Hemzseg a furcsaságoktól a tanulmány, amelyet Magyar Péter háttérembere írt a Diákhitel Központnak három éve

Részletes elemzést közölt a Lakmusz arról a gyanús tanulmányól, amelyet a ma már a Tisza Pártnak dolgozó Trentin Balázs cége készített a Diákhitel Központnak, abban az időben, amikor a Zrt. vezérigazgatója Magyar Péter volt.

A Lakmusz elöljáróban emlékeztet, hogy tavaly februárban maga Magyar beszélt arról a Partizánban, hogy vezérigazgatóként túlárazott szerződéseket kellett aláírnia. Ezeknek először Hadházy Ákos független képviselő nézett utána, aki több olyan szerződést is talált, amelyek hasznossága vagy ára megkérdőjelezhető.

Ahogy a Lakmusz feleleveníti, a médiában kiemelt figyelmet kapott az a nettó 13,34 millió forint értékű szerződés, amit Magyar Péter a Troia Media Kft.-vel írt alá 2021 decemberében. Ezért az összegért a Troiának a diákhitel gazdasági hatásairól kellett tanulmányt írnia.

Kiiktatták a közbeszerzést

Ahogy a szerződést megszellőztető Szabad Európa írta, a Troia Média Kft.-nek a Diákhitel Központtal kötött szerződés volt az egyetlen bevételi forrása 2022-ben. Ennek eredményeképpen ért el a cég abban az évben 2,95 millió forint adózott eredményt, miközben előtte és utána is veszteséges volt.

A Hadházy Ákos által közzétett fotókból kiderül, hogy a Diákhitel Központ és a Troia Media közötti szerződést 2021. december 1-jén írták alá, a megbízási díj 13 340 000 forint plusz áfa volt. A Központ több másik, Magyar Péter vezérigazgatósága alatt kötött szerződéséhez hasonlóan ennek a szerződésnek az értéke is kevéssel 15 millió forint, az akkori közbeszerzési értékhatár alá esett. Így nem kellett nyílt közbeszerzést kiírni a munkára.

A Lakmusz kikérte a Diákhitel Központtól a teljes tanulmányt és a hozzá tartozó vezetői prezentációt.

Ebből feketén-fehéren kiderül, hogy a kontraktust Magyar Péter és Trentin Balázs, a Troia Media ügyvezetője írta alá, aki a cégadatok szerint két családtagjával együtt a cég tulajdonosa is.

Ahogy a portál megjegyzi, 

A cég főtevékenysége a szerződés idején „saját tulajdonú ingatlan adásvétele” volt, korábban kiemelten foglalkoztak reklámügynöki tevékenységgel, de számos egyéb tevékenységi kört is felvettek, például takarítást vagy villanyszerelést. A diákhiteles munkához a legközelebb talán az „üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás” áll.

A tanulmány fele csak bevezetés

Az első furcsaságot a fájlok metaadatai közt találták: a Word-dokumentum szerzőjeként és utolsó módosítójaként, illetve a PPT utolsó módosítójaként Bozsonyi Károly neve szerepel, aki a Neumann János Egyetem stratégiai rektorhelyettese, korábban többször az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójaként jelent meg a sajtóban.

Bozsonyi Károly azt válaszolta a Lakmusz megkeresésére, hogy a  tanulmány elkészítése során néhány részfeladat elvégzésében vett részt. Ezek a feladatok elmondása szerint a „modellezéssel kapcsolatos tanácsadásra”, és az „anyagok átnézésére” irányultak.

A megkapott dokumentumokból kiderül, hogy 

annak ellenére, hogy az itt írtakat a lényegi elemzéshez egyáltalán nem használják. Egészen pontosan a 49 oldalból egész pontosan 19-et foglal el „A felsőoktatás nemzetgazdasági hatásainak mérési módszerei a nemzetközi gyakorlatban – rövid áttekintés” című rész, ami három külföldi kutatást mutat be.

A tanulmány végén 5 oldalt tölt ki egy függelék az egyetemek gazdasági hatásaival foglalkozó kutatóknak szóló irányelvekről. Ezt még csak le sem fordították magyarra, angolul illesztették be a szövegbe.

A tulajdonképpeni témára, a magyar diákhitel-rendszer gazdasági hatásainak elemzésére csupán a tanulmány 26. oldalán fordul rá a Troia Media, és 19 oldalon keresztül ismertetik a három nemzetközi kutatás részletes módszertanát és eredményeit.

Jóllehet a külföldi tanulmányok az egyetemek általános gazdasági hatásait vizsgálják, a Troia Mediának pedig kifejezetten a diákhitel gazdasági hatását kellett megbecsülnie, a leadott tanulmány látszólag teljesen indokolatlan részletességgel megy bele módszertani kérdésekbe, és írja le a külföldi vizsgálatok eredményeit.

A Diákhitel Központ és a Troia Media közötti szerződés 40-50 oldal terjedelmet írt elő. Ezt a 19 oldalas módszertani kitekintés és az ötoldalas függelék nélkül nem érte volna el a leadott tanulmány.

Más szerződések is voltak 

A Diákhitel Központ szerződéseivel foglalkozó cikkek a Troia Medián kívül megemlítenek két másik, Trentin Balázshoz csak közvetetten kapcsolódó céget: a Think&Tank Management Kft.-t és a First Voice Kft.-t. A két cég és a Diákhitel Központ közötti szerződésekkel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is foglalkozott egy vizsgálatban, aminek az eredményét egy 2021. augusztusi jelentésben foglalták össze.

A Think&Tank a KEHI-jelentés szerint 14,7 millió forintért bonyolította le a Diákhitel Központnak a „Középiskolai fenntartható fejlődés, e-mobilitás” kampányt, aminek 

A First Voice Kft.-t 14,5 millióért bízta meg a Központ egy olyan kutatással, ami – szintén a KEHI szerint – 2 millióból megvalósítható lett volna.

Az Átlátszó által nyilvánosságra hozott jelentés a két cég megbízásain túl is túlárazottnak értékelt több, a Diákhitel Központ megrendelésére összeállított elemzést és tanulmányt, de azt is megállapította, hogy több esetben nem volt valós verseny.

Trentin Balázs és a KEHI-jelentésben említett cégek között számos összefüggést találtak, amelyekről a média írt: a Think&Tank Kft. tulajdonosa egy olyan cégnek (Kondorkó POD Kft.), aminek ügyvezetője 2021 szeptembere óta Trentin. A First Voice Kft. székhelye 2023 márciusa és 2024 októbere között megegyezett a Think&Tank székhelyével, ügyvezetője (Ézsiás Beatrix) korábban a Think&Tank ügyvezetője volt.

A Lakmusz megkérdezte Trentin és Magyart is előbbi pártban betöltött szerepéről és kapcsolatukról, de egyikük sem válaszolt.

Fotó: Ficsor Márton/Mandiner