A szalámitolvaj Bakács Tibor a Partizánban kimutatta a foga fehérjét

Nyitókép: Partizán-videó

„Isten látja a lelkemet, nem akartam Bakács Tibor Partizán interjújáról írni. Mégpedig azért nem, mert ő már nem tényező a közéletben, ráadásul a megszólalásaiból süt a sértődöttségéből fakadó mérhetetlen gyűlölet és keserűség. Azonban kíváncsiságból megnéztem a műsort és végül arra jutottam, hogy egy jegyzetben megemlékezem róla, mert olyan felháborító, a valóságtól elrugaszkodott dolgokat mondott, amire egész egyszerűen reagálni kell, mert nem szabad, hogy ezek a félrevezető mondatok helyreigazítás nélkül terjedjenek.

Sok minden szóba került a beszélgetésben , de ami mellett ne lehet szó nélkül elmenni az az, amit a jövőre induló munkáshitellel kapcsolatban mondott:

»A legundorítóbb most ez a munkáshitel. […] Annyira undorító, tényleg 25 éves korig szól a munkáshitel. Azt gondolom, hogy azért kell lenni pokolnak, mert aki ezt kidolgozta, azt meg fogjákkérdezni. Hogy gondolták, hogy 25 éves korig szól a munkáshitel?«

Arra azért kíváncsi volnék, ha történetesen nem vezetné be ezt a jelentős kedvezményt a kormány, akkor mit mondott volna Bakács elvtárs?  Ahelyett, hogy a magát baloldalinak, sőt kommunistának valló megmondóember elismerően szólt volna a kormánynak erről az intézkedéséről, ami nagy segítséget nyújt a fiataloknak, még arcátlanul kritizálta is.

Elképesztő!

Az egykori celeb újságíró még a baloldali figurák közül is mindig a legellenszenvesebbek közül való volt, pedig valljuk be, elég nagy volt a verseny. Bakács büszkén feszített Che Guevarát ábrázoló vörös pólóban és osztotta az észt a tőle megszokott liberális felsőbbrendűséggel egy tehetségkutató zsűrijében, majd egy nagyon kínos ügybe keveredett, és lekerült a kereskedelmi tévék műsoráról. Az történt, hogy nemes egyszerűséggel elkapták az egyik bevásárlóközpontban, amint téliszalámit lopott. A régi elvtársa, Farkasházy Tivadar segítő balkezet nyújtott neki a Hócipőnél:

»Hibázott, de a vétke nem akkora súlyú, hogy emiatt megfosszuk attól, amihez igazán ért. Remek újságíró, még akkor is, ha anyagi helyzete belekergette a bűnbe. Remélem, az olvasóink is hasonlóképpen gondolkodnak, s nem fordulnak el a laptól« – nyilatkozta ekkor Farkasházy. De végül ő is megvált tőle. Talán nem ok nélkül.

Mindenesetre, aki megnézi Bakács szereplését a Partizánban arról megbizonyosodhat, hogy gondolkodik a baloldal ma Magyarországon. Ugyanis Gulyás nem igazította ki, nem fogta vissza Bakács vérlázító kirohanását, sőt még helyeselt is. Pedig a fennen hirdetett szociális érzékenysége azt követelte volna meg tőle, hogy minimum üdvözölje a kormány fiatalokat segítő intézkedését.

Ez lenne a baloldaliság? Nem hiszem.”