Ezért engedték rá az árvizet a bajai házakra – utánajártunk!

Nyitókép: Nyirati Klára Facebook-oldala

Míg a fővárosban szombaton tetőzött a Duna, addig az országot kedden elhagyó ár a déli területeken még komoly kihívásokat okoz. Baján több ház is a vízben áll.

Ahogy arról Orbán Viktor is beszélt a kedd reggeli Árvízinfón, hétfőn Bajánál is megtörtént a tetőzés, beszélt a védekezésben résztvevőkkel és a térség országgyűlési képviselőjével. Említette, hogy a Pandúr-sziget 850 centiméteres vízállásig védhető meg, most 920 centiméter felett áll a víz. 

Nyirati Klára, a város leköszönő polgármestere vasárnap közösségi oldalán azt írta, „már III. fokú az árvízvédelmi készültség, hiszen a Duna vízszintje meghaladta a 900 cm-t”. 

Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt napok során a közösségi médiában „rengeteg, alaptalan támadás érte a városvezetést a Pandúr-szigeti nyári gát átvágása miatt”, ezért a város honlapján egy hivatalos lakossági tájékoztatást tettek közzé.

 A tájékoztatóból kiderült, hogy az önkormányzati tulajdonú nyári gát átvágása nem egyedi, „gyakran alkalmazott és indokolt módszer”. 

Mint írták, a Nagy-Pandúr-sziget területe a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet szerint a nagyvízi meder övezetébe esik. 

A tájékoztatót azzal folytatták, hogy a nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat”. 

Mindezeken túl a Nagy-Pandúr-szigeti nyári gát vízjogi üzemeltetési engedélye értelmében a Nagy-Pandúr-sziget nyári gátja 850 cm-es vízállásig véd, efölött maximum 900 cm-es vízállásig nyúlgátas magasítással védhető meg – írták.

„A nyári gát átvágására, illetve az ott lévő műtárgy (áteresztő zsilip) kinyitására és így lassú víz-beengedésre annak érdekében van szükség, hogy 

 továbbá a víz átbukik a töltéskorona felett, ez hirtelen és szabályozatlan elöntéshez vezet és ezzel sokkal nagyobb kárt okoz, akár kifejezett életveszélyt jelent a benn tartózkodók számára, mint a szabályozott beengedés”

„A fentiekre tekintettel a nagyvízi mederben elhelyezkedő ingatlanokon, valamint az árvízi töltésen várható károkozás minimalizálása érdekében a szabályozott beengedés, a lassú, kontrollált vízbeengedés – ahogy például 2013-ban is, úgy most is, és ahogy a Nagy-Pandúr-sziget 2024. szeptember 17. napján elrendelt kitelepítése is – szükséges és indokolt volt” – magyarázta döntését az önkormányzat.

Az átvágott nyári gát az önkormányzat tulajdonában és kezelésében áll

A történtek kapcsán megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) sajtóosztályát. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy miért hozták meg azt a döntést, hogy átvágják a gátat a Nagy-Pandúr szigetnél.

Lapunk azt a választ kapta, hogy „Baja, Nagy-Pandúr sziget a Duna árterében, a nagyvízi mederben található. A rendelkezésünkre álló információk szerint Baja Önkormányzata több helyen rendelt el és folytat árvízvédekezési munkákat”.

Hozzátették, hogy 

„A sziget egy részét  a Baja Önkormányzata tulajdonában és kezelésében lévő nyári gát védi a kisebb árhullámok által okozott elöntéstől. A gátkorona szintjét meghaladó árhullámok esetén – mint, amilyen a mostani is – a területet elárasztja a Duna vize” – ismertette az Az Országos Vízügyi Főigazgatóság.