Hobbija a futás, gimnazistaként odavolt az Omegáért, amilyen szerény, olyan jó a humora, és azért alapított pont Magyarországon kutatóközpontot, mert „sokat kapott a hazától, ezért sokkal is tartozik neki”. A Nobel-díjas Krausz Ferencről szóló Az elektronok nyomában december 30-án debütál a Duna TV-n.
Nyitókép: Krausz Ferenc a róla szóló portréfilm, Az elektoronok nyomában egyik jelenetében. (Szupermodern Filmtúdió)
„Nem az motivált, hogy ez a film engem vagy a mindennapjaimat állítsa a középpontba. Fontosabb volt, hogy átadjon egy üzenetet. Azt, hogy szükség van összefogásra. Akkor is, amikor rászoruló emberekről van szó, ahogyan az összefogásnak kulcsfontosságú szerepe van a tudományos életben is” – mondta Krausz Ferenc a díszbemutatón.
Ennél az idézetnél pedig talán semmi nem érzékelteti jobban a Magyarországról útnak indult Nobel-díjas fizikus személyiségének lényegét. Ha csak nem azok, a már a filmben elhangzott mondatok, amelyek az alázat – az élet minden területén való – fontosságára hívják fel a figyelmet.
„Mindig is a habitusom középpontjában állt, hogy alázatosnak kell lenni.
És hálásnak azért, mert megadatott az a lehetőség, hogy olyan munkát végezzek, amit igazából hobbinak érzek, és ami nap mint nap hajt előre” – foglalja össze egy ponton Krausz Ferenc az ars poeticáját, ami, a végeredményt látva, úgy tűnik, egyben a siker kulcsa is.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjjal kitüntetett fizikussal egyebek mellett a móri gyermekévekről, kitartásról, magyarságról és egy úttörő magyar projektről beszélgettünk. Interjúnk.
A róla szóló, több mint egyórás Az elektronok nyomában-t már csupán az ehhez hasonló gondolatokért érdemes lenne végignézni, ám a rendező Kiss Gábor Istvánnak ennél jóval nagyobb ambíciói voltak: bemutatni a nyugtalan, mindig új kérdéseket feltevő tudós mögött az egyszerű, hétköznapi embert is. Így láthatjuk, ahogy Krausz Ferenc még a Nobel-díj-átadó napjának reggelén is futócipőt húz, majd rendületlenül rója a kilométereket a behavazott stockholmi utcákon, vagy ahogyan ellátogat a szülővárosába, Mórra, ahol a szülei a mai napig élnek.
Az egyik legmeghatóbb pillanatnak is itt, a szülői házban lehetünk tanúi; a munka becsületét átadó, egykori bányász édesapa és a tisztességből példát mutató, háztartásbeli édesanya arcán csillogó büszkeség, hármójuk bensőséges összeölelkezése minden szónál ékesebben bizonyítja,
milyen fontos a támogató családi közeg egy életpálya elindulásához, egy életfeladat, -sors beteljesítéséhez
– és itt nem feltétlenül az anyagiakon van a hangsúly.
Hasonló „lazító” jelenetek az egykori gimnazista osztálytársak szeretetteljes visszaemlékezései, és persze a klasszikus dokumentumfilmes szabályok szerint Krausz Ferenc egykori és mostani munkatársai, tudós tisztelői is szót kaptak. Mondhatni, a világ minden tájáról, hiszen a 2023 novemberétől közel egy éven át tartó forgatás során a stáb a szaúd-arábiai attoszekundumos laboratóriumban, Washingtonban, Bécsben és a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézetben is dolgozott.
Ami még mindenképpen a film erényének mondható, hogy egyszerűen és világosan kiderül belőle, miért járt tulajdonképpen a Nobel-díj, és hogy az attoszekundumos fényimpulzusok előállítása és megmérése, illetve mindennek a biológiával és az orvostudománnyal való ötvözése
miként mentheti meg majd a jövőben sok millió ember életét.
Krausz Ferenc a Nobellel kapcsolatban egy kedves anekdotát is felidéz, miszerint majdnem nem vette fel a Svéd Királyi Tudományos Akadémia állandó titkárának a hívását, mert amikor egy reggel pizsamában ücsörgött otthon, és a mobilja ismeretlen számot jelzett, azt hitte, hogy „csak egy szélhámos próbálkozik kicsalni a bankszámlája adatait”.
De minden jó, ha vége jó, és a most már a szakmai berkeken kívül is világhírű fizikus lankadatlan kíváncsiságát, tettvágyát látva az is biztosan megjósolható, hogy számíthatunk még tőle néhány meglepetésre. Mert ahogyan a rá jellemző elegáns lazasággal megfogalmazza, a tudományos kutatások alapja voltaképpen elég egyszerű: „csak a helyes kérdést kell megtalálni”, és akkor sok kudarc után, de előbb-utóbb meglesz a válasz.
(Az elektronok nyomában című dokumentumfilm bemutatója december 30-án, 20.50 perckor lesz a Duna TV-n.)
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
A Nobel-díj elnyerése sem kizárt, a mesterségesintelligencia-alapú szoftver mindent megváltoztathat.
Az író kívánságának értelmében nem lesz semmilyen ceremónia, családi körben hamvasztják őt el.
„Krausz Ferenccel átnéztük a legújabb kutatási terveket” – fogalmazott a miniszterelnök.
A nemzeti géniusz élt és élni fog, ám kiemelt törődést igényel. Constantinovits Milán írása.
Kik inspirálták Orbán Viktort és Krausz Ferencet az egyetemi évek alatt? Hogyan ismerte meg a miniszterelnök a Nobel-díjas fizikus nevét? Mi tarthatja itthon a fiatal kutatókat? A Mathias Corvinus Collegium szegedi központjának megnyitóján jártunk.
Szolidárisak vagyunk a Lengyelországban történt drónincidens kapcsán.
A jogszabály célja, hogy jogi keretet teremtsen a sajtóban csak kamikaze vagy öngyilkos drónokként ismert cirkálólőszerek alkalmazására.
