Országegyesítő Magyar Péter a tavasz, aki elvezeti az országot Európába

„Magyar Péter és a Tisza Pártnak nevezett szekta a nemzeti ünnepen az Andrássy úton tüntet. A szeánszot Péter Petra műsorvezető nyitotta meg, aki eligazította a közönséget a posztolás és a kis videók forgatásának fontosságáról, mert attól árad a Tisza, ha ellepik a tartalmaik az Instát és a Facebookot. Emellett külön felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Péter posztjait is osszák meg, mert az még fontosabb. Percről-percre közvetítésünk következik a kringyaparádénak ígérkező eseményről.

Némi prózai közjáték után Ruszin-Szendi Romulusz kezdte el beizzítani a közönséget, miután meghallgatták a svéd rockzenekartól lopott új mozgalmi dalukat, a Támad a cicát. A volt vezérkari főnök szerint ‘48-ban azért fogott össze a Honvédség és a lakosság, hogy posztolhassanak és lájkolhassanak a katonák, lehessen véleményük a haderőreformról. De ma elnyomás van, Orbán elnyomja a népet, aki ráadásul a sorkatonaságot is elkummantotta. Ezek után a seregben előforduló fizetési anomáliákról beszélt, ami szerinte kimeríti a hazaárulás tényállását. Erre megoldásként megemlítette, hogy minden egyenruhás szervezet lakhatási támogatást fog kapni, hogy megfeleljenek a körülmények a 21. századnak.

Ruszin kitért a TB terhére elkövetett zsírleszívásárára. Szerinte ez mindössze lejárató kampány, legközelebb azt fogják terjeszteni róla, hogy hajbeültetése volt, de megnyugtatott mindenkit, hogy az állomány tudja az igazságot. A közönség hálás szívvel mocskosfideszezett párat a nagyhatású szónoklatot követően.

Közjáték – Vers mindenkinek

A következő sztárfellépő Bódis Kriszta genderharcos amazon. Történelemórával kezdte, bírálta a középkori berendezkedést, amin a felvilágosodás sokat javított. Magyarországot is elérte a 19. században a korszellem, ezért tört ki a szabadságharc. Ezek után rákötött a kortárs valóságra, amikor is újra zsarnokok uralkodnak Magyarországon, de a felvilágosodás lángját magasba emeli a forradalom népe, aki nem kérdezi, hogy honnan jössz, csak arra kíváncsi, hogy merre mész.

Egy a zászló, egy az akarat – magyarázta 1848-ról Bódis, majd váratlanul ellentmondott önmagának, amikor kifejtette, hogy a parasztok a szabadságért és nők pedig az egyenjogúságért harcoltak. Utána példákat is hozott, olyan nőket emlegetett, akik vele ellentétben értelmes dolgokért küzdöttek a reformkorban.

Gondolatai körbekalandozták a szabadságharc nemzetiségeit, megállapította, hogy a nemzeti ébredés és az emancipáció vonzotta a kisebbségeket is. A roppant újszerű megállapításokat követően azzal fejezte be, hogy árad a szabadság.”

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP