Szakember: Magyar Péter nagyapjának Legfelsőbb Bíróságba kinevezéséről még Kádár János és Apró Antal döntött

A tiszteletlenség, 

– jelentette ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta, Sulyok Tamás köztársasági elnök nemcsak eleget tesz az alaptörvényben rögzített kötelezettségének, miszerint megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, hanem megválasztása óta méltóképpen képviseli az államfői hivatalt.

A tudományos igazgató szerint 

 amely ráadásul egy parlamenten kívüli politikai erő vezetőjétől hangzott el.

Utalt rá, hogy a magyar közjogi rendszerben egy európai parlamenti képviselő nem tekinthető olyan súlyúnak, mint egy olyan párt képviselője, amelynek van valódi, tényleges képviselete a magyar Országgyűlésben.

Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a támadás összefügg az előrehozott választás ötletével, de az is igaz, hogy a Tisza Pártnak nemhogy 106, de még egyetlen jelöltje sem ismert, tehát nem nagyon lehet érteni a kapkodást.

„Erre mondják többen helyesen, hogy 

 és a jelenlegi brüsszeli elittel nem túlzottan mély barátságot ápoló adminisztráció kerül a Fehér Házba” – folytatta az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán kérdésre válaszolva 

 miután a Tisza Párt elnöke közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy a „propaganda” támadja nagyapját, Erőss Pált, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját.

Ifj. Lomnici Zoltán Mező Gábor tudományos kutatásaira utalva jelezte: az egykori Jogi esetek című tévéműsor – amelyet Erőss Pál vezetett – szerkesztői között ÁVH-sok voltak. Az, hogy Erőss Pál tudta-e, ÁVH-sokkal van körülvéve vagy sem, nem ismeretes, de sokan gondolják úgy, hogy a Jogi esetek című műsor alkalmas volt a rendszer konszolidálására – jelentette ki.

 arról, ki lehet a Legfelsőbb Bíróság bírája” – tette hozzá.

Az alkotmányjogász szerint ha azt mondják, hogy Erőss Pál „Kádár-kegyenc” legfelsőbb bírósági bíró volt, azért tényszerű, mert „Kádár döntése nélkül nem kerülhetett volna a testülethez akkor sem, ha egy közkedvelt polgári ügyszakos, egyébként kiváló kommunikátor bíró volt”.

(MTI)

Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán