Karácsonyi történetek a híres magyaroktól: hogyan ünnepeltek a nagyjaink?

2024. december 25. 16:07

Költőink, uralkodóink és modern-kori politikusaink számára is fontos ünnep a karácsony, de nagyon eltérő módon ünnepelték: volt idő, míg fenyőünnepnek hívták.

2024. december 25. 16:07
null
Bokor Gábor
Bokor Gábor

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

A karácsony nem csak manapság fontos ünnep a családok számára, évszázadok óta kiemelt ünnep, amely során végre nem a rohanásban kell élni, le lehet lassulni és minőségi együtt töltött időt lehet tölteni a családdal. A magyar történelemben is számos helyen megjelenik a karácsony fontossága: a legtöbb feljegyzés a Habsburg időkből származik, Erzsébet királyné, azaz Sissi különösen szerette ezt az ünnepet. 

A magyarok körében rendkívül népszerű királyné híres volt arról, hogy nagyon szeretett másokat megajándékozni, ezzel is magyarázható, mennyire szerette a karácsonyt. 

Eleve a Habsburg-uralom alatt a királyi udvarban csak úgy pezsgett a barokk pompa az ünnepek alatt, a vallási jelentőségén túl ilyenkor a szórakozásé volt náluk a főszerep, rendszeresek voltak a bálok. 

Volt időszak, amikor nem volt Magyarországon karácsony

A rákosista kommunista rémuralom alatt a központi hatalom minden erővel igyekeztek elnyomni az ünnep vallási mivoltát. A 50-es években nem is karácsonynak hívták, hanem fenyőünnepnek, az ajándékokat pedig nem a Mikulás, hanem a Télapó hozta. Bár száz évvel korábban már Arany János a Téli vers című költeményében is említette a Télapót, az elnevezés csak a Rákosi-éra alatti kommunizmusban lett széleskörűen elővéve. 

A rendszerváltást követően a felértékelődött a karácsony jelentősége: az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József mélyen vallásos volt, a feljegyzések szerint az ünnep a keresztény értékeket és a hagyományok újjáéledését jelképezte. 

Kapcsolódó vélemény

undefined

Kónya Imre

Vendégszerző

Idézőjel

Amikor Göncz szombat délután beviszi a kórházba a kitüntetést, homlokon csókolja az ágyában fekvő miniszterelnököt. Szemtanúk szerint Antall arca ettől a csóktól megvonaglik.

Fontos szerepe van az irodalomban is

Legnagyobb költőink is kiemelten foglalkoztak a karácsonnyal, nem véletlen számos műnek ez áll a középpontjában, Ady Endre műveiben is több helyen megjelenik az év végi ünnep, amely számára sokszor melankolikus volt és az elmélkedésről szólt. 

Ady egyik legismertebb karácsonyi verse, a Karácsony – Harang csendül a gyermekkori emlékek nosztalgiáját és a szeretet hiányát is tükrözi. Sokan emlékezhetünk Petőfi Sándor művére is, a „Karácsonkor” című verset legtöbbünknek még meg is kellett tanulnia. 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2024. december 25. 23:55 Szerkesztve
Valóban Mikulás és Télapó ünnep volt óvodában, iskolában. De otthon Karácsony volt, és az ajándékot Jézuskától kaptuk. Viiszont a 70-es évek elején már nyíltan jártunk éjféli misére. Akkor szép lázadás volt, a nem hívő családból származó osztálytársainkat is vittük magunkkal. Aztán rendszeresen jöttek velünk egyházzenei áhítatra a Deák téri templomba, Mátyás templomba. S láss csodát, akkoriban derült ki számunkra, hogy az ateista vezető és pártelvtársak előszeretettel iratták be a gyerekeiket Pannonhalmára, Sárospatakra, Esztergomba, a fővárosi piaristákhoz. Mert ott, a szerzetes tanároktól biztos tudást, képzést kaptak. Ez is Kádár alatt volt. Meg az is, hogy a munkahelyeken, főleg oktató-nevelő intézetekben tilos volt a nyakadban keresztet viselni. Hát viselted a blúzod, inged, pulóvered alatt. Rockerek araszos kereszttel a nyakukban lázadtak, s kaptak amiatt is ízelítőt a Kádár-kolbászból. A hitelesség kedvéért. Dióhéjban. Tovább is van, de korlátozott a karakter.
Kanmacska
2024. december 25. 18:21
Áldott karácsonyt mindenkinek!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!