Orbán Viktor megérkezett Bajára, ahol a Duna hamarosan tetőzik (VIDEÓ)

A Petőfi-szigeten 2800 méter hosszan kell védekezni.

Az önkormányzatot rengeteg támadás érte a nyári gát átvágása miatt.
Nyitókép: Nyirati Klára Facebook-oldala
Míg a fővárosban szombaton tetőzött a Duna, addig az országot kedden elhagyó ár a déli területeken még komoly kihívásokat okoz. Baján több ház is a vízben áll.
Ahogy arról Orbán Viktor is beszélt a kedd reggeli Árvízinfón, hétfőn Bajánál is megtörtént a tetőzés, beszélt a védekezésben résztvevőkkel és a térség országgyűlési képviselőjével. Említette, hogy a Pandúr-sziget 850 centiméteres vízállásig védhető meg, most 920 centiméter felett áll a víz.
Az önkormányzatot arra kérte, hogy az ártérben található ingatlanok tulajdonosait időben tájékoztassák a szükséges lépésekről.
Nyirati Klára, a város leköszönő polgármestere vasárnap közösségi oldalán azt írta, „már III. fokú az árvízvédelmi készültség, hiszen a Duna vízszintje meghaladta a 900 cm-t”.
Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt napok során a közösségi médiában „rengeteg, alaptalan támadás érte a városvezetést a Pandúr-szigeti nyári gát átvágása miatt”, ezért a város honlapján egy hivatalos lakossági tájékoztatást tettek közzé.
A tájékoztatóból kiderült, hogy az önkormányzati tulajdonú nyári gát átvágása nem egyedi, „gyakran alkalmazott és indokolt módszer”.
Mint írták, a Nagy-Pandúr-sziget területe a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet szerint a nagyvízi meder övezetébe esik.
A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése.
A tájékoztatót azzal folytatták, hogy a nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat”.
Mindezeken túl a Nagy-Pandúr-szigeti nyári gát vízjogi üzemeltetési engedélye értelmében a Nagy-Pandúr-sziget nyári gátja 850 cm-es vízállásig véd, efölött maximum 900 cm-es vízállásig nyúlgátas magasítással védhető meg – írták.
„A nyári gát átvágására, illetve az ott lévő műtárgy (áteresztő zsilip) kinyitására és így lassú víz-beengedésre annak érdekében van szükség, hogy
a veszélyes áramlások elkerülhetők legyenek, ellenkező esetben a vonuló nagy erejű víz a nyári gátat – előre nem tervezhető helyen vagy helyeken – átszakíthatja,
továbbá a víz átbukik a töltéskorona felett, ez hirtelen és szabályozatlan elöntéshez vezet és ezzel sokkal nagyobb kárt okoz, akár kifejezett életveszélyt jelent a benn tartózkodók számára, mint a szabályozott beengedés”
„A fentiekre tekintettel a nagyvízi mederben elhelyezkedő ingatlanokon, valamint az árvízi töltésen várható károkozás minimalizálása érdekében a szabályozott beengedés, a lassú, kontrollált vízbeengedés – ahogy például 2013-ban is, úgy most is, és ahogy a Nagy-Pandúr-sziget 2024. szeptember 17. napján elrendelt kitelepítése is – szükséges és indokolt volt” – magyarázta döntését az önkormányzat.
Egy neve elhallgatását kérő Telex-olvasó azt mondta, körülbelül másfél millió forint kára keletkezett amiatt, hogy eljutott a víz a házához, illetve a garázsát is elárasztotta. Szintén nehezményezte, hogy szerinte az önkormányzat nem segített megfelelő módon a helyieknek a védekezésben, illetve, hogy indokolatlanul alacsony vízszintnél vágták át a gátat. Ezzel sok családot nehéz helyzetbe hoztak, ráadásul úgy tájékoztatták őket a terület tervezett elárasztásáról, hogy nem hagytak kellő időt a felkészülésre. A Bajai TV-ben megjelent riport szerint a lakók feljelentést tettek az ügyben.
Ezt is ajánljuk a témában
A Petőfi-szigeten 2800 méter hosszan kell védekezni.
A történtek kapcsán megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) sajtóosztályát. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy miért hozták meg azt a döntést, hogy átvágják a gátat a Nagy-Pandúr szigetnél.
Lapunk azt a választ kapta, hogy „Baja, Nagy-Pandúr sziget a Duna árterében, a nagyvízi mederben található. A rendelkezésünkre álló információk szerint Baja Önkormányzata több helyen rendelt el és folytat árvízvédekezési munkákat”.
Hozzátették, hogy
a terület nagy része mezőgazdasági művelés alá esik, északi részén üdülőtelep található.
„A sziget egy részét a Baja Önkormányzata tulajdonában és kezelésében lévő nyári gát védi a kisebb árhullámok által okozott elöntéstől. A gátkorona szintjét meghaladó árhullámok esetén – mint, amilyen a mostani is – a területet elárasztja a Duna vize” – ismertette az Az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A Mandiner arra is kíváncsi volt, hogy ez a döntés megközelítőleg hány lakost érintett? Mekkora károk keletkezhettek a
területen? Illetve, milyen tervek vannak arra vonatkozóan, hogy a a jövőben biztosítsák a térség árvízvédelmét?
Ezért megkerestük Baja Megyei Jogú Város Önkormányzatát. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Ezt is ajánljuk a témában
Az operatív törzs munkájára szerdától már nem lesz szükség.
Kapcsolódó cikkek a Árvíz 2024 aktában.
Most azt a tizenöt mérföldkövet idézzük fel, amelyek alapvetően befolyásolták a történéseket.
200 ezer forintot kapnak a védekezésben részt vevő állami alkalmazottak, polgárőrök és önkéntes tűzoltók. Egyenként.
Egy hatalom nélküli politikus valóban csak homoklapátolásra jó ilyenkor, arra viszont vannak nála alkalmasabbak is.