A miniszter azt is megígérte, hogy nem fog óriási mennyiségben halászlevet főzni Paks alatt.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter volt műsorunk, a Mandiner Stratéga vendége szerdán. Lantos az adásban elmondta: Európa versenyképessége bajban van, mert ma „egy európai vállalat földgázt körülbelül ötszörös áron tud venni, mint amerikai versenytársa”.
Nem véletlen tehát, hogy az Európa súlyos versenyképességi problémáit feltáró Draghi-jelentést a tavaly júniusi EP-választás előtt „nem hozta nyilvánosságra Von der Leyen, csak utána, miután eldőlt a választás,
mert hiszen attól félt, hogy nem igazolja az elmúlt öt évi Green Dealt – nem is igazolta” – mondta el a miniszter.
A megújuló energiaforrások helyzetéről elmondta: „Európában, ezen a szélességi körön egy napelem átlagosan 15-17 százalék kapacitáskihasználtsággal működik”, mikor süt a nap, akkor nagyon megdobja az európai áramtermelést és lenyomja az árakat, amikor viszont nem, akkor teljesen tétlen. 2023-ban – épp a megújuló energiaforrások felfutása miatt – 97 olyan óra volt Magyarországon, amikor nulla vagy negatív volt a túltermelés miatt az áramár, 2024-ben viszont már 306. Eközben idehaza 14 év alatt ezerszeresére nőtt a háztetőkön elhelyezett napelemek kapacitása.
Lantos Csaba kitért arra a Tisza Párt és sajtója által terjesztett összeesküvés-elméletre is, mely szerint Magyarországon a legdrágább az áram az Európai Unióban.
(Emlékezetes: ezt a dezinformációs kampányt az ellenzék egy egy napig érvényes aktuális tőzsdei áramárra alapozta, amelyet sem az ipari, sem a lakossági fogyasztók nem fizetnek meg, hiszen előbbiek jellemzően hosszabb távú szerződések keretében veszik az áramot, utóbbiakat pedig a rezsicsökkentés védi.) „Tisza Péternek ez a mondata nyilvánvalóan szakmaiatlan és kiragadott. Az éppen aktuális tőzsdei árat minden órában megnézhetnénk, és találnánk rengeteg példát” arra, hogy az EU-ban éppen mikor kinek az áramtőzsdéjén a legmagasabb az ár – fejtette ki a miniszter.
Az európai energiahelyzetről Lantos azt mondta: „a három balti ország is leválik az orosz áramrendszerről a hétvégén, és átáll Európa egységes rendszerére”, azaz Ukrajnától Portugáliáig, Törökországtól Skandináviáig ez egy nagy áramrendszer. „Az, hogy Európa a világon a legnagyobb egybefüggő áramrendszert megteremtette, jó nekünk is” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy összességében még mindig több mint 60 százaléka importált az Európában felhasznált energiának, azaz az energiaszuverenitás érdekében még lépéseket kell tennünk.
A magyar energiaszuverenitás tekintetében, Donald Trump „fúrjunk, bébi, fúrjunk” jelszavára reflektálva elhangzott: „mi is tudunk fúrni, de minél mélyebbre fúrunk, annál nagyobb a geológiai kockázat”. Épp ezért nem lehet még kitermelni a makói árokban található földgázt. „Az a közös hitünk és reményünk, hogy egyszer majd sikerül onnan, nagyon mélyről kihozni a gázt” – fogalmazott Lantos, aki elmondta: két amerikai csapat is dolgozott a makói gáz felhozatalán, „lefúrtak 6000 méter émlyre, de nem tudták kihozni, még nincs meg az a technológia”.
A miniszter szerint ugyanakkor nagy eredmény, hogy tavaly 4000 méter mélységből már sikerült felhozni földgázt.
A magyar energiaszuverenitás másik fontos elemeként a biometántermelés felfuttatását említette.
Szóba került a Paksi Atomerőmű és az azt hűtő Duna nyári hőmérséklete is. Ezzel kapcsolatban Lantos úgy fogalmazott: ígéri, hogy hiába tiszai gyerek, nem fog óriási mennyiségben halászlevet főzni Paks alatt, ugyanakkor az erőmű körüli vízhőmérsékletre vonatkozó, 20. század közepi, merev szabályozáson változtatni kell az élővilág alkalmazkodási képességének mértékében, hogy a paksi erőműnek nyaranta ne kelljen leállnia. A kellően rugalmas, ám a vízi élővilágot is védő új szabályozás kidolgozása érdekében Lantos tudományos tanácsot hívott egybe.
A teljes adást itt tekintheti meg:
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Brüsszel nem szüntette meg az energia függőségét, csak az oroszokat cserélte amerikaiakra és arabokra.
Nem kertelt az USA elnöke.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ukrajna leállította az egyik legfontosabb szállítási útvonalat, miközben a Közel-Keleten is nő a feszültség – a globális energiapiac pedig percek alatt reagál minden újabb konfliktusra.
A kiadvány már most erős visszhangot váltott ki, és kiemelt érdeklődés övezi az olvasók részéről.
Vasárnap beérhetik riválisukat.
