Meghallgattam a Magyar-Gulyás interjút – katasztrófa

„Mielőtt részletekbe bocsátkoznék, tisztázzuk, hogy Gulyás Márton nem újságíró, pláne nem riporter! Ami pedig Magyar Pétert illeti, valaki felkészíthette volna arra, hogy mi vár rá, ha szembekerül egy totálisan dilettáns amatőrrel. Be kell vallanom, hogy a majdnem 2 órás »beszélgetés« utolsó perceit már nem tudtam meghallgatni, mert Havasné kikapcsoltatta velem a telefonomhoz kapcsolódó hangszórót, mondván, nem bírja idegekkel ezt a 2 embert hallgatni.

Ahhoz, hogy a laikusok is értsék, mi a bajom ezzel az interjúval, kénytelen vagyok egy tavaly novemberi bejegyzésemből idézni, amiben a magyar vasút problémáival kapcsolatban hívtam fel Lázár János miniszter figyelmét egy könyvre (Engels: A természet dialektikája). 
Tehát: »Engels az említett könyvében egyebek között arról ír, hogy mi a különbség a véletlen és a szükségszerűség között. Arról ír, hogy van két ország, és mind a kettőnek van vasútja. Az EGYIK ország vasútjánál rendszeresen képzik a személyzetet, karbantartják a járműállományt és az infrastruktúrát, a MÁSIK országban mindezt elhanyagolják. Következtetés: szükségszerű, hogy az EGYIK ország elhanyagolt vasútjánál balesetre kell számítani, de az, hogy ez mikor és hol történik, az már véletlen.« /Havas Henrik, Facebook-bejegyzés, részlet, 2024. 11.29./

Helyettesítsük be Magyar Pétert Lázár János közlekedési miniszterrel, akit Gulyás Márton faggat! Megkérdezi, hogy hány éves az állomásfőnök, a baleset idején milyen időjárási viszonyok voltak, a MÁV vezérigazgatójának van-e szeretője, tehát Gulyás úgy, mint Magyar Péter esetében leragad a részleteknél, és nem fogja fel, hogy itt egy általános, mindent átfogó problémáról van szó.

Magyar Péter megpróbál utalni az ország gazdasági, társadalmi problémáira, Gulyás olyanokat kérdez, hogy mi az álláspontja az egykulcsos adóról, meg hogy vásárolt-e bennfentes információk alapján részvényeket.

Én készséggel elismerem, hogy amikor 1 évvel ezelőtt Magyar Péter elment a Partizán stúdiójába, azt így utólag már tudjuk, hogy jól tette, mert valamit elindított, aminek esetleg még eredménye is lesz, de hogy megint leült ezzel a fafejű dilettánssal, ahogy mondani szokták az nem hiba, hanem bűn.

Utolsó megjegyzés: én az elmúlt majdnem 40 év alatt több ezer interjút csináltam, de nem emlékszem arra, hogy egyszer is átléptem volna a magamnak megszabott 1 órás időkeretet. Gulyás órákig tud kérdezni, pedig tőle 10 perc is sok. ”

Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás