Európa és az európai együttműködés elképzelése nem sajátítható ki és nem válhat a föderális dogmák áldozatává, a Patrióták életképes európai jövőképe valós alternatívát kínál a 21. században – mondja a Mandinernek Trócsányi László egyetemi tanár, volt EP-képviselő. Interjú az uniós Erasmus-ügyről, Trumpról és az államfő szerepköréről.
Tavaly nyáron befejezte az EP-képviselői tevékenységét. Mi hiányzik leginkább az európai parlamenti munkából?
Hiányoznak azok a képviselők, akiket nagyra becsültem, akikkel azonos platformon voltunk, amikor az európai integráció alapkérdéseiről és jövőképéről beszéltünk, vitázunk. Kiemelném Zdislaw Krasnodebski professzor urat az ECR-ből, Francois Xavier Bellamyt a néppártból, a Patrióták frakcióból Jean Paul Garreau volt bírót vagy a korábbi képviselőt, Henry Lebreton professzor urat. Nagyra értékeltem Michel Barniert, a Brexit főtárgyalóját, akivel több alkalommal tudtam beszélgetni. Európa sokszínűsége a gondolatok terén is megmutatkozik, az intellektuális kapcsolatok kiszélesítik az ember világképét, így örülök, hogy sok embert, arcot és jellemet megismerhettem.
A Patrióták a harmadik legnagyobb frakció lett, eközben a választások abszolút győztese az Európai Néppárt (EPP) volt. Ez alapján milyenek a jobboldal kilátásai az EU-ban?
Amennyiben a néppártban és azon belül a német CDU-CSU-ban továbbra is úgy gondolják, hogy a tőlük jobbra állók Európa-ellenesek, akkor az EPP foglya marad a baloldalnak és a centralizációs törekvéseknek, a föderális Európa ideológiai uszályában reked.
Változásra csak akkor számíthatunk, ha a néppárt és a CDU-CSU megvonja a bizalmat Manfred Webertől.
A Patrióták megjelenése ma már markáns jelenség az Európai Parlamentben, a párt erősödő pályán van, így azok a törekvések, hogy szerepüket csökkentsék, hosszútávon hiábavalók. Európa és az európai együttműködés elképzelése nem sajátítható ki és nem válhat a föderális dogmák áldozatává, a Patrióták életképes európai jövőképe valós alternatívát kínál a 21. században. Azt meg végképp a parlamenti jogba ütközőnek tartom, hogy a Patrióta képviselők nem lehetnek bizottsági elnökök, alelnökök vagy rapportőrök, vagyis nem jutottak parlamenti tisztségekhez.
A cordon sanitaire mindig visszaüt, jobb, ha ezzel mindenki tisztában van.
Tavaly óta Szájer József az Európa reformját zászlajára tűző Szabad Európa Intézet élén folytatja a munkáját. Mit szólt a visszatéréséhez?
A rendszerváltozás meghatározó személyisége, igazi intellektuel, aki jól ismeri az európai intézményrendszer összefüggéseit. Sokáig hitt a néppártban, akkor, amikor jobboldalon olyan elkötelezett politikusok voltak a párt meghatározó alakjai, mint Jean Luc Dehaene, Wilfried Martens és sokan mások. A nagy öregek elmentek, így Szájer József sem találta meg a helyét az erősen balra nyitó, a baloldal ideológiai nyomásának ellenállni képtelen néppártban. Szájernek óriási politikai tapasztalata és európai jogi és intézményi tudása van, biztos vagyok benne, hogy a közéletbe való visszatérése gazdagítja a magyar szellemi életet.
Az intézet a nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét hirdeti, e mentén hirdette meg programját. Hogy látja, egy ilyen kezdeményezés hatással lehet az Európai Unió működésére? Lát esélyt arra, hogy a nemzetek Európájában gondolkodó politikai erők megreformálják az európai intézményrendszert?
Ma már közhely, hogy az Európai Unió válságban van. Nincs sikertörténet. Az európai versenyképesség a kontinensek versenyében gyenge teljesítményt mutat, a válságokra nincs adekvát válasza. Az integráció népszerűségét jelentő folyamatos gazdasági növekedés mára elapadt, és az európai piac egyre inkább lemarad a nagyhatalmak kiéleződő gazdasági és technológiai versenyében. Ezzel szemben felesleges intézményi és ideológiai vitákkal bajlódik, egyfajta felsőbbrendűséggel ideológiai zsandárként lép fel a tagállamokkal vagy a harmadik országokkal szemben. A tagállamok hatásköreit, sőt sok esetben kultúráját és identitását sem tartja tiszteletben, így nem véletlen, hogy a tagállamok szintjén egyre erősebbek azok a hangok, amelyek változást akarnak elérni. Kevesebb ideológiát, ugyanakkor hatékonyabb belső piacot, valamint az európai civilizáció és a tagállamok kultúráinak védelmét akarjak. Az egyre több területet érintő politikai unió megvalósításának vannak nemzeti érdekek adta határai, ami már összefügg a szuverenitással.
Az európai döntések akkor erősek, ha azok konszenzuson nyugszanak, és végső soron egyik tagállam akaratával szemben sem lehet kikényszeríteni őket.
Nem véletlen, hogy tagállamok alkotmánybíróságai felébredtek Csipkerózsika álmukból, és szuverenitásuk, alkotmányos önazonosságuk érdekében kijelölik az integrációs törekvések határait.
Hogyan értékeli a magyar uniós elnökséget?
Már a 2011-es magyar elnökséget is politikai támadások érték, és ez így volt most is. A különbség, hogy ma olyan geopolitikai bizonytalanság veszi körben Európát, amely saját létét is veszélyezteti. Éppen ezért nagyon sürgető, hogy az európai együttműködés életképes kiutat találjon. A magyar elnökség is ezt a célt szolgálta.
Elnökségünk sikeres volt, és ebben óriási szerepe volt és van a magyar közigazgatásnak.
Az unióval foglalkozó köztisztviselőink rendkívül felkészültek, így szakmailag semmilyen kritikát nem lehet a magyar EU-elnökséggel szemben felhozni. 2011-ben elfogadták a Duna stratégiát, a Roma keret stratégiát; 2024-ben az elnökség a versenyképesség kérdésére fókuszált, és nagy sikerként könyvelhető el, hogy Románia és Bulgária 2025. január 1-től a schengeni övezet részévé válhatott.
Mit vár a Trump-korszaktól, milyen hatással lehet Trump győzelme a nyugati világ politikai struktúráira? Európában ki lesz a fő szövetség, Orbán Viktor vagy Giorgia Meloni?
Trump megválasztása új helyzetet eredményez a világpolitikában és az atlanti kapcsolatokban egyaránt. A világban véget ért a hidegháború lezárását követő neoliberalizmus korszaka, és ezzel együtt megtört a globalizáció, valamint a szupranacionális gondolat korlátlan terjeszkedésébe és végtelen sikerébe vetett hit. Visszatért a lokális gondolkodás, a nemzeti közösségek gazdasági és kulturális jelentőségének újbóli felfedezése és érdekeinek védelme.
Egyfajta világrendszerváltás zajlik, amelyben a nyugati világ megerősítése szempontjából Trumpnak nagy szerepe lehet,
de azt is látni kell, hogy ő nem fogja átvállalni az európai politikai vezetők felelősségét. A magyar és olasz miniszterelnökök ezt ismerték fel és ezt képviselik. Olyan geopolitikai változásoknak lehetünk szemtanúi, amelyben ugyan az Amerikai Egyesült Államoknak még mindig meghatározó szerepe van, de amelybe visszatér a nagyhatalmi versengés gazdasági, technológiai és katonai értelemben, valamint a civilizációs narratívák terén is. Az amerikai dominancia korszaka gyengül, és most valami új készül, amelynek pontos keretei még formálódnak, most Európa helyét sem lehet előre látni. Az atlanti kapcsolatok is átalakulóban vannak. Az Egyesült Királyság távozásával az európai együttműködés örökkévalóságába vetett elbizakodott hit szertefoszlott, és az európai együttműködésnek a saját végességével és felbomlásának lehetőségével is szembe kell néznie. Donald J. Trump elnökségével az atlanti kapcsolatokban bekövetkező változásoknak és a tágabb geopolitikai átalakulásnak véleményem szerint a tétje az, hogy Európa és az európai népek együttműködése képes lesz-e megtalálni a saját útját, és képes lesz-e saját döntéseket hozni. Ez az előttünk álló évtized fő kérdése.
Hazai közélet. Mit gondol, a kegyelmi ügy mennyire ártott a köztársasági elnöki intézménynek?
Minden ilyen, politikai hiba kihatással van az intézmény presztízsére. A konkrét ügyben a politikai felelősség levonása lemondásokhoz vezetett, így a kár mérséklődött. Érdemes túllépni rajta, a tanulságokat pedig le kell belőle vonni.
Az utóbbi időben Sulyok Tamás köztársasági elnököt érik támadások, többek között kétségbe vonva jogi szaktudását.
Én megmaradnék a jog talaján. Sulyok Tamás ugyanahhoz a korosztályhoz tartozik, mint én. A Szegedi Tudományegyetemen ismertem meg, majd a későbbiekben a PhD dolgozatának témavezetője lehettem. Az Ügyvédi hivatásról írt disszertációja könyv formátumában is megjelent, az ügyvédségről írt könyve alapműnek számít a jogi szakirodalomban. Sulyok Tamás alkotmánybíróként is olyan fontos határozatoknak volt előadója, amelyek például Magyarországnak az európai integrációhoz való viszonyulásával, vagy akár a véleménynyilvánítás szabadságával voltak kapcsolatosak. Természetesen mindig előfordulhatnak olyan döntések, amelyek vitákra adhatnak okot. Az Alkotmánybíróság elnökeként közmegbecsüléssel látta el feladatait.
A köztársasági elnöki intézmény azonban már egy másik szerep a közéletben.
A köztársasági elnök jogállását és szerepkörét 1989-ben rögzítették alkotmányi szinten, amelyet aztán a 2011. évi Alaptörvény is megtartott. A köztársasági elnök jogállásásának meghatározásakor a példa az 1946. évi. I. törvény volt, amelyet kis alkotmánynak is szoktak nevezni. Alkotmányos rendszerünkben a köztársasági elnök nem kap politikai szerepet, a politikai pártok csatározásában nem vesz részt, mert ha részt venne, akkor határkörein túl terjeszkedne. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság több döntésében is meghatározta a köztársasági elnök szerepkörét, és ezt ma is irányadónak tekinthetjük. A jogállam alapja, hogy mindenki csak a rá ruházott hatáskörét gyakorolhatja. Rendkívül ritka, amikor egy köztársasági elnök az államszervezet demokratikus működésének védelme érdekében megnyilatkozik. Álláspontom szerint Göncz Árpád a taxisblokád idején félreértelmezte szerepét, túllépett hatáskörén, amikor különböző döntések meghozatalára szólította fel a kormányt. Sólyom László 2006-ben a Gyurcsány-féle őszödi beszéd kapcsán szólt arról, hogy morális válságban van az ország. Ez utóbbi megnyilvánulás véleményem szerint még belefért a köztársasági elnök alkotmányos szerepkörébe, noha a baloldal élesen támadta Sólyom Lászlót megnyilvánulásáért. Mindazonáltal elmondható, hogy a köztársasági elnököknek – hasonlóan minden nemzeti és szupranacionális szervezethez – tiszteletben kell tartaniuk, hogy ne járjanak el hatáskörein kívül, ahogy a német Alkotmánybíróság az Európai Unióval kapcsolatosan nyilatkozott, azaz ultra vires. Sulyok Tamás az Alaptörvény szellemében cselekszik.
Ha halllgatna azokra a hangokra, amelyek felszólítják, hogy bizonyos politikai kérdésekben nyilvánuljon meg, kilépne az Alaptörvényben neki biztosított szerepköréből.
Az egyetemi felvételi eljárásban közeleg a jelentkezési határidő. A korábbi évek tapasztalatai alapján melyek a legnépszerűbb szakok a Károlin?
A Károli Gáspár Református Egyetem egy dinamikusan fejlődő egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény. Nem szeretnék egyetlen szakot sem kiemelni, mert akkor hierarchiát állítanák fel képzéseink között, mindegyiket a maga helyén kell értékelni. Célunk, hogy ebben a digitalizált világban is az emberi gondolkodás legyen az első, a közösség pedig biztosítsa az egyéni képességek kibontakoztatását. Ravasz László püspök mondta a két világháború között egy előadásában, hogy a közösség egyéniség nélkül egy nyáj, az egyéniség közösség nélkül pedig anarchia. Ravasz László egykori mondatát ma is érvényesnek tartom. Egyházi egyetem lévén intézményünknek arra kell törekednie, hogy ne csak szaktudást, hanem a világban való tájékozódás és a gondolkodás képességét is megadja a hallgatóknak.
Ugyan az intézmény nem érintett, de rektorként mi a véleménye az Erasmus-ügyről?
Nehéz szavakat találni, mert ez egyfajta zsarolás, egyetemi hallgatókon és kutatókon keresztül próbál nyomást gyakorolni az Európai Bizottság a kormányra. Olyan sikeres európai politikáról van szó, amelynek révén a fiataloknak lehetőségük van nemcsak tanulni egy másik tagállamban, hanem ezzel együtt egymás kultúráját és identitását is megismerhetik, ezáltal pedig az európai együttműködés értelmét is megtapasztalhatják. Azt sem nem értem, miként lehetséges, hogy külföldről jöhetnek Erasmus-hallgatók hozzánk, de a mi hallgatóink nem részesülhetnek az Erasmus-ösztöndíjakból és oktatóink a Horizont-programokban nem vehetnek részt. Véleményem szerint ez a fiatalok és a kutatók alapvető jogait diszkriminatív módon sértő döntés, az Európai Unió a jogállamiság szempontjából lábon lőtte magát és a lövés okozta láztól nem tud magához térni.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Ennek csak Orbán Viktor parancsolhat megálljt.
Timosenkóról olyan fotó készült, amelyen az ukrán politikus Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével látható.
Dömötör Csaba felhívta arra a figyelmet, hogy miközben Magyar Péter azzal szórakozik, hogy internetes domaineket foglal le, szponzorai épp gallyra vágják az európai gazdaságot”.
Tiszektások! Magyar Péter sunyi politizálása nyilvánvalóan bizonytalanságot hozna az országnak, ezt rajtatok kívül mindenki látja már.
Hazánkkal nem művelhetik azt, amit Németországgal tettek.
Nincsenek véletlenek Orbán Balázs szerint.
A Tisza Párt elnöke korábban gúnyolódott a kormányfőn, most másolni kezdte.
Amennyiben így van, sanyarú évünk lesz.
