Tíz éve mondta ki Orbán Viktor, hogy a demokrácia nem szükségszerűen liberális, ami természetesen a liberálisoknak nagyon fájt
Balliberális körökben blaszfémiával ért fel, hogy a magyar kormányfő illiberális államnak nevezte Magyarországot.
A miniszterelnök szombaton zárta a 33. Tusványos szabadegyetemet. Összefoglalónk!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor még 2023-ban úgy zárta a tusványosi beszédét, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2024-ben már nemcsak a 2030-ig zajló eseményekről tud politikai előrejelzést adni, hanem arról is, hogy milyen lehet a világ 2030 és 2040 között. Elemzők azt várják, hogy a miniszterelnök szombati beszéde, hasonlóan a tíz évvel ezelőttihez, évekre beszédtémát ad majd.
Ezt is ajánljuk a témában
Balliberális körökben blaszfémiával ért fel, hogy a magyar kormányfő illiberális államnak nevezte Magyarországot.
A kormányfő csütörtökön érkezett meg Tusnádfürdőre, meglehetősen huszárosan. Pénteken pedig arról posztolt a közösségi médiában, hogy már a tusványosi beszédét írja.
A színpadon az elmúlt 33 esztendőben már megszokott trió, (balról jobbra haladva) Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László köszöntötte az érdeklődőket.
Jobb pályán”
– hangsúlyozta a beszéd témáját Németh Zsolt, a Fidesz alapító tagja a felvezetőjében. Kiemelte, hogy megakapult a Patrióták Európáért pártszövetség, és a harmadik legnagyobb erő lett Brüsszelben, 84 képviselővel – s amely nemzetközi szövetségről minden bizonnyal a miniszterelnök úr is beszélni fog.
Tőkés László püspök bevezető beszédében elmondta: reméli, hogy
az RMDSZ két EP-képviselője kilép majd „a nevére méltatlanná vált” Európai Néppártból,
és csatlakozik a Patrióták Európáért pártszövetséghez. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke többször is kifejtette, hogy pártja nem kíván kilépni a Néppártból – egyelőre. Tusványoson arról beszélt, hogy balra csúszott a Néppárt, de még menthető.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszéde elején kijelentette: örül, hogy idén nem kapott diplomácia demarsot a bukarestiekről. Tavaly azt mondta, hogy a román miniszterelnökkel egy szép barátság kezdetén van, idén pedig azt, hogy „haladunk”. Megjegyezte, a Budapest-Bukarest gyorsvasútról és románia schengeni tagságáról is tárgyaltak.
A globális folyamatokról elmondta a miniszterelnök, hogy a világ lassan, de elmozdul a békepárti politika irányába. Kiemelte, hogy mai beszédének 3 fő témája van:
1. A háború felfedi azt a valóságot, amelyben élünk.
2. Mi lesz a háború után? Új világ jön vagy a régi folytatódik?
3. Ha új világ jön, hogyan kell Magyarországnak felkészülnie rá?
„A háború a mi piros pirulánk” – idézte fel a Mátrix c. filmet. Ha a kék pirulát választjuk, akkor maradhatunk a látszatvilágban, de a háborút kaptuk meg, „ezt kell lenyelnünk”. A miniszterelnök szerint a háború egy eddig nem ismert, teljesen más perspektívát ad. Ebben a valóságban elvesztik erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések, a politikusok taktikai füllentései.
Marad a pőre, brutális valóság”
– szögezte le. A háborúban brutális veszteségeket szenvednek a felek, százezres nagyságrendben, „ennek ellenére mégsem akarnak megegyezni [...] mert azt hiszik, hogy győzhetnek”.
Az ukránok azt hiszik, hogy ők valójában önvédelemben vannak, az oroszok pedig azt gondolják, hogy az ukránoknak meg van ígérve a NATO-tagság, ők pedig nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon.
Ha a két háborúzó félen múlik, nem lesz béke – tette hozzá.
Az elmúlt években ahhoz voltunk szokva, hogy az Egyesült Államok Kínát tálalta ellenfelének, most pedig azt látjuk, hogy Oroszországgal vív proxyháborút. Feltette a miniszterelnök a nagy kérdést: mi a logika abban, hogy Amerika egy tömbbe helyezi a két nagyhatalmat?
Ukrajna új létértelmet talált a háborúban a miniszterelnök szerint. Kifejtette: az ország eddig ütközőzóna volt, most viszont feltűnt előtte a Nyugathoz tartozás perspektívája.
Az európai politika összeomlott, feladta az önvédelmét, az USA politikáját követi, akár az önsorsrontás árán is. A szankciók felviszik az energia árát, és hogy szó nélkül hagyjuk az Északi áramlat felrobbantását, ezt a
nyilvánvalóan Amerikaiak által irányított terrorcselekményt”, az nem más, mint a behódolás aktusa.
A francia-német tengely megbukott – szögezte le a miniszterelnök. A háború kezdete óta kiépült egy London-Varsó-Kijev és egy Balti-államok tengely. A lengyelek például korábban még kikerülték a francia-német tengelyt, Lengyelországot akarja megtenni Amerika első számú támaszpontjának Európában, ellensúlyozandó a németeket és az oroszokat.
Orbán Viktor szerint az a terv, hogy Oroszországot meggyengyítsék, a németeket pedig túlfejlődjék a lengyelek – ezért is hátráltak ki a V4-ekből.
Megjegyezte, nem látott a lengyelekéhez fogható, mélyen szemforgató politikát, hiszen
ők üzletelnek is az oroszokkal, ugyanakkor kritizálnak is ezért minket.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Európa nyugati fele már egy poszt-nemzetállami nézőpontból figyeli a világot. Ez a kérdés az Egyesült Államok kapcsán is, hogy Trump vissza tudja-e emelni a poszt-nemzetállami állapotból a nemzetállami szintre. Ezért akarják Trumpot kiiktatni, tette hozzá. „Ne legyen kétségünk, az ami történt, nem biztos, hogy az utolsó kísérlet volt a kampányban”. Trump kapcsán elmondta a miniszterelnök, hogy a pénteki napon beszélt a volt elnökkel,
Trump pedig a lelkére kötötte, hogy adja át üdvözletét a tusványosi táborlakóknak.
A miniszterelnök kifejtette, hogy az 1960-as évekig kell visszamenni, hogy valaki megértse a nyugati poszt-nemzeti gondolkodás létrejöttének okát: a szexuális forradalom, a diáklázadások a kifejezései voltak annak, hogy az egyén szabadabb lesz, megszabadul a kollektíváktól, csak épp azóta kiderült, hogy az egyén csak közösségekben válhat igazán naggyá.
Nyugaton pedig már nem vágynak közös célokra.
A nagyság titka Orbán Viktor szerint az, hogy képes legyen az ember arra, hogy valami önmagánál nagyobbat szolgáljon, Istent, hazát, családot.
De a Nyugaton nagyság helyett nagyképűség érezhető, a feleslegesség érzete pedig agresszivitást szül, s megjelent új embertípusként az agresszív törpe.
Második nagy témájához érve Magyarország miniszterelnöke kifejtette, hogy régen a változások nyugatos módon történtek, Nyugatról jött a változás, ám most világrendszerváltás történik – Ázsia irányából.
A következő hosszú-hosszú évtizedekben Ázsia lesz a világ meghatározó központja
– szögezte le, majd megemlítette a BRICS-et és a Shanghai fórumot. Egyre több helyen ott van a technológiai és a tőkeelőny, ott van a legtöbb pénz, ott vannak a legnagyobb pénzügyi alapok, ott lesznek a világ legjobb egyetemei, és mi, nyugatiak még az oroszokat is beletoltuk ebbe a tömbbe.
Donald Trump kísérlete az utolsó lehetőség, hogy Amerika megőrizhesse világelsőségét.
És az élvez majd elsőséget, hogy egész Észak-Amerikát megerősítsék. „America first!” – komolyan kell venni. Mindenhol tőkebevonzó képességet növelnek. Meg fogják fizettetni a biztonság árát velünk, európaiakkal, a NATO-val, és megindítják a hatalmas infrastruktúrafejlesztést.
Európa lehetősége a „skanzen”: az USA alá betagozódva, de fejlődési lehetőségek nélkül; a másik opció pedig a stratégiai autonómia, vagyis az, hogy Európa felveszi a versenyt a világelsőségért – aminek az egyik fontos eleme, hogy a háború után új kiegyezést kell kötni Oroszországgal.
Európának fel kell adnia magát mint önálló politikai projektet, viszont gazdasági projektként fel kell vennie a versenyt.
Ukrajna nem lehet se NATO-, se uniós tag, a lengyeleknek pedig vissza kell térniük Közép-Európába.
A miniszterelnök szerint ha nem veszélynek, hanem lehetőségnek látjuk a világrendszerváltást,
akkor kezdeményezőnek kell lennünk, önálló nemzeti politikát kell folytatnunk.
A magyar nagystratégia veleje a konnektivitás. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem engedjük magunkat bezárni se a keleti, se a nyugati világgazdaságba. Nem szállunk be a Kelet elleni blokkosodásba, önálló utat járunk. A nagystratégia második fele a szuverenitás védelme. Le van fektetve a nemzeti szuverenitás gazdasági alapja is. Megvannak a gazdasági bajnokok az összes iparban, amelyek mind kint vannak a nemzetközi térben, ahol versenyképesnek bizonyultak. A piramisban a bajnokok alatt ott vannak a középvállalatok, alattuk pedig a kis- és középvállalkozások.
A szuverenitás alapja, hogy az államadósságot 30 százalék közelébe kell csökkenteni, meg kell jelenni a gazdaságban regionális hitelezőként. Termelőközpontnak kell maradni, mert a hazai munkaerő csak itt találhat százszázalékos foglalkoztatást. Ide tartozik még az egyetemi és innovációs központok kiépítése is.
A magyar társadalomnak pedig szilárdnak és rugalmasnak kell lennie: 2035-re Magyarországnak demográfiailag önfenntartóvá kell válnia Ehhez pedig a háború után a gyermekekért járó adókedvezményt növelni kell, a Nyugat-Európából érkező keresztényeket pedig be kell zsilipelni. „Eddig ők válogattak, most mi”.
A teljes foglalkoztatottságot fent kell tartani, a magyar faluk történelmi örökségét pedig meg kell őrizni.
A szuverenitásvédelem lényege a nemzeti különbözőségek megtartása, a saját nemzeti karakterünk megtartása: a nyelvőrzés, a keresztény értékek megtartása. A magyar nagystratégiának nem szabad a „Kis-Magyarországból” kiindulnia, így a kormány belátható időn belül kiterjeszti a magyar családtámogatási rendszert az országhatáron túl található magyarok lakta területekre is.
A következő 20-25 évben folyamatos vita lesz a világrendszerváltáshoz való viszonyról, és a politikai ellenfeleink mindig a betagozódás hívei lesznek, a nagystratégia végrehajtását pedig nem „mi” fogjuk befejezni, hanem a mai 20-25 évesek – mondta Orbán Viktor.
Az ellenfelet a liberélis korszellem folyamatosan csatasorba állítja, köztük mindig lesznek latte avokádós, slimfites, öntetszelgő politikusok, míg a nemzeti tábor csak trombitaszóra bújik elő, és a nemzeti zászlót magasra emelők köré gyűlik, éppen ezért fiatal harcosokat kell keresnünk.
Nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek”
– fejezte be a 33. Tusványos végén tartott beszédét Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.