Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
A karácsony nem csak manapság fontos ünnep a családok számára, évszázadok óta kiemelt ünnep, amely során végre nem a rohanásban kell élni, le lehet lassulni és minőségi együtt töltött időt lehet tölteni a családdal. A magyar történelemben is számos helyen megjelenik a karácsony fontossága: a legtöbb feljegyzés a Habsburg időkből származik, Erzsébet királyné, azaz Sissi különösen szerette ezt az ünnepet.
A magyarok körében rendkívül népszerű királyné híres volt arról, hogy nagyon szeretett másokat megajándékozni, ezzel is magyarázható, mennyire szerette a karácsonyt.
Eleve a Habsburg-uralom alatt a királyi udvarban csak úgy pezsgett a barokk pompa az ünnepek alatt, a vallási jelentőségén túl ilyenkor a szórakozásé volt náluk a főszerep, rendszeresek voltak a bálok.
Volt időszak, amikor nem volt Magyarországon karácsony
A rákosista kommunista rémuralom alatt a központi hatalom minden erővel igyekeztek elnyomni az ünnep vallási mivoltát. A 50-es években nem is karácsonynak hívták, hanem fenyőünnepnek, az ajándékokat pedig nem a Mikulás, hanem a Télapó hozta. Bár száz évvel korábban már Arany János a Téli vers című költeményében is említette a Télapót, az elnevezés csak a Rákosi-éra alatti kommunizmusban lett széleskörűen elővéve.
A rendszerváltást követően a felértékelődött a karácsony jelentősége: az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József mélyen vallásos volt, a feljegyzések szerint az ünnep a keresztény értékeket és a hagyományok újjáéledését jelképezte.