Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Erre szoktuk mondani, hogy némely olvasni tudó ember is lehet égbekiáltóan nagy hülye.
Nyitókép: képernyőmentés
„Azokra az emberekre, akik valamilyen ok miatt nem tudnak beilleszkedni Isten teremtői művébe, azokra sajnálattal tekintek. A normalitás édenkertjén kívül rekedtek egyike, bizonyos Hargitai Miklós, aki képességeit látva, névadó hegye lábaihoz sem ér fel, most éppen azt vonyítja az emberi értelem orrára csukott kapuját karmolva, hogy augusztus 20-a a »Semmi ünnepe (…), mert ezen a napon nem történt semmi, amit ünnepelni lehetne, sem akkor (ezer éve – a szerk.), sem azóta.«
Kapcsolódó vélemény
Tudja-e a kedves olvasó, hogy a magyar állam megalapításának melyik fontos eseménye datálódik augusztus 20-ára?
Az irigységtől és rosszindulattól csöpögő irománnyal a volt állampárt, az MSZMP egykori tagjait, titkárait, cenzorait és egyéb haszonélvezőit is a soraiban tudó, úgynevezett demokrata, de valójában velejéig balliberális Népszava rukkolt elő, amely éppen a népre hivatkozva Hargitai irányított tollával még azt is az orrunk alá dörgöli: »A népnek fogalma sincs, hogy mi lenne az ünnep tárgya, üresebb ünnepe az államunknak augusztus 20-nál nincsen.«
Erre szoktuk mondani, hogy némely olvasni tudó ember is lehet égbekiáltóan nagy hülye, hiszen ma már hál Istennek az általános iskolai történelemkönyvekben is kötelezően benne foglaltatik, hogy »1083 augusztus 20-án a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra Szent László király, I. István király földi maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.«”