A woke-liberalizmust Washingtonban és Brüsszelben egyaránt le kell győzni.
Január 20-a, Donald Trump elnöki beiktatásának dátuma választóvonal lesz a Nyugat történelmében. Az Egyesült Államok 47. elnöke az esemény előtt tartott beszédében egyértelművé tette politikai prioritásait és azt is, hogy hivatali ideje első napjaiban viharos változások várhatók. Nemcsak gátat szab a woke-őrületnek, hanem súlyos csapást mér majd a globalisták mélyállamára is. Félő azonban, hogy ők ezután egyetlen megmaradt bástyájuk, Brüsszel megtartására koncentrálnak, így az európai jobboldalnak tovább kell küzdenie a kontinens megújulásáért. Szerencsére az amerikai és az európai (azon belül is különösen a magyar) jobboldal között kiváló a kapcsolat és szoros az együttműködés, így nincsenek egyedül ebben a küzdelemben.
Az utóbbi évtizedekben a liberális világrend súlyos válságok sorozatát élte át, amelyek megbontották a második világháborút követő kompromisszumot. Azokban az évtizedekben a jobboldal fokozatosan elerőtlenedett, felbomlott, elfogadva a liberális dominanciát. Ám a válságok sorozata megmutatta, hogy a globalista elit nemcsak nem tud választ adni a kihívásokra, igazából nem is érdekli az emberek sorsa. Túlságosan is el van foglalva hübriszével, elhitte, hogy a történelemnek tényleg vége, és ő a legtökéletesebb ideológia képviselője, amit az emberiség valaha kitermelhet. A gazdasági válságok, háborúk, járványok és más egzisztenciális kérdések helyett csak az ideológiai kérdések foglalkoztatták. A liberálisok nemcsak figyelmen kívül hagyták az emberek problémáit, de számos kérdésben, mint például a genderügy vagy a migráció, egyenesen az érdekeikkel ellentétes politikát követtek.
Ennek az eredménye volt Donald Trump első megválasztása 2016-ban. Első elnöki ciklusa hasonló tapasztalatot hozott, mint idehaza az első jobboldali időszak: kormányon voltak, de hatalmon nem. Mindkét jobboldal sokat tanult ebből, és Trump a 2020-as vereség után hozzálátott, hogy kigyomlálja maga körül azokat, akik titokban a mélyállam érdekei szerint cselekedtek, és szabotálták a munkáját. Most már egy céljai iránt elkötelezett, lojális közeg veszi körül, és beiktatása után súlyos csapásra számíthat maga a mélyállam is, vagyis azok a hatalmi struktúrák, amelyek az államigazgatásban demokratikus kontrolltól függetlenül működtek.
Trump politikáját csupa olyan kérdés határozza meg, amely számunkra is ismerős és húsba vágó. Ilyen többek közt a háborúk lezárása. Az új elnököt még be sem iktatták, máris fegyvernyugvás van Izrael és szomszédai közt. Hasonlóra készül Oroszország és Ukrajna vonatkozásában. Úgy fogalmazott, a célja megakadályozni a harmadik világháború kitörését. Beszédes az is, hogy a migráció terén a magyar gyakorlatot alkalmazza: veszélyhelyzetet hirdetett a határ mentén, a menekültkérelmet benyújtóknak Mexikóban kell maradniuk az elbírálásig, valamint azonnal hozzálát a kitoloncoláshoz. Hasonlóan jelentős lépéseket tett genderügyben: woke-talanítást hirdetett az államigazgatásban és a hadseregben. Kirúgatta például a transzgender katonákat, és megszüntette a sokszínűségi programokat. Ahogy a magyar miniszterelnök fogalmazott: „a liberális demokrácia megbukott”, a saját hibái végeztek vele. Ennek a jellemzői a túlzott bürokrácia, a túlszabályozott gazdaság és a cselekvésképtelenség, ebből lett elegük az amerikaiaknak.
Orbán Viktor azonban figyelmeztetett, hogy Brüsszel még megmarad a liberálisok erősségeként, így félő, hogy odatelepülve próbálják majd átvészelni az elkövetkező négy évet. Magyarország és a Patrióták Európáért számára így nem megkönnyebbülést hoz majd ez az időszak, hanem új feladatot: az EU visszafoglalását az elittől az európai embereknek. Ha Trump politikai prioritásaira nézünk, láthatjuk, hogy egybeesnek az itteni jobboldaléval – azért is volt óriási siker a CPAC Hungary, mert elhozta ezt a felismerést a résztvevők számára. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt Donald Trump az elsők közt hívta fel megválasztása után, megszólalásaiban a leggyakrabban vele példálózott, ahogy az sem, hogy a számos informális találkozó után most formális állami látogatásra is sor kerülhet, számos, hazánknál jelentősebb országot megelőzve. „Mi már Trump voltunk Trump előtt” – fogalmazta meg a miniszterelnök.
A patrióták korának megalapozása tavaly elkezdődött a soros magyar uniós elnökséggel, amely számottevő sikert ért el például a békemisszióval. Ennek hatására nem az ukrajnai háború folytatásának, hanem a lezárásának mikéntje lett a kérdés. Az új amerikai elnök most azt ígéri, hogy száz napon belül elhozza a fegyvernyugvást, és elnézve, mit ért el a Közel-Keleten, nem lehetnek kétségeink, hogy komolyan gondolja.
Európában eközben folyamatosan, választásról választásra erősödik a Patrióták. Most úgy tűnik, hogy Ausztriában Herbert Kickl szabadságpárti politikus személyében kormányra kerül a frakció második kormányfője. A várakozások szerint idén követi őt a sorban Andrej Babiš Csehországban, és talán legkésőbb 2027-ben Marine Le Pen. A Politico hasábjain már olvasható az aggodalmaskodás arról, hogy egészen más diplomáciai helyzetet jelent, amikor nem egyetlen jobboldali vezetőt kell a tárgyalóasztalnál leszerelni, hanem többen vannak, és támogatják egymást. Kickl ellen persze már hivatalba lépése előtt felmerült a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása, de a lap szerint is legfeljebb mosolyszünetre számíthat „szankcióként”. Ez azt jelenti, hogy a hírhedt cordon sanitaire egyszerűen összeomlik, a Patrióták eléri azt a kritikus tömeget, amelyet már nem lehet elszigetelni. Most már egyértelmű, hogy ez az erő lesz Brüsszel fő kihívója.
Érthető tehát a woke globalisták aggodalma: nemcsak Trump jelent olyan problémát, amit sehogy (még merénylettel) sem tudtak kezelni, Európában is gyengülnek a pozícióik. Ha Washington után Brüsszel is elesik, nem tudnak hova menekülni, oda lesz minden hatalmuk, amelyre az utóbbi évtizedekben szert tettek. Brüsszel ennek megfelelően egyelőre nem akar kijózanodni, és még mindig veszélyes, mint azt Lengyelország esete mutatja. Azonban ha Európa nem hallgat az idők szavára, hátramarad.
Az amerikai és az európai jobboldalra kemény, küzdelemmel teli évek várnak, hogy sikerüljön megtörni a globalista mélyállamot mindkét kontinensen. Olyan óriási változások várhatók, amilyeneket néhány éve még elképzelni sem tudtunk volna, erre Orbán Viktor is felhívta a figyelmet a 2025-ös év kapcsán.
A Nyugat most új és minden eddiginél jobb esélyt kap arra, hogy korrigáljon a saját útján, és véget vessen a liberális hübrisznek,
valamint a woke őrületnek, és helyette az Isten, haza, család hármas értéket állítsa vissza civilizációs alapként. Ha a patrióta erők sikerrel járnak ebben a küzdelemben, ez az időszak lesz a patrióták kora, amely újra naggyá teszi Amerikát és Európát.
A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője
Nyitókép: AFP/Fischer Zoltán
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
A 2026-os CPAC Hungary egyik kiemelt vendége Geert Wilders szerint Európa egész érdeke, hogy Orbán Viktor maradjon Magyarország miniszterelnöke.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
