Komjáthi Imre szerint ha nincsenek vendégmunkások, holnapra leáll a gazdaság.
Nyitókép: ATV
Az Esztergomban megtartott MCC Feszten vitázott egymással Komjáthi Imre, az MSZP leköszönőben lévő társelnöke és Joó István, a HIPA vezérigazgatója, a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos. A beszélgetést, melynek fő témája a külföldi beruházások voltak, Moldicz Csaba az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője moderálta. Szó volt többek között arról, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) Magyarországra történő beáramlása jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági növekedéshez, ugyanakkor a közbeszédben mindennapos a kérdés: nem vált-e az ország „összeszerelő üzemmé”.
Bár a magyar gazdaság szerkezete az utóbbi években egyre inkább diverzifikálódott, a közepes fejlettségi csapdából való kitöréshez elengedhetetlen a magas hozzáadott értékű ágazatok erősítése és az innováció ösztönzése is.
Komjáthi Imre a beszélgetés elején leszögezte, sosem fog az iparosítás ellen beszélni, hiszen 33 évig dolgozott a borsodi vegyiparban, szakszervezeti vezető volt, így szívügye a téma. Joó István szerint a hozzáadott értéket tágabb kontextusában kell kezelni, a feldolgozó iparnál jóval több a hozzáadott érték az akkugyártás során. Mint a kormánybiztos elmondta: a feldolgozó iparban a fizikai munkát tekintve az átlagbér 530 ezer forint, ugyanez akkumulátorok gyártásával foglalkozó létesítmények esetében 830 ezer forint. A szellemi munkát végzőknél az akkugyártás során 1,3 millió forint, míg a feldolgozó iparban 900 ezer az átlagkereset.
Joó István kiemelte, a következő lépcsőfok a kulcsfontosságú, ami az, hogy az újonnan érkező cégek miként tudnak majd a K+F szektorral együtt dolgozni. Ez korábban megoldódott, ugyanis mind az Audi, a Suzuki, a Mercedes, mind az Opel, rengeteget áldozott a K+F-be, elég csak a győri egyetem felemelkedésére gondolni. A Samsung elmondása szerint 25 milliárd kutatási-fejlesztési projektet hajt végre az Óbudai Egyetemmel és a BME-vel.
Komjáthi Imre szerint a szocialistáknak a baja nem a beruházásokkal van, hiszen azokra szükség van, csak „ha letesszük a voksunkat a kínai nagytőke mellett, akkor a magyar földet, a magyar levegőt, a magyar vizet és munkajogi környeztet adjuk cserébe.”
Hol a Samsung gyárban a haszna a magyar társadalomnak?
– tette fel a kérdést az MSZP társelnöke.
Komjáthi Imre vitapartnerei elmondták: az autógyártók kiemelt beruházások Magyarországon, mivel az Európai Unió ki akarja vezetni a belső égésű motorok gyártását a kontinensen, így a kormány feladata az erre való felkészülés, ezért fontos, hogy a legnagyobb akkumulátor-gyárak érkezzenek hazánkba, ezek az ázsiai a cégek élenjárnak a világpiacon.
Felelős döntés a gyárakat idehozni, a CATL- és a BYD-beruházásért a nyugati országok versenyeztek, amelynek végén szerencsére Magyarország került ki győztesen”
– fogalmaztak.
Joó István kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy csak az ázsiai tőke érkezik Magyarországra, hiszen a HIPA 69 nagy tavalyi beruházása közül 43 nyugati volt. Szavai szerint nem szabad különbséget tenni keleti és nyugati beruházó között, egy a lényeg, a szabályokat minden ide érkező gyárnak be kell tartania, mert különben megbírságolják a vállalatot.
A kormány célja, hogy magyar munkaerő dolgozzon hazánkban, csak akkor szabad vendégmunkásokat behozni, ha elfogy a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő”
– tette hozzá a kormánybiztos.
Komjáthi Imre nem teljesen értett egyet, szerinte a kormány lehetővé tette az ázsiai cégeknek a szabályok áthágását, hogy olcsó legyen a munkaerő. Ezzel szemben Joó István úgy látja, az ellenőrző hivatalok teszik a dolgokat, ezek a beruházások pedig megtérülnek a magyar gazdaság számára.
Itthon zéró tolerancia van, a szabályokat minden cégnek be kell tartania”
– mondta a kormánybiztos, aki szerint nem helyes, hogy démonizálják a hazai közéletben az ázsiai beruházásokat. Komjáthi Imre úgy reagált, a problémát abban látja, hogy nincs elég ellenőrzés hazánkban, szavai szerint
kell a befektetés, de ne áldozzuk fel az ázsiai nagytőke oltárán a magyar emberek egészségét.
Megoldásként azt mondta, a szakszervezetekre a kormánynak nem úgy kellene néznie, mint kommunista szökevény, arra kéri a kormányt: lássa meg a számok mögött az embert is. Joó István megemlítette, hogy az ázsiai cégek az utóbbi években brutális fejlődési hullámon mentek keresztül, Európa veszített erejéből, a kormány feladata szavai szerint, hogy olyan beruházások érkezzenek, amelyek munkát adnak és segítenek a gazdaságot diverzifikálni.
A vendégmunkásokra áttérve Joó István szavai szerint arányait nézve a környező országokban és Nyugat-Európában sokkal nagyobb számban vannak jelen a vendégmunkások, ráadásul Magyarországon a régió legszigorúbb a szabályozás a vendégmunkások behozatalával kapcsolatban. Kiemelte, itthon a vendégmunkás ugyanazt a bért kapja, mint a magyar munkaerő, azaz nem szoríthatják ki munkahelyükről a magyar munkavállalókat a külföldiek.
Komjáthi bírálta az egyik, általa meg nem nevezett ellenzéki pártot, mely azt szorgalmazta, hogy a vendégmunkások azonnal hagyják el Magyarországot:
Gratulálok, akkor holnapra leáll a gazdaság. Sajnos kellenek vendégmunkások”
– zárta.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A miniszterelnök felszólította Ursula von der Leyent, hogy tegye a dolgát, és térítse jobb belátásra az ukrán elnököt.
Van, amiben senki sem előzi meg a kontinensen.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Már az időpontot is kitűzték.
Elképesztő, mennyire gondolatszegények ezek a szerencsétlen haladárok.
Az orosz elnök annak ellenére gratulált az újonnan kinevezett ajatollahnak, hogy Trump kijelentette, Irán jövőbeli vezetőjének amerikai jóváhagyást kellene kapnia.
