Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés.
A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője
Az Európai Unió két vezető államában, Franciaországban és Németországban megbuknak az amúgy is csak úgy-ahogy összetákolt kormányok. A válságok egyértelműen az illegális migráció és az ukrán–orosz háborút rosszul kezelő európai föderalista elit elhibázott politikájának következményei. Azt látjuk, hogy az Oroszországgal szembeni szankcióknak a legnagyobb vesztesei az uniós tagállamok. Az orosz gazdaság, köszöni szépen, jól van, az Európai Unió viszont belerokkan az energiaválságba: az ipar és a lakosság a keletről érkező olcsó kőolaj és földgáz helyett többszörös áron jut hozzá amerikai és közel-keleti nyersanyagokhoz. (Vagy sokkal drágábban az átcímkézett, hosszabb útvonalon érkező orosz gázhoz vagy kőolajhoz.) Ez összeroppantja a német autóipart, vegyipart, acélipart és az ezekhez az ágazatokhoz kapcsolódó beszállítókat. A háborús konfliktus előtt még ütésálló német gazdaság szenved, a jelzőlámpa-koalíció ennek és a társadalmi feszültséghez vezető illegális migráció támogatásának következményeképpen egy nappal az amerikai elnökválasztás, Donald Trump győzelme után megbukott.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) második világháború után kialakuló politikai váltógazdaságának egyértelműen vége. Az Alternatíva Németországért (AfD) és az új baloldal, a Sahra Wagenknecht-szövetség – Értelem és Igazságosság (BSW) megerősödése a tartományi és uniós választásokon, e pártok migráció-, háború- és genderideológia-ellenessége valódi alternatívát kínál a klasszikus, egyre inkább egybemosódó elittel szemben. Még úgy is, hogy a CDU a választás esélyese. A hatalommal szemben fellépő pártokat még erősítette is karanténba zárásuk, tehát látható, hogy ez a taktika csak ideig-óráig működhet. A német kereszténydemokratáknak esetleges választási győzelmük után stratégiai döntést kell hozniuk. Újra megállapodhatnak a társadalmi bázisukat elveszítő szociáldemokratákkal, és minden fontos témában folytathatják az előző kormány bukásra ítélt politikáját. Vagy lehetőségük adódhat arra, hogy tiszta lapot nyissanak, és végre a választóik akaratát is figyelembe vegyék a koalíció megkötésekor – ez egyfajta rendszerváltással is felérne. Erre azonban kevés az esély, így nehéz lesz megtalálni a gazdasági, politikai és társadalmi válság ellenszerét.
Franciaország hasonló problémákkal néz szembe, a gazdasági növekedés hiánya és a pénzügyi gondok mellett egyértelműen a migráció elhibázott kezelése miatt bukott meg a kabinet. A Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésétől (RN) való balliberális rettegésnek ez lett az eredménye. Már az is jelzésértékű volt, hogy Emmanuel Macron elnök a valódi jobboldali párt nyári uniós választáson elért elsöprő sikere után sietve előre hozott választást írt ki, hogy eltussolja politikájának bukását. Az RN azonban ezen is sikeresen szerepelt, hiszen a legnagyobb önálló frakciót tudta alakítani. De a hatalom mindent bevetett Le Pennel szemben, korrupciógyanú miatt bíróságra citálták, januárban várható ítélet. A cél megakadályozni, hogy 2027-ben elinduljon az elnökválasztáson. Ugyanaz a recept, mint az USA-ban Donald Trumppal szemben – de ott sem volt sikeres a kísérlet.
A júliusi előre hozott szavazás után a szélsőbal és az RN kihagyásával Macron összetákolt egy olyan koalíciót, amely eddig bírta. 1962 óta egyetlen miniszterelnök sem vesztett el bizalmi szavazást, ez most Michel Barnier-nek sikerült.
Mint láttuk, Németország és Franciaország bukott kormányai abban is hasonlítanak, hogy a liberális, baloldali elit nem hajlandó tudomásul venni: Európa, illetve a szoros szövetséges Egyesült Államok politikai klímája megváltozott. A szavazók az Európai Unió két legnagyobb országában, az EU egészében és az USA-ban is piros lapot mutattak az öngyilkos politikára, amelyet a bevándorlás és a háborús eszkaláció okoz.
Ez a hatalmi elit azonban dacosan, a végsőkig védi a védhetetlent: ezért fogott össze az Európai Néppárt a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal. A támogatóit újra eláruló néppárt a baloldali politika mellett kötelezte el magát, hiszen a koalíció kiáll többek között az ukrajnai fegyverszállítás, az lmbtq-ideológia, új európai központi adók és a migrációs paktum mellett. Ez utóbbi azért is életveszélyes, mert a szíriai események, a dzsihádisták puccsa után ismét milliós migrációs hullám indulhat el Európa felé.
Ezzel az elitista, ideológiavezérelt, a tagállamok függetlenségének megszüntetését célzó politikával szemben határozza meg magát a Patrióták Európáért frakció és a magyar kormányzat. Az uniós koalíció ezért mindent megtesz hazánk destabilizációjáért. Minden, az ország szuverenitását biztosító magyar intézkedés ellen fellép, visszatartja a jogos forrásokat. Nyíltan hangoztatja, hogy meg akarja buktatni Orbán Viktor kormányzatát, és Magyar Pétert ültetné egy globalista, föderalista bábkormány élére. Látszik, hogy pénz, paripa, fegyver is biztosítva van részére, és azt se zárjuk ki, hogy ebben az uniós kiállásban a megbukott amerikai demokraták is partnerek voltak. Azonban ez a „támogatási láb” január 20-a után megszűnik, hiszen beiktatása után Donald Trump minden bizonnyal felülvizsgálja az egyes országokba irányuló politikai finanszírozást is.
Persze ne legyen kétségünk, Trump színre lépése után a baloldali hálózatok ugyanúgy megmaradnak, és mindig megkérik az árát annak, ha hatalomra segítenek vagy hatalmon tartanak bizonyos kormányokat. Nem kell sokat visszamennünk az időben, elég azt felidéznünk, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányzatok minden uniós intézkedés mellett lelkesen kiálltak, kiszolgáltatták a magyar gazdaságot a globalista nyugati nagyvállalatoknak, mindent privatizáltak, ami mozdítható. Akkor is csak bólogattak, amikor a brüsszeliták a tizenharmadik havi nyugdíj eltörlését, a közalkalmazottak bérének csökkentését, a családtámogatások megszüntetését, a rezsiemelést követelték. Ez az uniós elit semmit nem változott, csak még keményebb elvárásokat ír elő követőinek: a bevándorlók befogadása, Ukrajna feltétlen támogatása, fegyverszállítás, magyar honvédek frontra irányítása már fizikai fenyegetést is jelentene a magyaroknak.
A Tisza Párt az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójának tagjaként elkötelezte magát e folyamatok mellett. Magyar Péterék annak az uniós hatalmi elitnek a részei, amely nem a választók érdekeiért küzd, hanem valami teljesen másért. Ezért is mondana le Magyar először csak egy „pici” nemzeti szuverenitásról, majd –
ne legyen kétségünk – tégláról téglára bontaná le.
Indokolt tehát a Fidesz „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” kommunikációs stratégiájának alkalmazása Magyar Péterrel szemben, hiszen a behódolás mindig csak szenvedést, a hatékony nemzeti érdekérvényesítés viszont békét és fejlődést hozott nemzetünknek.
(Nyitókép: Janos Kummer/Getty Images)
***
Kapcsolódó vélemény
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a jobboldali média leépítéseire is reagált.
A kormányfő a minap a parlamentben panaszkodott a meghívó elmaradására.
A miniszterelnök az Alaptörvény módosításáról és a Velencei Bizottságról is beszélt a kormányzati tájékoztatón.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
