„Ha kicsi, ha nagy” – plasztikai sebész a női mellek egészségéről

Nyitó- és belső kép illusztráció. Fotó: Pixabay, ARNE DEDERT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Az emlőrákot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nők leggyakoribb daganatos betegségeként tartja számon mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy már a húszas-harmincas éveikben járóknak is érdemes évente megjelenniük a szűrővizsgálatokon, mert a köreikben is megemelkedett a betegség előfordulása. Ezért sem véletlen, hogy október minden évben az emlőrák elleni küzdelem jegyében telik, ráirányítva a figyelmet a korai felismerés, a terápiás kezelés fontosságára. Molnár Béla Ákost, a Honvédkórház Plasztikai és Égéssebészeti Osztályának osztályvezető főorvosát a szűrővizsgálatok fontosságáról, az emlő- és helyreállító műtétekről és a plasztikai sebészet nagyobb területeiről is kérdeztük.

***

„Az emlődaganatok tekintetében a statisztika jelenleg úgy néz ki, hogy évente 7-8 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak, és mintegy 3 ezer beteg hal meg a teljes csoportból. Korábban úgy tudtuk, hogy éves szinten 6 ezer körül alakul a felfedezett emlődaganatok száma, de ez az utóbbi években megemelkedett. Ennek az emelkedésnek több oka is van: egyre pontosabb és precízebb a szűrővizsgálat, és egyre többen veszik komolyan a szűrést, így egyre több korai rákos megbetegedésre is fény derül, ez pedig emeli a statisztikát” – mondta el a Mandinernek Molnár Béla Ákos sebész főorvos.

A szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy fiatalkori emlőrákok is megjelennek. Elhangzott, hogy míg korábban úgy tudták, hogy ez főként a 40-45 és 60 év közötti nőket érinti, ma már látni kiemelkedő „csúcsokat”: nő a 18 és  huszonévesek száma.

Mindezek mellett a terhességi emlőrákok is emelik a diagnosztizált esetek számát. „A daganatok kialakulásának okai még napjainkban sem teljesen ismertek, de azt tudjuk, hogy a terhességi hormonviharok, az ösztrogénszint változása, sőt, még a genetika is növeli a betegség kialakulásának kockázatát. De folyamatosan kutatják azokat a mutációkat, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. 

– ismertette Molnár Béla Ákos.

Már a 30 év felettieknek is ajánlott szűrővizsgálat

A főorvos arra a kérdésünkre, hogy hány éves kortól érdemes szűrővizsgálatra járni, azt felelte, hogy míg korábban a 40-45 év feletti hölgyek felé fogalmazták meg azt az ajánlást, hogy évente vegyenek részt egy kivizsgáláson, addig az utóbbi években már 30 év felett is javasolják. „A lakosság érintett populációja meghallotta ezt a felhívást, mert nő a vizsgálatokon megjelenők száma. Ez egy komplex diagnosztika, ultrahang és mammográfia, szükség esetén emlő MR. A fiatalok esetében általában csak ultrahangos vizsgálat van, mivel nekik másabb a mirigyszerkezetük, mint a középkorú hölgyeknek” – magyarázta.

„A nőknek ismerniük kell a saját mellüket. Fürdésnél, testápolásnál a mirigyeket át kell vizsgálni, át kell tapintani. Tudniuk kell, hogy mik azok a kis csomók, amik már jó ideje ott vannak, és mik azok, amelyek újonnan jelentek meg. De akadnak árulkodó bőrtüneteket is vagy hirtelen megjelenő, kemény elváltozások. Ezeket bárki felismerheti. De 

– hangsúlyozta a főorvos.

Majd azzal folytatta, hogy amennyiben bármely vizsgálat elváltozást mutat, a következő lépés a szövettani mintavétel, mely során egy úgynevezett szövethengert vesznek a mell gyanús területéből. „Ez egy nagyon pici, 1 milliméteres szövetdarab. A mintavétel nem fájdalmas, helyi érzéstelenítéssel történik. Ebből a kis darabból kimutatható, hogy a radiológusok által észlelt elváltozás valóban daganatgyanús-e. De ebből a szövettani struktúrák is pontosíthatóak így a daganat tulajdonságait is megismerjük, mely a későbbi terápiás terv felállításában nagyon fontos” – sorolta.

Szinte nincs emlőműtét helyreállítás nélkül

Ha a szövettani vizsgálat is kimutatja, hogy a páciensnek rosszindulatú daganata van, akkor vagy egy emlősebészeti szakambulanciát kell felkeresnie vagy egy onkológiai szakrendelést, melyek leírják a beteg státuszát, összegzik az adatokat, majd továbbítják egy onkoteam elé. „Az onkoteam egy olyan orvosi csapat, melynek tagjai között szerepel onkológus, radiológus, patológus, sebész, plasztikai sebész, legjobb esetben emlősebész, aki onkosebész és plasztikai sebész is egyben. Ők közösen hoznak döntést arról, hogy a daganat kezelése milyen irányba menjen. 

Hogy most sebészettel kezdünk-e, és a daganat eltávolítása az első lépés vagy onkoterápiával indítunk, és egy biztonsági, terápiás kezelést kap előbb a beteg, majd ezt követi a sebészeti kezelés, azt az onkoteam határozza meg a beteg életkora, állapota, a daganat nagysága, és elhelyezkedése és szövettani tulajdonságai alapján” – emelte ki Molnár Béla Ákos. 

A plasztikai sebész a műtétek kapcsán hangsúlyozta, hogy az emlőket úgy érdemes operálni, hogy figyelembe veszik az esztétikai adottságokat is. 

Épp ezért ma már elvárás, hogy az emlődaganat eltávolításával egy időben helyreállító műtétet is végrehajtsunk. Ezt az igényt a nők hívták életre. Ezért olyan sebész kell, hogy az operációt végrehajtsa, aki a daganat- és az emlősebészetben egyaránt jártas, mindezek mellett pedig helyreállító plasztikai sebész is. Ez a legideálisabb”  – hangzott el.

„Az esetek több mint 80 százalékában a daganat vagy emlő eltávolításával egy időben megtörténik a mell rekonstrukciója is. Ez történhet emlőfelvarrási technikával vagy lebenyeket – hasi lebeny, háti lebeny vagy szabad lebeny – viszünk az adott területre. A komplett emlőeltávolítás során a lebenyes rekonstrukciót gyakran kombináljuk implantátumok beültetésével és természetesen az ellenoldali emlő korrekciójával is, hogy minél szimmetrikusabb esztétikusabb eredményt érjünk el. 

Így nem esik csorba a nőiességén” – fűzte hozzá.

Esztétikai, rekonstrukciós és onkoplasztika – mi a különbség?

„A plasztikai sebészetnek két nagy területe van: a rekonstrukciós és az esztétikai plasztikai sebészet. Ezek igazából alig választhatók el, mert

De a rekonstrukciós beavatkozások esetében a betegeknél szövet- vagy szervhiány lép fel, és ezeknek a helyreállítására törekszünk az esztétikai sebészet minden eszköztárával. Ebben benne vannak a esztétikai sebészetben használatos metszésvezetések, az emlőkisebbítések vagy nagyobbításó technikák.”

„Az onkoplasztika nevében pedig benne van, hogy kifejezetten a daganat eltávolító műtétek során az azonnali helyreállítással foglalkozik” – magyarázta a szakorvos.