Kovi elárulta a nagy titkot: ez a különbség a pornó és a felnőttfilm között

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner

Izgalmas kerekasztal-beszélgetést tartottak a XXI. Század Intézet és az MCC közös konferenciáján hétfőn. Az alkalom címe „Az indentitás mint politikai fegyver” volt. A kétnapos konferencia témája az identitás forradalma, amely több mint fél évszázada, 1968-ban robbant ki, és mára visszájára fordult. Mint írták, a „mindent szabad” helyére az „elgondolni sem szabad” lépett. „Úgy tűnik, beköszöntött a szexuális ellenforradalom kora, ami korlátlan háborút indított a közösség és a szexuális identitások ellen. A gender, az LMBTQ, a transzszexualitás, a radikális feminizmus, a mérgező maszkulanitás, a #metoo, a cancel culture vezényszavai át akarják írni a civilizációs normákat, elbizonytalanítva ezzel a kultúránkat, a hétköznapjainkat, és minket magunkat is” – olvasható a program összefoglalójában. 

A hétfő délutáni panelbeszélgetésen Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója, Horváth Oszkár producer, Szabó László kommunikációs szakember és Kovács „Kovi” István négyszeres pornó Oscar-díjas producer, rendező beszélték át, hogyan alakult át a pornóipar az elmúlt évtizedekben, és mindez milyen veszélyeket rejt magában. A beharangozóban megfogalmazottak szerint az ösztönvilág felszabadításának iparszerűen működő struktúrái épülnek ki: a fitneszterem kultúrája, a szexuális tanácsadó irodalom elburjánzása, a testet óriásplakátnak használó tudatipar, a férfiaknak szóló hardcore pornó ezer változata és a nők számára a szürke ötven árnyalata. 

– írták.

Az első kérdést nem meglepő módon Kovi kapta, miszerint hogy lehet az, hogy 43 éve él boldog házasságban első feleségével, miközben őt mindenki „pornókirálynak” tartja. Kovi erre elmesélte, hogy már a beszélgetés megkezdése előtt a vendégek elkapták, azt kérdezték tőle, hogy nem érzi-e kakukktojásnak magát: mit csinál egy ilyen rendezvényen? Mire ő úgy reagált, hogy

örül, hogy itt lehet, itt a helye, ez pedig egy őszinte konferencia, hiába tartják őt sátánnak és tartják sátáninak a műfajt is, amiben tevékenykedett,

Felmerült a beszélgetés során, vajon nem vált-e a pornó egyre inkább életünk részévé, és ha igen, miért lett így. Békés Márton szerint 1988-ban robbant be a Cicciolina-mánia hazánkban, privatizálták a könyvkiadókat, előkerültek a pornómagazinok. Felelevenítette azt is, hogy

A XXI. Század Intézed igazgatója szerint a pornó mostanra teljesen szabadon elérhetővé vált, mert két kattintással bárki hozzá tud férni, nem úgy, mint pár évtizede, mikor Kovi VHS-kazettáit csak boltból lehetett kikölcsönözni. Véleménye szerint a pornót jogilag nem lehet szabályozni, egy kérdés a fontos:

Arra a kérdésre, hogy maga a pornográfia mi is, Ugron Zsolna kijelentette, hogy már az ókori Görögországban a vázákon is ábrázoltak erotikus jeleneteket, amelyeket akár gyerekek is láthattak, de ez mindössze egy fejben társított absztrakció, ám amint a pornó képernyőn lesz, az már teljesen valóságos, egészen más hatást kelt az emberben. Úgy folytatta, hogy a gyermekmesékben is rendre előfordulnak erőszakos jelenetek, ám míg az rajzolva van, a gyerek csak addig tudja elképzelni a történetet, amíg a képzelete határt szab,

Horváth Oszkár leszögezte: mostanra könnyen hozzáférhető lett a pornó, elveszett belőlük a sztori, már olyan videóválogatások is vannak, amelyek csak arra vannak megvágva, amire a néző épp kíváncsi. Szavai szerint 

Szabó László szerint nem igazán definiálható, mi is az a pornó, ugyanis azt az adott kor határozza meg; a határokra is igaz ez, hogy meddig tart az erotika, hol kezdődik a pornó. Úgy fogalmazott, hogy ez a tendencia nem meglepő, ugyanis egyre jobban tolódnak el a határok, például a drogok kérdésében is, mert míg egyes országokban már legálisak bizonyos fajta kábítószerek, addig egy másik országban teljesen tiltják azokat. 

Arra a kérdésre, hogy a pornó egyszerűen üzlet-e, vagy inkább felnőtt mese, Kovi elárulta, hogy egyszerre mindkettő, mert nem mindenki néz felnőttfilmeket, ennek pedig megvannak a különböző okai. Mint mondta, a pornónak van egy egzakt meghatározása: 

Mint mondta, ő nem művész, sokkal inkább üzletember, aki a felnőttfilmes szakmában dolgozik, a műveiben pedig nem a horrort mutatták be, hanem a szeretkezést, ám ő karrierje során soha nem ment túl egy határon, végül ezért is kellett otthagynia az egészet tíz éve. 

– tette hozzá.

Békés Márton szerint Kovi filmjeiben volt mese, fantázia, ami pedig szabad; szerinte a modern pornóval az a legnagyobb probléma, hogy míg Kovi filmjeiben van csábítás és egyediség, a mostaniban már csak a hiperrealitás van. Minden túl valóságos. 

Horváth Oszkár arra a kérdésre, miszerint a pornóval vagy a pornóhoz való hozzáféréssel van-e a baj, úgy válaszolt, hogy elsősorban az utóbbival, ugyanis az mára az internet miatt rendkívül szerteágazó lett, és egyre szélsőségesebb dolgok vannak már jelen a világhálón. 

– szögezte le. 

Felmerült: egyre extrémebb igényekre lő a pornóipar. Vajon mi lesz ebből húsz év múlva? Kovi szerint az internet demokratizálta a pornóipart, szinte minden teljesen szabadon elérhető, a pornó pedig azért feszegeti a határokat, mert ez van a legjobban szabályozva. 

– jegyezte meg. 

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a gyermekek edukációja a témában nagyon fontos, tudnia kell a gyereknek, hogy amiket ezekben a filmekben lát, az nem a valóság.