Százötven éve, 1874. október 8-án született Bethlen István, aki 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Politikai örökségéről Gali Mátéval, a Horthy-korszak kutatójával, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárával beszélgettünk.
Nyitóképen: Gróf Bethlen István miniszterelnök Genfben 1926-ban. Fotó: Fortepan / adományozó: Francia Nemzeti Könyvtár
Helyére került mára gróf Bethlen István alakja a nemzeti emlékezetben?
Úgy hiszem, igen. A Várban 2013-ban felállított szobra jelzi, hogy az állami emlékezetpolitika meghatározó személyiségként tekint rá, a közvélemény pedig sem akkor, sem azóta nem volt hangos az ellenvéleményektől. Ez nem meglepő, mert a társadalom bal- és jobboldala egyaránt találhat a gróf politikájában vállalható történelmi örökséget: következetesen elutasította a mindkét oldali szélsőségeket, markánsan fellépett a zsidótörvényekkel szemben, és mindig a hazája érdekeit tartotta szem előtt.
Horthy Miklós kormányzó sportrajongó fia gépészmérnöknek tanult, aranyifjúként élt, a MÁV rátermett elnöke lett, majd hősi halált halt. Náciellenes volt és Széchenyi örökségét követte.
Furcsa a magyar fülnek ezt hallani.
„Ukrajna katonai győzelméről beszélni nem más, mint az emberek átverése és félrevezetése” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
A kísérleti telep teljes mértékben készen áll az esetleges nukleáris tesztek újraindítására.
Dmitrij Medvegyev reagált azokra a javaslatokra, melyek szerint atomfegyvereket kellene adni Ukrajnának.
A történész szerint Joe Biden azért adta meg az engedélyt az ukránoknak, hogy orosz területeket lőjenek, mert ártani akar az utódjának, a békefolyamatoknak, de nem akar vesztesként lelépni színről.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
