Százötven éve, 1874. október 8-án született Bethlen István, aki 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Politikai örökségéről Gali Mátéval, a Horthy-korszak kutatójával, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárával beszélgettünk.
Nyitóképen: Gróf Bethlen István miniszterelnök Genfben 1926-ban. Fotó: Fortepan / adományozó: Francia Nemzeti Könyvtár
Helyére került mára gróf Bethlen István alakja a nemzeti emlékezetben?
Úgy hiszem, igen. A Várban 2013-ban felállított szobra jelzi, hogy az állami emlékezetpolitika meghatározó személyiségként tekint rá, a közvélemény pedig sem akkor, sem azóta nem volt hangos az ellenvéleményektől. Ez nem meglepő, mert a társadalom bal- és jobboldala egyaránt találhat a gróf politikájában vállalható történelmi örökséget: következetesen elutasította a mindkét oldali szélsőségeket, markánsan fellépett a zsidótörvényekkel szemben, és mindig a hazája érdekeit tartotta szem előtt.
Nem igaz, hogy a Nyugat nyerte volna az utóbbi évszázadokat; az európai hódítók sikerei sehol nem tartottak sokáig, még kevesebbszer érték meg a befektetett pénzt és áldozatokat, Kínával pedig soha nem vette fel a kesztyűt senki – állítja a Cambridge-i Egyetem professzora.
Ennek örömére Zelenszkij össze is ölelkezett Tuskkal.
Óriási a harag a demokrata vezetés ellen.
A többpárti választások egyre kényelmetlenebbé válnak a régi rezsim működtetőinek, de elhallgattatáson kívül nem látnak más eszközt.
Mi lesz egy, három vagy öt év múlva?
Christoph Ransmayr Thomas Bernhard és Peter Handke mellett a második világháború utáni osztrák irodalom legnagyobb alakja.
Negyvenkilenc, nemzetközi vizeken elfogott illegális bevándorlóval a fedélzetén érkezett Shengjin kikötőjébe az olasz járőrhajó.
A magyar férfi kézilabda-válogatott egy utolsó másodperces góllal 31–30-ra kikapott a társházigazda Horvátországtól a világbajnokság negyeddöntőjében.
