Vége van, Pressman, vége van!

Leköszönő nagykövetekhez képest szokatlan módon egy hétfő hajnalon titokban távozott hazánkból az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman. A távozás mikéntje azonban nem meglepő annak fényében, hogy mit hagyott hátra 2022. szeptemberi hivatalba lépése óta.

Nem volt még olyan nagykövet, aki ennyire nyíltan szembehelyezkedett volna a magyar kormánnyal, és ennyire belefolyt volna a belpolitikába, egyértelműen letéve voksát az ellenzék mellett. Az Egyesült Államokat képviselő diplomata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mélypontra jussanak az amerikai–magyar kapcsolatok. 

szimbolikus megnyilvánulásaival félreérthetetlen üzeneteket küldött a kormánynak, és számos lépésével a megbuktatását igyekezett elősegíteni. Miután ez nem sikerült neki, sértődötten hagyta el hazánkat.

Hivatali ideje alatt olyan intézkedésekhez adta a nevét, amelyeknek leginkább a magyar állampolgárok itták meg a levét. A nagykövetség jelentette be 2023 augusztusában, hogy az Egyesült Államok jelentősen korlátozta Magyar­ország részvételét a vízummentességi programjában a 2011 és 2020 között kiadott útlevelekkel kapcsolatos biztonsági aggályok miatt. Az amerikai vízummentességi programban részt vevő országok állampolgárai turisztikai vagy üzleti céllal 90 napra vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba, ehhez csupán az elektronikus utazási engedélyezési rendszer (ESTA) dokumentumára van szükségük. 2023 augusztusától a magyar útlevéllel rendelkezők számára az ESTA-engedély kettő helyett csak egy évig érvényes, és egyszeri belépésre jogosít. A Belügyminisztérium közlése szerint az állt az ügy hátterében, hogy az Egyesült Államok a kettős állampolgárságú magyarok adatait követelte, ezt azonban hazánk a külhoniak biztonságára hivatkozva megtagadta.

A végére is jutott a revansból: alig két héttel Donald Trump hivatalba lépése előtt az amerikai kormányzat szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét. Többen úgy vélekedtek, hogy a szankciót minden bizonnyal maga Pressman járta ki, hiszen a kormányzatnak valószínűleg fontosabb dolga is akadt a staféta átadása előtt, mint ilyen ügyekkel foglalkozni. A távozó nagykövet indoklása szerint Rogán szankciós listára helyezésének oka az, hogy az USA aggódik a magyarországi kleptokrácia és annak a demokráciára jelentett veszélye miatt. A szankciót szerinte alapos megfontolás előzte meg, a lépés pedig országa elkötelezettségét tükrözi a demokrácia és az átláthatóság iránt.

Pride, influenszerek és széderest

Visszatérve Pressman üzenetértékű megnyilvánulásaira, már megbízólevele átadásakor demonstrálta másságát, amikor férfi partnerével és két örökbe fogadott gyermekével jelent meg a Sándor-palotában. Később sem hagyott ki egyetlen alkalmat sem, hogy kiálljon az lmbtq-ügy mellett: aktívan támogatta a Pride rendezvényeket, és az összes felvonuláson részt vett hivatali ideje alatt.

2023-ban ő nyitotta meg a Pride-hónapot, amelynek lezárásaként pikniket szervezett zugligeti rezidenciáján, ahová több mint ezer vendéget, köztük baloldali politikusokat invitált meg. A rendezvényen elmondott propagandabeszédében nem mulasztotta el, hogy odaszúrjon a kormánynak a gyermekvédelmi törvény miatt, amely érezhetően csípte a szemét.

Emlékezetes a 2023-as pészah ünnepén megrendezett széderest is, amelyre meghívták Gyöngyösi Márton Jobbik-elnököt, aki korábban a parlamentben és a kormányban ülő „zsidó származású emberek” összeírásáról beszélt – utólag nyelvbotlásként magyarázta az esetet –, egy 2013-as Jobbik-tüntetésen pedig a cionizmus bűneiről értekezett. Pressman magyarázata szerint éppen azért hívták meg Gyöngyösit, „mert korábban antiszemita volt”. A zsidó szervezetek azonban nem díjazták a nagykövet lépését, sorra hangot adtak felháborodásuknak. Ugyanennek a vacsorának volt egyébként a vendége a ma már Magyar Péter Tisza Pártjában tevékenykedő színművész, Nagy Ervin is.

Pressman előszeretettel töltötte az időt előadóművészek, zenészek, influenszerek társaságában, több vacsorán is vendégül látta őket. Ott volt Azahriah, Pottyondy Edina, Osváth Zsolt, WhisperTon vagy éppen a pedofilbotrányba keveredett Lakatos Márk, aki az utóbbi hónapjait leginkább bujkálással töltötte.

Az is egyértelmű jele volt elkötelezettségének, hogy a nagykövetség több körben is bőkezűen segítette az ellenzéki médiát „a sajtószabadság védelme és támogatása érdekében”. Pressman kétszer is találkozott a kormánnyal szembekerülő Országos Bírói Tanács embereivel, hogy a szervezetnek az igazságszolgáltatási rendszerben betöltött szerepéről beszéljenek. Többen súlyos kritikát fogalmaztak meg, mert meglátásuk szerint a találkozó veszélyezteti a bírói függetlenséget. Az Országos Bírósági Hivatal a Mandiner megkeresésére aggasztónak nevezte a találkozó tényét, szerinte az indokoltsága és a jogszerűsége is vitatható.

Szemben a magyar külpolitikával

A távozó nagykövet rendszeresen bírálta a magyar kormány külpolitikáját, különösen azért, mert az amerikai, nyugat-­európai fősodorral ellentétben nem vágta el minden gazdasági kapcsolatát Oroszországgal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavalyi moszkvai látogatása kapcsán úgy fogalmazott, hogy nem a békét, csak a profitot hajszolva utazott el.

szerinte az nem volt más, csupán performansz, amelyet senki nem fog követni. A nagykövetségnek még arra is volt gondja, hogy Moszkva-ellenes plakátkampányt pénzeljen. Pressman a magyar kormány által meghirdetett gazdasági semlegességről sem volt jó véleménnyel, a témát a NATO-tagállamok magyarországi nagyköveteivel vitatta meg tavaly októberben, leplezetlen nemtetszéssel.

Távozása előtti búcsúfogadásán sem fogta vissza magát: Európa egyik legkorruptabb országának nevezte hazánkat, ahol veszélyben van a jogállamiság. Sőt, még távozása után is visszalőtt a kormányra, áldozatként beállítva magát a The New York Timesnak adott interjújában. Mint mondta, azzal szembesült, hogy megpróbálták marginalizálni, és lejárató­kampányokat indítottak ellene. Szerinte homoszexuális irányultságába bele volt kódolva, hogy fenyegessék. Arról is beszélt, mennyire nehéz volt „sok ismeretterjesztéssel” ellensúlyozni a kormány propagandáját. Szerinte probléma, hogy „az orbáni modell egész Európában terjed”, és a fő kérdés az, hogyan fog reagálni Washington.

Új szelek

Úgy fogalmazott, hogy bár elődje sok kárt okozott, mindent helyre lehet állítani. A Patriótának adott interjújában azt mondta: „Azt hiszem, mindannyian várjuk, hogy Trump visszatérjen a Fehér Házba, s az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közti kapcsolatok visszatérjenek az aranykorba.”

Az új nagykövet beiktatásáig tartó időszakban David Pressman ideiglenes utódja David Holmes, a nagykövetség eddigi misszióvezető-helyettese. 
Holmes magyarországi kiküldetését homály fedi, de az tudható róla, hogy fontos szerepet játszott a Donald Trump ellen indított alkotmányos felelősségre vonási eljárásban. A Demokrata Párt által kezdeményezett eljárás arra a vádra épült, hogy Trump hivatalban lévő elnökként az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy indítsanak eljárást Joe Biden fia ellen. Holmes ekkor az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén politikai tanácsadóként dolgozott, és állítása szerint 2019 júliusában kihallgatott egy telefonbeszélgetést Donald Trump és az USA uniós nagykövete, Gordon Sondland között, amelynek során utóbbi azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész eleget tenni a Bidenék elleni nyomozás megindításáról szóló kérésnek.

Az Origo Holmesról szóló összeállítása kitért arra, hogy bár a politikai tanácsadó a Trump elleni alkotmányos vádeljárás során hírnevet szerzett magának, sehonnan nem derül ki egyértelműen, hogy mikor érkezett Magyarországra. Trumpot egyébként az eljárás során hatalommal való visszaéléssel és az ellene folyó kongresszusi vizsgálat akadályozásával vádolták meg. A most hivatalba lépő elnök minden felhozott vádat tagadott, és félrevezetőnek nevezte az eljárást. 2020 februárjában meghozott döntésében az amerikai szenátus mindkét vádpontot leszavazta. Az elnök elmozdításához kétharmados többséget kellett volna kapnia a két indítványnak. A végkifejletnek az ukránok is örültek, és azt állítják, hogy belerángatták őket az Egyesült Államok belpolitikai csatározásaiba.

Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila