájukat és nem lehet azt mondani, hogy a magyar állásponttal ellentétes tervek mögött rossz szándék húzódna. Ez egy ideológiai kérdés. Ők azt hiszik, hogy mindenképpen valami újat kell alkotniuk, amire még nem volt példa a világon. Ilyen például a muszlim világ és a kereszténység egyesítése. Mi nem hiszünk abban, hogy a múltban szerzett értékeket és tapasztalatokat új dolgokra kell cserélni, helyette abban hiszünk, ami a konzervatív politika alapja is, hogy ezekből tanulnunk kell, a jövő építése a múlt nélkül lehetetlen.
A kormányfő azt is elmondta, Oroszországra is szüksége van a világnak, ahogy Európa, Kína és az Egyesült Államok mellett Indiára is.
Orbán Viktor azt a tévhitet is eloszlatta, hogy Vlagyimir Putyin szövetségese. Oroszország az elmúlt évszázadokban számtalanszor megtámadta Magyarországot, a magyar és a szláv gondolkodás pedig eltérő. Az oroszok ugyanakkor „szuper racionálisan” gondolkoznak a világról, őket sem lehet kihagyni az új világrendben.
Szerinte Európának egyelőre vissza kellene térnie a háború előtti kapcsolataihoz Moszkvával, amely a versenyképesség záloga volt az olcsó orosz energia és a modern nyugati technológia kombinációjaként. Ezt szerinte a Nyugat feladta, amikor belesodródott a háborúba és bevezette a szankciókat, ugyanakkor Orbán Viktor szerint nem cél, hogy Európa és Oroszország kapcsolata a háború előtti kiindulóponthoz térjen vissza, csak egyelőre még nincs más működőképes alternatíva.
A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, mire számít a 2026-os választásokon a miniszterelnök. Orbán Viktor jelezte, Magyarországra az igazi veszélyt a háború és a migráció jelenti. Kormányfőként ezeket a veszélyeket elhárította, amely szerinte a választók számára is fontos eredmények. Úgy látja,
nagyon erős a magyar ellenzék, de mi még erősebbek vagyunk.
Végezetül Orbán Viktor reagált arra az itthon is gyakran előkerülő felvetésre, hogy az elmúlt évtizedekben átalakult politikai nézőpontja. Kifejtette: a 80-as években a liberalizmusra a szabadság szinonimájaként tekintett. Politikai pályája során ugyanakkor fokozatosan felismerte, hogy a liberalizmus inkább elnyomója a szabadságnak és az egyénnél fontosabb a nemzet, Isten és a család. Azt is világossá tette ugyanakkor, hogy politikai álláspontja ugyan változott, de az az elve nem, hogy a szabadság mindenek felett áll.
A nemzetközi véleményvezérekkel készült teljes beszélgetés ITT tekinthető meg.
Nyitókép: YouTube/Képernyőfotó
Ezt is ajánljuk a témában
A jelenlegi magyar miniszterelnök nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is jelentős politikus. Kormányzása hossza, megnyert választásai hazai rekordok. Ungváry Zsolt írása.