Durva támadás a gyermekek ellen – itt van minden, amit eddig tudunk az iskolai bombariadókról
A fenyegető üzenetben ez állt: „A kalifátus oroszlánjai városaitokat veszik célba.”
Kövesse a Mandineren élőben a Kormányinfót!
Hajnalban bombafenyegetések érkeztek 29 budapesti és egy hódmezővásárhelyi iskolába – tájékoztatott Gulyás Gergely a Kormányinfón.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a tájékoztató egy későbbi részében jelezte, hogy
jelenleg 121 intézmény érintett, ezek listája még bővülhet (a rendőrség azóta arról tájékoztatott, hogy már 240 iskoláról lehet tudni, hogy érintett)
Ezt is ajánljuk a témában
A fenyegető üzenetben ez állt: „A kalifátus oroszlánjai városaitokat veszik célba.”
A tárcavezető elárulta, az első fenyegető e-mail óta a miniszterelnök, a belügyminiszter, és a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter több alkalommal is egyeztetett.
Gulyás Gergely megerősítette annak a fenyegető levélnek a hitelességét, amelyről a Mandiner is beszámolt.
Ezt is ajánljuk a témában
Sajtóhírek szerint egy magát muszlimnak nevező szervezet harcot hirdetett hazánk ellen. „Itt az ideje, hogy az áldott műveleteinket kiterjesszük Európa szívére, a hitetlenség és képmutatás bástyájára” – áll a levélben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: minden iskola ugyanazt az üzenetet kapták, amelyben a levélíró Allah nevében fenyegette meg halálosan a címzetteket.
Gulyás közölte, hogy a fenyegetés miatt nem függesztették fel az oktatást az érintett iskolákban, de az igazgatók dönthetnek úgy, hogy ezt megteszik.
A tárcavezető az ORFK közleményét megismételve elmondta, hogy a rendőrség közveszéllyel való fenyegetés miatt nyomozást indított. Gulyás azt is leszögezte, hiába küldték külföldi szerveren keresztül a leveleket, a nyomozók meg fogják találni az elkövetőt.
Közölte: a titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot a szlovák társszolgálatokkal, miután tavaly Szlovákiában hasonló, alaptalan fenyegetés volt.
„Mindenhol garantáljuk a gyermekek és a tanárok biztonságát, gondoskodunk a gyermekekről,
a rendőrség büntetőeljárás keretében közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt nyomozást indított” – jelentette ki Gulyás.
„A kérésünk az, hogy még egy ilyen rendhagyó és rendkívüli helyzetben is mindenki a nyugalmát őrizze meg,
a kormány képes az iskolák biztonságát szavatolni,
a rendőrség valamennyi esetben megvizsgálja alaposan, hogy a fenyegetéseknek van-e alapja, és úgy gondoljuk, hogy még külföldi szerverek esetén is az elkövetők beazonosítására van lehetőség. Minden más spekuláció pillanatnyilag korai” – fogalmazott.
Gulyás Gergely később kérdésre megerősítette, amit korábban a Mandiner is megírt: „A BTK börtönbüntetéssel bünteti a közveszéllyel való fenyegetést, ez minősített eset. Legalább 121 rendbeli az elkövetés, de ez a bíróság hatásköre”.
Ezt is ajánljuk a témában
Megnéztük, hány év jár a mai bombariadóért a törvény szerint.
Gulyás Gergely elárulta, hogy a kormány szerdai ülésén a gazdasággal kapcsolatosan hallgatott meg egy hosszabb elemzést a nemzetgazdasági minisztertől. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ez alapján kijelentette: az elmúlt évek nehézségei után optimizmusra a mai helyzet optimizmusra ad okot.
„A magyar gazdaságot is 2022-től elsősorban a háború következményei, szankciók, infláció súlyosan érintette, és ez a növekedésre még a tavalyi évben is kihatott. Azt látjuk, hogy részben a háború befejezésére lényegesen nagyobb az esély belátható időn belül, mint korábban bármikor, és már ettől függetlenül is a magyar gazdaságban nyugodtan mondhatjuk, hogy a fordulat jelei nem csak mutatkoznak, hanem számtalan adatból kézzelfoghatóan látszanak” – fogalmazott.
A foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten van, 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, több mint egymillió, de ha a 2008-9-es helyzetet vesszük alapul, akkor 1 millió 100 ezer új munkahely jött létre. Emelkednek a reálbérek, a tavalyi évben még végleges adat nincs, de 10 százalék körüli reálbéremelés volt Magyarországon – sorolta az eredményeket a miniszter.
„És az
a 3 éves bérmegállapodás, ami a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozik, garantálja azt, hogy az idei évben is jelentős, 5-6 százalékos reálbéremelkedés legyen,
és a következő két évre is a megállapodás a munkaadókkal és munkavállalókkal létrejött, ami egyébként a jövő évben még nagyobb minimálbér és garantált bérnövekedést is jelent, mint az idei évben” – mondta.
„Szintén jó hír, hogy ez a béremelés a tavalyi évben úgy következett be, hogy 10 részre osztva a keresőket a legalsó decilisben, illetve az ötödik, hatodik és hetedik decilisben, elsősorban az utóbbi kettőben a béremelés miatt, volt 15 százalék fölötti a növekedés. Tehát
a középosztály és a legszegényebbeknek volt a legnagyobb a tavalyi évben a fizetésemelése.”
– tette hozzá.
A fogyasztás növekedése is optimizmusra ad okot Gulyás szerint, ugyanis
2024 első három negyedévében a fogyasztás bővülése az ötödik legmagasabb volt az Európai Unióban 4,1 százalékos növekedéssel,
és vélhetően ezt az utolsó negyedév még tovább fogja ezt javítani.
A kiskereskedelmi forgalom 13 hónapja bővül, a hazai turizmus pedig a tavalyi évben minden rekordot megdöntött,
mind a belföldi, mind a külföldi kereslet jelentősen növekedett.
A lakossági hitelállomány is növekedett, és a hitelpiac is élénkül, a lakástranzakciók száma pedig több mint harmadával emelkedett 2024-ben. 2024 első 11 havi adatai alapján a használtautó eladások meghaladták jelentősen a 23-as eladásokat, az új autóeladások aránya pedig 13 százalékkal bővült – tájékoztatott a miniszter.
„Úgy gondoljuk, hogy az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontja, a családtámogatási intézkedések, az idei évben beinduló gazdasági növekedés ezeket a folyamatokat erősíteni fogja, ezért
a magyar gazdaság hosszú idő után egy komoly növekedés előtt áll. Reméljük, hogy ehhez hozzájárul az is, hogy a háború lezárul,
és ha a háború lezárul, akkor az kihatással van elsősorban az energiaárakra, de kihatással van a gazdaság számtalan más területére is, úgyhogy jó okunk van arra, hogy optimisták legyünk” – fogalmazott Gulyás.
A miniszter Donald Trump hivatalba lépésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „A kormány a tegnapi ülésén is megvitatta és örömmel nyugtázta, hogy mindazok a lépések, amelyeket az új adminisztráció és az új elnök az első napján meghozott, azok egybevágnak azokkal a döntésekkel, amelyeket a magyar kormány az elmúlt bő évtizedben megtett. Mondhatjuk, hogy amit Trump az Egyesült Államokban csinál, mi azt évek óta csináljuk itthon.
Számtalan területen ezért büntetnek bennünket, határvédelemért például Brüsszel bünteti Magyarországot.”
„A migrációs politika kapcsán annyival vagyunk szerencsésebb helyzetben, hogy
nálunk nem volt hosszú ideig demokrata kormányzás, ezért ide nem engedtek be mindenkit, úgyhogy nekünk nem kell most nagy akciókat szervezni,
hogy hogyan lehet az embereket kivinni az országból, hanem a határvédelem továbbra is biztosítja azt, hogy Magyarországra migránsok ne jöjjenek be” – húzta alá Gulyás.
„A genderpolitikában – folytatta a miniszter – szintén egy évtizede ugyanazt képviseljük, mint amit néhány napja az Egyesült Államok is.
Egyértelművé tettük mindig is, hogy a genderpropagandát elmebajnak tartjuk,
az elmúlt években paradox módon ennek fő magyarországi képviselője az Egyesült Államok nagykövete volt, de
most az Egyesült Államok is jogszabályi szinten teszi egyértelművé azt a biológiai alapvetést, hogy az ember vagy férfi vagy nő.
És azt is látjuk, hogy
az amerikai kormány többé nem támogatója a Soros-szervezeteknek és Soros-hálózatoknak,
az ezzel kapcsolatos finanszírozás felfüggesztéséről szóló döntések szintén ismertté váltak.”
Gulyás Gergely elmondása szerint a kormányülésen a miniszterlnök beszámolt a szlovák kormányfővel történt találkozójáról.
„Magyarország és Szlovákia nem egyszerűen csak jószomszédi viszonyban van egymással, hanem az európai politika legfontosabb kérdéseiben is ugyanazt vallja, gondolja és képviseli a nyilvánosság előtt. Mondhatjuk azt is, hogy ez a két kormány a józan ész hangja az európai politikában és az európai bővítéspolitikában is” – hangoztatta Gulyás.
A miniszter a szlovákok és az ukránok közötti vitával kapcsolatban kifejtette: „Szolidárisak vagyunk Szlovákiával,
Ukrajna egy uniós tagjelölt ország, egy uniós tagjelölt ország nem teheti azt meg, hogy olyan intézkedéseket hoz tudatosan és szándékosan, amellyel uniós tagországok energiaellátását ellehetetleníti”
– szögezte ke.
„Ahhoz, hogy az Európai Unióhoz egy tagjelölt ország csatlakozzon, nem csak a kisebbségi, nemzetiségi jogok tiszteletben tartásának kell maradéktalannak melennie – sajnos ez sincs ma így Ukrajnában –, a tagjelölt ország nem fenyegetheti, veszélyeztetheti a tagországok energiaellátását. Ma ez a helyzet, ezért úgy gondoljuk, hogy Ukrajna félreérti a saját helyzetét, vagy pedig nem tekinti komolynak azt a saját maga által kitűzött célt, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kíván” – hangoztatta a miniszter.
Cikkünk frissül...
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi