Az agresszív viszonyulás az államszervezethez összefügg Magyar Péter megjelenésével, mondta el az alkotmányjogász.
A tiszteletlenség,
az agresszív viszonyulás az államszervezethez, az államszervezet intézményeihez, az egyes hivatalokhoz újszerű a magyar politikában, és összeköthető Magyar Péter megjelenésével
– jelentette ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta, Sulyok Tamás köztársasági elnök nemcsak eleget tesz az alaptörvényben rögzített kötelezettségének, miszerint megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, hanem megválasztása óta méltóképpen képviseli az államfői hivatalt.
A tudományos igazgató szerint
Magyar Péter támadása a köztársasági elnök ellen nem kritika, hanem rosszízű személyeskedés,
amely ráadásul egy parlamenten kívüli politikai erő vezetőjétől hangzott el.
Utalt rá, hogy a magyar közjogi rendszerben egy európai parlamenti képviselő nem tekinthető olyan súlyúnak, mint egy olyan párt képviselője, amelynek van valódi, tényleges képviselete a magyar Országgyűlésben.
Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a támadás összefügg az előrehozott választás ötletével, de az is igaz, hogy a Tisza Pártnak nemhogy 106, de még egyetlen jelöltje sem ismert, tehát nem nagyon lehet érteni a kapkodást.
„Erre mondják többen helyesen, hogy
ez Brüsszelnek sürgős, Manfred Webernek sürgős, hiszen hatalomváltás lesz január 20-án az Egyesült Államokban,
és a jelenlegi brüsszeli elittel nem túlzottan mély barátságot ápoló adminisztráció kerül a Fehér Házba” – folytatta az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán kérdésre válaszolva
kitért Magyar Péter nagyapja megítélésére,
miután a Tisza Párt elnöke közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy a „propaganda” támadja nagyapját, Erőss Pált, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját.
Ifj. Lomnici Zoltán Mező Gábor tudományos kutatásaira utalva jelezte: az egykori Jogi esetek című tévéműsor – amelyet Erőss Pál vezetett – szerkesztői között ÁVH-sok voltak. Az, hogy Erőss Pál tudta-e, ÁVH-sokkal van körülvéve vagy sem, nem ismeretes, de sokan gondolják úgy, hogy a Jogi esetek című műsor alkalmas volt a rendszer konszolidálására – jelentette ki.
A Legfelsőbb Bíróságról azt mondta, 1988-ig a tagok kinevezése az MSZMP Politikai Bizottságának kompetenciájába tartozott. „Nemes Dezső, Kádár János, Apró Antal döntött
arról, ki lehet a Legfelsőbb Bíróság bírája” – tette hozzá.
Az alkotmányjogász szerint ha azt mondják, hogy Erőss Pál „Kádár-kegyenc” legfelsőbb bírósági bíró volt, azért tényszerű, mert „Kádár döntése nélkül nem kerülhetett volna a testülethez akkor sem, ha egy közkedvelt polgári ügyszakos, egyébként kiváló kommunikátor bíró volt”.
Kapcsolódó vélemény
Kikérem magamnak, hogy a közjogi rendszer működéséről és az elnök feladatairól újra és újra kioktatni próbálja a köztársasági elnököt.
(MTI)
Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán
Czepek Gábor miniszterhelyettes elmondta, hogy a Tisza Párt által beharangozott nagy szavak valójában csak keveseknek nyújtanának valós segítséget.
A Tisza Párt elnökének ukrán kém barátja büszke, hogy idegesítheti a magyarokat.
Még egy szocialista román asszony is aktívabbnak bizonyult a magyar baloldal üstökösénél.
A DK elnöke és a baloldal tevékeny részese volt annak, hogy a Tisza-vezér megtarthatta mentelmi jogát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán.
„Volt néhány egészen konkrét életveszélyes fenyegetés is, természetesen a szeretetország jegyében” – fogalmazott a publicista.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
