Politikai és elvi okai is voltak annak, hogy a KDNP-nek már nem volt maradása az Európai Néppártban.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor
Ukrajna nem lehet az Európai Unió (EU) tagja, amíg nem szünteti meg a Kárpátalján élő őshonos magyar kisebbség jogfosztását – hangoztatta Semjén Zsolt Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egy péntek délutáni rendezvényén. A miniszterelnök-helyettes a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt vett részt a Brüsszeli tájkép csata után című pódiumbeszélgetésen, ahol leszögezte: magyar és román érdek is az, hogy szoros együttműködés legyen a két egymásra utalt ország között és olyan történelmi kiengesztelődés valósuljon meg Romániával is, mint Magyarország és Szerbia között.
Semjén Zsolt „nagy disznóságnak” nevezte, hogy Románia mindmáig nem léphetett be szárazföldi határaival a schengeni övezetbe, holott minden feltételt teljesített, mint ahogy Szerbiát is régen fel kellett volna venni az EU-ba. Úgy értékelte: fontos, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálliberális nagykoalíciónak megvan az a politikai kockázata, hogy a kormánypártokkal szemben a szélsőségesen nacionalista AUR lesz a váltópárt.
Az európai parlamenti választások kapcsán a kereszténydemokrata politikus elmondta: érzelmileg is nehéz döntés volt számára az Európai Néppártból (EPP) történt kilépés, amelynek a KDNP 34 évig tagja volt. Úgy értékelte: a néppárt eltávolodott az alapítók konzervatív, kereszténydemokrata értékeitől és az utóbbi időben egy sor liberális pártot is soraiba fogadott csak azért, hogy a legnagyobb frakció maradhasson az EP-ben.
Mint mondta:
politikai és elvi okai is voltak annak, hogy a KDNP-nek már nem volt maradása az EPP-ben.
A politikai ok az, hogy Magyar Pétert felvették a néppárti frakcióba. Az elvi ok az, hogy a KDNP nem tud azonosulni azzal a néppárti állásponttal, amely feltétlen és teljes támogatást nyújt a háborút is beleértve Ukrajnának – magyarázta Semjén Zsolt.
Felidézte: a KDNP tagja volt annak az Antall József-vezette kormányának, amely a világon elsőként ismerte el Ukrajna szuverenitását. Hozzátette: aligha vádolhatják ukránellenességgel, hiszen annak idején személyesen vállalt szerepet abban, hogy az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort a magyar Országgyűlés elismerje népirtásnak, amelyet a Szovjetunió követett el az ukrán néppel szemben.
Leszögezte: amíg a magyar kisebbség totális – nyelvi, oktatási, állampolgársági – jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig
Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.
Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna garanciális elemekkel biztosítsa a magyar kisebbség jogait, amire három módszert is kínált: az Európai Unió nyelveinek az elismerése Ukrajnában, a magyarság őshonos kisebbségként történő elismerése a krími tatárokhoz hasonlóan vagy – ami Semjén Zsolt szerint a legegyszerűbb lenne – azoknak a szerzett jogoknak a visszaállítása, amelyeket korábban élvezett a kárpátaljai magyarság.
Ukrajna uniós integrációja kapcsán azt is megfontolandónak nevezte, hogy jelenleg senki nem tudja: a valóságban hol vannak és hol lesznek ennek az államnak a határa, kik lesznek az európai uniós polgárok.
(MTI)
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Harmadszor méreti meg magát Barcza Attila, Sopron kormánypárti képviselője. Meglátása szerint a turizmus fellendítése és a versenyképes fizetés megteremtése a következő évek fontos feladata.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Orbán Balázs sorsfordító pillanatnak nevezte a 2026-os áprilisi választásokat.
Fokozódik a feszültség.
A Tisza Párt azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül.
A Tisza gazdasági programja 40 százalékkal csökkentené az egyházi intézmények finanszírozását.
Michael Ignatieff szerint a holnapi voksolás nemcsak hazai, hanem nemzetközi fordulópont is lehet.
„Stratégiai hallgatás.”
