Orbánék megint adtak egy gólpasszt Magyar Péternek

„»A kegyelmi döntés miatti felháborodást az növelte dühvé a jobboldalon, hogy nem egy bonyolult helyzetben hozott döntésről van szó, hanem egy ki nem kényszerített hibáról« – mondta Orbán Viktor 2024-es évértékelő beszédében. Rengeteget változott azóta a magyar belpolitika. Felemelkedett egy új párt, a mérések szerint 14 éve senkinek nem volt akkora esélye választáson megverni a Fideszt, mint nekik, a Varga Judit korábban állami céget vezető exférje által szervezett Tisza Pártnak.

A Fideszben természetesen érzik ezt: minden ágyúval tüzelnek Magyar Péterre. Hangfelvételeket hoztak nyilvánosságra, a propagandamédia minden szintjén támadnak, még a kommunikációs igazgatójukat is elküldték Pécsre, hogy egy gyerekotthon előtt menjen neki Orbán Viktor új kihívójának.

De közben az is látszik, hogy a kormánypárt fárad, egyszerűen nem áll jól nekik a nyílt versenyhelyzet, amikor a politizálásnak tényleges tétje van, nem csupán elképzelt, vissza egészen biztosan nem támadó ellenfelekkel (Soros Györggyel, a migránsokkal vagy az óvodásokat átműteni akaró akárkikkel) kell hadakozni. Márpedig a politika alaptörvénye, hogy aki fárad, az hibázik.

Nehéz nem súlyos hibaként értelmezni, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem tart újévi beszédet, és nehéz nem a hiba kihasználásának látni, hogy Magyar Péter viszont igen. Sulyok politikai értelemben az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb idősávról mondott le önként. 1990 óta rendszeresen mondott újévi köszöntőt minden magyar köztársasági elnök, köztük Göncz Árpád és Sólyom László is, akik a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb formátumú és legkevésbé megosztó politikusai közé tartoztak. Azaz olyanok voltak, amilyennek egy köztársasági elnöknek lennie kell.

A magyarok pedig megszokták, hogy január 1-jén hajnalban, a himnusz után beszédet mond a köztársasági elnök. Hogy az alapvetően csak szimbolikus jogkörökkel felruházott államfő szól a néphez, azaz minden magyarhoz, és a pártpolitikai megosztottságon túli dolgokról beszél, olyan kérdésekről, amik mindannyiunk számára fontosak. Ez a hagyomány annyira erős, hogy még a 2010 utáni köztársasági elnökök újévi beszédeit is rengetegen követték, annak ellenére, hogy Schmitt Pálnál, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál egyre nyilvánvalóbb volt, hogy nem önjáró, nem független szereplői a magyar politikának, hanem a fideszes hatalmi központ, azaz Orbán Viktor körének részei.

Sulyok Tamás ezt a műsorsávot eleve visszautasította. Neki ugyan nincs szüksége arra, hogy sokan meghallgassák azt, amit mondani akar. Persze Sulyok valójában nem is akar mondani semmit, karácsonyi beszédére már most sem emlékszik az égvilágon senki. De Orbán Viktor és a Fidesz a kegyelmi botrány után saját elhatározásból üresítették ki végleg a köztársasági elnöki posztot, Sulyokot eleve azért tették a Sándor-palotába, hogy ne csináljon semmit, és Sulyok azóta túl is teljesíti az elvárásokat: már-már kozmikus léptékben űzi a senkiséget.”

Nyitókép: Mandiner-archív/Földházi Árpád