Több mint 80 millióval támogatták külföldről az EP-választásra legrosszabb becslést adó Republikont 2023-ban

Nyitókép: Képernyőfotó

Nemrég megjelent az egykori SZDSZ-es államtitkár, Horn Gábor nevéhez köthető Republikon Alapítvány 2023-as évről szóló beszámolója – amely bevallottan a balliberális formációk, így az MSZP és a Párbeszéd munkáját is segíti –. A beszámoló adataiból kiderült,

– szúrta ki a Magyar Nemzet.

A dokumentum szerint az alapítványnak értékesítésből 5,3 millió forintos bevétele származott, ami az egy évvel korábbi háromszorosa, miközben az egyéb bevételek soron szereplő összeg negyedével nőtt, így 91,8 milliót tett ki. 

Azonban abból kifolyólag, hogy az alapítvány kiadásai is hasonlóképp alakultak, a szervezet nagyjából nullás eredménnyel zárta az elmúlt évet – ismertette a lap.

Az összeállításban felhívták arra a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az SZJA-felajánlások hiánya akár arra is utalhat, hogy a magyar adófizetők nem díjazták különösebben a baloldali alapítvány munkáját, miközben külföldről az összes bevétel 84 százalékát finanszírozták. 

„Köszönet Soros Györgynek”

A Magyar Nemzet cikkében arra is rámutatott: a beszámoló tanúsága szerint érkeztek külföldi pénzek a Republikonhoz Brüsszelből, illetve a Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól és szervezeteitől is. Így talán még inkább értelmet nyert, hogy 2023 nyarán miért is publikált Horn Gábor cikket a HVG-n „Köszönet Soros Györgynek” címmel. 

Hozzátették, hogy eközben a Republikon Intézet Kft. közel 5 millió forinttal kevesebb bevételre tett szert, mint 2022-ben: 36,3 milliónyi árbevétel folyt be a céghez. Ebből ugyan nem sok profit maradt, de a 2022-es 4,5 millió forintos veszteséget követően az elmúlt évet legalább 307 ezer forint pluszban zárta a cég.

Mellémentek az előrejelzések

A lap mindezek után felidézte, hogy bár az idei EP-választásokat illetően a közvélemény-kutató intézetek általánosságban jó előrejelzéseket adtak, a Republikonnak azért akadt oka magyarázkodásra.

miközben rajtuk kívül mindenki 3 százalék alatt tudott maradni. Az adatfelvétel korai időpontja sem mentesítheti teljes egészében Hornékat, hiszen az Iránytű őket megelőzően készített mérése csupán 2,4 százalékos eltérést mutatott a végeredményhez képest. Az, hogy ezek a munkák mennyire voltak mégis kifizetődőek, majd a 2024. évi beszámolóból kiderül – fűzték hozzá.