„Annyi kiegészítésem van Németh Robi barátom cikkéhez, hogy a Magyar Péter által»eddig függetlennek gondolt média« megjelöléssel emlegetett szerkesztőségek éveken át rongálták a saját immunrendszerüket, míg teljesen kitetté lettek az aktuális ellenzéki divatoknak, azok főszereplőinek. Már Márki-Zay Péter is komoly dúlást vitt végbe ebben a közegben, már akkor sztenderd válasz volt a jólfizetatóni, és azóta csak romlott a helyzet.
Eme szerkesztőségekben mára evidenciává lett, hogy ellenzéki újságírást (paradox, nyilván) kell folytatni, az ott dolgozók pedig most épp csak Magyar Péter híveiként tárhatják elénk tartalmaikat, ha nem akarnak a lincselő hordával szembesülni.
Egyféle hang van, egyféle megközelítés. Ismerős? Mindez úgy működik, hogy e helyeken lehet akár havonta Kohán-paródiával előállni, de nem készülhet a Matyival interjú, pláne vita, mert még kiderülne, hogy nem butább, nem tájékozatlanabb, mint a külpolitikai rovatvezető. És persze, én is csak amolyan elrajzolt mémként férek oda, mások által »összefoglalva«, soha nem életnagyságban, hogy visszakérdezhessek esetleg, hogy várjál már, te, aki most ellenzékiségből számoltatsz el engem, te az előző vitánkon még nem a kormányt védted a kormánysajtó embereként? Nem neked diktálta le Lázártól Navracsicsig mindenki a véleményed? Én sose voltam a kötcsei pikniken, hát te?
És ebből lesz az, drága barátaim, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit. Ha már a harcos ellenzékiség az új nulladik kilométerkő, akkor a neutrális, tényszerű újságírás is fideszes elhajlásként tűnik fel – pláne a valódi riporteri kérdések, melyek okán Gulyás Mártont Magyar Péter immár per »pamlag partizán« csapkodja.”