Amerikának le kell mondania a világuralomról
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Kijev, Moszkva, Peking és Washington – az EU soros elnökségét átvevő Orbán Viktor szinte minden fontos helyszínen megerősítette háborúellenes üzenetét, konkrét javaslatot téve a fegyvernyugvásra. A reakciók vegyesek, ám a magyar álláspont minden korábbinál hangsúlyosabban megjelent a nemzetközi térben.
Nyitóképen: Orbán Viktor békemissziója Moszkvába érkezik július 5-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Korántsem túlzott Orbán Viktor, amikor a moszkvai útjáról hazafelé újabb meglepetéseket ígért. Miután a miniszterelnök múlt kedden Kijevben járt, s találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ismertesse béketervét, pénteken váratlanul maratoni tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben. Aztán elutazott a Türk Államok Szervezete ülésére, s hétfőn már Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben, a hét során pedig következett a NATO-csúcs az Egyesült Államokban. És ki tudja, hol van még a vége!
Ha idevesszük, hogy hazánk soros uniós elnökségének július elsejei kezdete előtt a magyar kormányfő személyesen találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is, akkor ezt egy újabb maratoni diplomáciai nagyüzemnek tekinthetjük. Ráadásul bár a moszkvai út miatt bőven kapott hideget és meleget, szinte össztűz zúdult rá, az biztos: az elszigeteltség korántsem érvényes kifejezés aktuális nemzetközi állapotára. Tegyük mindezek mellé, hogy részben fideszes kezdeményezésre eközben létrejött a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció, amely rögtön a harmadik legnagyobb képviselőcsoport lett a brüsszeli testületben.