Mindenki nekiesett Orbán Viktornak – de a miniszterelnök kőkeményen helytállt

Nyitóképen: Programismertetés helyett Magyarország-per: Orbán Viktor az Európai Parlament ülésén. Fotó: MTI / MTVA / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher 

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége kapcsán az a szokás, hogy a staféta átvétele előtt a soron levő ország vezetője bemutatja programját az Európai Parlament előtt, majd vitára kerül sor. Ezeket a beszédeket nem feltétlenül övezi nagy médiaérdeklődés. Nem ez volt a helyzet október 9-én, amikor is több halasztás után az Európai Parlament vendégül látta Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy bemutassa a július 1-je és december 31-e közötti magyar elnökség programját. A strasbourgi üvegerődben fagyos arcok fogadták a magyar vezetést.

Ellenezték a magyar elnökséget

A magyar kormányfő hosszú idő után szólalt fel az Európai Parlamentben, amely az előző években meglehetősen ellenséges övezetté vált a kormány számára. Tavaly májusban a testület még fel is szólította az Európai Tanácsot, hogy találjon valamit, amivel meg lehet akadályozni Magyarország uniós elnökségét. 
Ez végül nem volt lehetséges, és hazánk július elsején átvette Spanyolországtól a pozíciót.

A magyar elnöki periódus épp az európai parlamenti választás utáni átmeneti időszakra esett. Az ellenséges hangulatot tetézte, hogy az előző hetekben az új parlament mindent megtett, hogy izolálja a nyáron létrejövő pártcsaládot. A Fidesz vezetésével megalakuló Patrióták Euró­páért ugyanis gyorsan a harmadik legnagyobb frakcióvá vált, és olyan népszerű szervezeteket foglal magába, mint a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, a nemrég választási győzelmet arató Osztrák Szabadságpárt és Geert Wilders Szabadságpártja, amely az első helyen végzett a tavalyi holland választáson. A Patrióták célját Jean-Paul Garraud, a Nemzeti Tömörülés EP-képviselője a megalakuláskor így fogalmazta meg: „Nem akarunk szuperállamot az Európai Unióból, a nemzeti szuverenitást szeretnénk megőrizni, nem akarjuk, hogy sárba tiporják nemzeti identitásunkat, azért dolgozunk, hogy az unió épüljön, de az EU alapja a létrehozásakor lefektetett alapszabály kell hogy legyen.” A szuverenitáspárti csoport alakulását nem nézte jó szemmel a többi pártcsalád, megfigyelhető, hogy többen elkötelezték magukat a kirekesztése iránt, és gyakran hivatkoznak rá szélsőjobboldaliként. Ennek következtében hiába szavazott 18,2 millió európai állampolgár a leendő Patrióták pártjaira, a frakció tagjai egyetlen pozíciót sem kaptak, és minden területen félre lettek tolva.

Küzdelem a kontinensért

Ellenséges terepre érkezett tehát Orbán Viktor. Az uniós vezetők közül egyedül Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke próbált pártatlanul viselkedni a vita során. A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy amikor 2011-ben Magyar­ország betöltötte a soros elnökséget, akkor is válságos időket élt Európa, most azonban még súlyosabb a helyzet: az unió határán zajlik az orosz–ukrán háború, a migráció még mindig megoldatlan probléma, a schengeni térség pedig széteséssel fenyeget. A kormányfő nagy vonalakban ismertette a magyar elnökség céljait: elsőként említette az új európai versenyképességi megállapodás elfogadásának tervét, beszélt a demográfiai kihívásokról, amelyeket szerinte nem old meg a migráció. Kijelentette, hogy az EU migrációs politikája nem működik. „Az illegális migráció az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak, a homofóbia növekedését eredményezte” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Ezt a megjegyzést füttykórus kísérte, amire reagálva a miniszterelnök megismételte a kijelentést.

A kormányfő javasolta a Schengen-csúcsok bevezetését, ahol az övezet országai megtárgyalhatnák a migrációval és a határvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Szorgalmazta Bulgária és Románia még ez évi teljes körű schengeni csatlakozását. Az EU-­belépésekkel kapcsolatban kijelentette: a bővítéspolitikának érdem­alapúnak kell lennie, és az unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása. Szó esett még a védelmi ipar megerősítéséről és egy dinamikusabb mezőgazdaság-politikáról is. Beszéde végén kijelentette: „Mi, magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát. Nem azért vagyunk tagja az EU-nak, amiért olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. S amíg úgy látjuk, hogy Európát olyanná tudjuk tenni, amilyen lehetne, amíg erre van  fikarcnyi esély is, addig küzdeni fogunk érte.”

A beszédet követően a parlament baloldali csoportjának tagjai dalra fakadtak, a Bella ciao című olasz partizándalt azonban elnyomta a Patrióták tapsa. Roberta Metsola erre azzal reagált: „Ez nem az eurovíziós dalfesztivál. Tartsuk tiszteletben a ház méltóságát!”

Ukrajna, keresztény értékek és 1956

Az alapvetően szakpolitikai fókuszú Orbán-beszéd után a felszólalók túlnyomó többsége arra használta az időkeretét, hogy össztüzet zúdítson Magyarországra: az EP szónoki pulpitusa lényegében ügyészi szószékké változott, a vendéghely pedig a vádlottak padjává.

Elsőként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szólalt fel. Első vádját az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban fogalmazta meg: szerinte vannak olyanok, akik nem Moszkvát, hanem Kijevet teszik felelőssé a háborúért, és „Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják”. Bár nem mondta ki, hogy Magyarországról beszél, egyértelmű volt, hogy Orbán Viktorhoz intézi szavait. Majd feltette a kérdést: ugyanezek vajon a magyarokat teszik felelőssé az 1956-os szovjet invázióért? Von der Leyen kijelentette: nincs olyan nyelv, amelyben a béke a megadás szóval lenne egyenlő, s az ukránokat a közép- és kelet-európai szabadságharcosokhoz hasonlította. Megismételte elkötelezettségét, hogy az Európai Unió addig áll Ukrajna mellett, „ameddig csak szükséges”. Ezt követően az EB elnöke azzal vádolta a magyar kormányt, hogy szembemegy az európai érdekekkel, valamint nem akar leválni az orosz energiáról. Kifogásolta továbbá, hogy hazánk nem védi eléggé az uniós határokat, mert több ezer bűnözőt kiengedett a börtönökből.

Ezt követően az EP frakcióvezetői kaptak szót. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a felháborodástól remegő hangon azzal kezdte, mennyire „sokkolta”, hogy Orbán nem beszélt Ukrajnáról. Azt vetette a magyar vezetés szemére, hogy senki nem akar vele szóba állni, és senki nem megy el Budapestre az elnökség alatt. A pártelnök Magyar Pétert is beleszőtte beszédébe, a Tisza Párt vezetője szerinte a jövőt jelenti, és ahogy Donald Tusk legyőzte Jarosław Kaczyńskit, úgy fogja legyőzni Magyar Orbánt.

García Pérez Iratxe, a második legnagyobb pártcsalád, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakcióvezetője egyenesen azzal vádolta a magyar kormányt, hogy elárulja a keresztény értékeket. Valamennyi közül a leg­élesebb beszédet a liberális Újítsuk Meg Európát pártcsalád vezetője, Valérie Hayer mondta, aki szerint az Európai Unió Tanácsában el kell venni Magyar­ország szavazati jogát, és nem szabad hagyni, hogy a magyarok „zsarolják” az EU-t. Hayer gúnyosan megjegyezte: akkora az elvándorlás Magyarországról, hogy a kormány által megígért migránsbuszokon valójában magyarok utaznak Nyugat-Európába. Hasonló szellemben szólalt fel a Zöldek – Európai Szabad Szövetség és az Európai Parlament Baloldala nevű csoport vezetője is, csak úgy szórva 
a szélsőséges jelzőket a magyar vezetésre. Többen fel­idézték 1956-ot, korrupcióról és a magyar demokrácia le­építéséről beszéltek.

Kik oktatnak ki korrupcióból?

A frakcióvezetők beszédei után Orbán Viktor válasza következett. „Szívesen vitatkoztam volna önökkel az elnökségi programunkról, amit itt bemutattam, de az önöket láthatóan nem érdekli” – kezdte a miniszterelnök. Kijelentette: a képviselők felmondták a baloldal összes hazug vádját Magyarországgal szemben, tiszta politikai propaganda hangzott el. Felrótta Von der Leyennek a semlegesség hiá­nyát, és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban közölte, hogy elutasít minden hamis történelmi analógiát. Szerinte itt lenne az ideje elismerni, amit az angolszász sajtó jelentős része már elismert: „Az a helyzet, hogy vesztésre állunk az ukrán fronton, és önök itt úgy tesznek, mintha nem így lenne. A valóság az, hogy a bizottság elnök asszonyának is köszönhetően az Európai Unió meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiával vágott bele ebbe a háborúba. Ha győzni akarunk, a mostani vesztes stratégiát meg kell változtatni.” Orbán Viktor visszautasította azt a vádat is, hogy Magyarország szabadon engedi a bűnözőket, mint elmondta: kitoloncolták az embercsempészeket.

A kormányfő nem hagyta szó nélkül Manfred Weber szavait sem, tételesen cáfolva az Európai Néppárt elnökének állításait. Annak kapcsán, hogy senki nem áll szóba a magyarokkal, Orbán Viktor nyomatékosította, hogy ez az állítás súlyos sértés mindenkire nézve, akivel eddig tárgyalt. „A francia elnök, a német kancellár, az olasz miniszterelnök – ön szerint ők senkik?” – kérdezte Webert. A kormányfő azt mondta, hogy a politikus azért lett „hungarofób”, mert 2019-ben végül nem őt választották az Euró­pai Bizottság elnökévé. „Én támogattam volna önt, meg is ígértem, hogy támogatni fogom. Csak ön azt nyilatkozta utána, hogy nem akar a magyarok szavazatával bizottsági elnök lenni. Hát nem lett” – fogalmazott.

Az elvándorlással kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: arányosan pont annyi osztrák dolgozik Európa nyugatabbi országaiban, mint amennyi magyar. Von der Leyen orosz­barátsággal kapcsolatos vádjait képmutatónak nevezte, azzal érvelve, hogy a magyar kormányzatot az országban dolgozó hétezer orosz miatt hurcolják meg, Németországban viszont hétszázezer orosz állampolgár dolgozik. A miniszterelnök rámutatott, a nyugat-európai országok azok, amelyek kerülik a szankciókat, és Ázsián keresztül továbbra is kereskednek az oroszokkal, sőt meg is veszik az orosz olajat – ezzel szemben Magyarország nyíltan kereskedik. A korrupcióval kapcsolatban Orbán feltette a kérdést: biztos, hogy épp az Európai Parlament akarja korrupcióról kioktatni Magyarországot? Végül azzal szembesítette a frakcióvezetőket, hogy pártpolitikai összecsapást csináltak a vitából. „Ezt mélyen sajnálom. De nem maradok adós önöknek. Egyikőjüknek sem. Ha megtámadnak bennünket, meg fogom védeni a hazámat” – zárta szavait Orbán Viktor.

A beszéde után több tucat rövid felszólalás következett, a sort Magyar Péter nyitotta az Európai Néppárt színeiben. A Tisza Párt vezetője belpolitikai fókuszú beszédet tartott, és úgy mutatkozott be, mint a magyar ellenzék vezetője. Elmondta, hogy szerinte Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa. Felhívta a figyelmet arra, hogy demográfiai katasztrófa felé sodródunk, beszélt a magyar vidék rossz állapotáról, valamint az egészségügyi dolgozók alacsony számáról. Azzal egyetértett, hogy meg kell védeni a külső határokat, s az illegális migráció ellen határozott fellépésre van szükség. Ursula von der Leyen egyébként nem sokkal Magyar Péter beszéde után kivonult a vitáról, és nem is tért vissza megtartani záróbeszédét. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője sem mulasztotta el kritizálni a kormányt, szerinte Orbán Viktor közhelyeket pufogtatott, eltávolodik a valóságtól, képzelt ellenségekkel hadakozik.

„A démoni álszentség háza”

A több mint háromórás vitán a további felszólalók között volt az X-üzeneteiben szinte folyamatosan Magyarországra koncentráló zöldpárti képviselő Daniel Freund, aki diktátornak nevezte Orbán Viktort. Kijelentette: európai elfogatóparancsot adatna ki Orbán ellen. Freud egyébként kiállítást is szervezett a magyar korrupcióról az EP menzájának előterében a Transparency International Magyarországgal közösen.

Az ellenséges beszédeket némileg ellensúlyozta, hogy több képviselő határozottan kiállt Magyarország mellett. Buxadé Villalba Jorge, a spanyol Vox párt képviselője szégyennek nevezte, hogy Ursula von der Leyen Magyarországot sértegette, aztán elment a vitáról. Kijelentette: az EP nem a demokrácia, hanem a démoni álszentség háza, és megjegyezte, hogy szerinte bűnbakot csinálnak Magyarországból. Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt képviselője bocsánatot kért Orbán Viktortól egyes képviselők sértegető hangneméért. „Nem ők képviselik azt, ami valóban naggyá teszi ezt a kontinenst, ők csak az elkeseredettséget képviselik” – mondta. Ľuboš Blaha, a szlovák Irány-Szociáldemokrácia párt képviselője is felszólalt Orbán mellett, és kijelentette: „Büszke szlovák baloldali képviselő vagyok, de szégyellem, ahogy a szlovákokat és a magyarokat kezelik. Mi is az illegális migráció ellen vagyunk, és ellenezzük, hogy az Európai Unióban föderális struktúra jöjjön létre, a szlovákok a militarizmus ellen harcolnak. (…) Nem ön a szélsőséges, Orbán úr, ön jelentős felhatalmazást kapott a néptől. A neoliberálisok, a progresszívok és a militaristák a radikálisok.”

Több lengyel politikus is felszólalt a magyar kormányzat mellett. Beata Szydło korábbi miniszterelnök kijelentette: miközben a vitának a soros elnökség prioritásairól kellett volna szólnia, Magyarország-perré alakult, „a szuverén magyar nemzet által demokratikus választáson megválasztott magyar kormány pere” lett. Szerinte a bizottság elnöke botrányos beszédet tartott. 

A maratoni hosszúságúra nyúló vita záróbeszédét Orbán Viktor tartotta. A kormányfő hangsúlyozta: szerinte nem helyes, ha egy magyar képviselő az EP-ben a saját hazáját támadja, és több tiszteletet kért Magyarországnak, a magyaroknak.