A KINCS Közérzet Barométer kutatásából többek között kiderült, a családi állapot is jelentős szerepet játszik a boldogságszint alakulásában.
Március 20-a a boldogság nemzetközi napja, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern társadalmak fejlődését nem csupán gazdasági, hanem életminőségük és testi-lelki jólétük alapján is értékelni kell. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) négy éve folyamatosan monitorozza a magyarok közérzetét, amelynek az egyik legfontosabb mutatójaként a boldogságérzetet vizsgálja.
A KINCS Közérzet Barométer kutatás eredményei szerint
a magyar emberek 2021 és 2024 közötti a négy év átlagát tekintve egy tízes skálán átlagosan 7,4-re értékelték saját boldogságukat,
amelyet leginkább az életkor és a családi állapot határoz meg – mutatott rá a szervezet közleményében.
Emlékeztettek, hogy a 2024-es felmérés szerint a magyarok boldogságérzete átlagosan 7,3 volt, ami a férfiaknál 7,2-es, míg a nőknél – idén először a férfiak boldogságindexénél magasabb – 7,3-as értéket mutatott. Ahogy minden évben, úgy 2024-ben is a fiatalok érzeték magukat a legboldogabbnak.
A 18-29 éves fiatalok (7,6) és a 30-49 évesek (7,5) boldogságérzete volt a legmagasabb.
Az 50-65 évesek esetében ez az érték 7,1, míg a 65 év felettiek körében 6,9 volt, tehát az életkor előrehaladtával a boldogság szintje fokozatosan mérséklődik – ismertették.
A kommünikében rámutattak, hogy a családi állapot is jelentős szerepet játszik a boldogságszint alakulásában: a legboldogabbnak a házasok (7,7) bizonyultak, akiktől csak kissé marad el az élettársi kapcsolatban élők (7,6) boldogságszintje, míg az elváltak 6,6-ra, az egyedülállók 6,7-re és az özvegyek 6,4-re értékelték saját boldogságukat.
A KINCS közleményét azzal zárta, hogy
a gyermeknevelés továbbra is pozitív hatással van a boldogságérzetre:
a KINCS felmérése szerint az országos átlaghoz képest a 18 év alatti gyermeket nevelő szülők 7,7-re értékelték boldogságukat. Különösen kiemelkedik a kisgyermeket gondozó szülők boldogságszintje, hiszen a GYES-en és GYED-en lévők 8,1-es értékkel a legboldogabbnak bizonyultak, de magas boldogságszint jellemzi a nagycsaládosokat (7,4) is, ami jól mutatja, hogy a gyermekek jelenléte a családban valódi boldogságforrást jelent – húzták alá.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mindig szigorúan akkor és ott válnak harcos gyermekvédőkké, amikor és ahol annak politikai konjunktúrája van. Francesca Rivafinoli írása.
Legalábbis pár napra: hiszen az Ipsos kutatása alapján úgy tűnik, nem kevesen sírják vissza a kilencszeres csecsemőhalandóságot és a Trabantra való ötéves várakozást. Francesca Rivafinoli írása.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium már korábban arról számolt be, hogy vizsgálatot indít a cég körül megsokasodott panaszok miatt.
A Nézőpont Intézet legújabb felmérése szerint egy most vasárnapi választást is magabiztosan nyernének a kormánypártok.
„Na, szia, mentő!” – a történet bejárta a teljes hazai sajtót.
Mint ismert: 2025 októberétől a háromgyerekes édesanyák nem fizetnek szja-t.
A miniszterelnök nem fogta vissza magát: a szegedi fórumon egymás után lőtte el a poénokat, amikről most videós összeállítás is készült.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
