A magyar lakosság tudja, ki tehet arról, hogy nálunk sokkal több a benzin, mint a környező országokban

Nyitókép: Fotó: Havas Henrik / Youtube/ATV 

„Kovácséknál néztem a Svájc-Olaszország meccset. Az egy dolog, hogy a svájciakra fogadtam, de nem ez a lényeg. A szünetben a szokásos egyperces hülyítésben a következőt hallottam: »A Kormány felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy a magyar családok érdekében csökkentsék az árakat.«

Na, a házigazdáknak éppen üzemanyagkútjuk van, a férj annak idején TSZ-alkalmazottként privatizálta a TSZ-kutat, amit azóta is »parasztkútként« emlegetnek a környéken. Én is hozzájuk járok, kialakult egyfajta barátság. Ők is svábok, én is, a Dunakanyarban ez nem ritka. Megbeszéltük, hogy szombat délután együtt nézzük a meccseket. Igen ám, de ez a bizonyos egyperces hírösszefoglaló katarzist váltott ki. Kovácsné, aki a könyvelést intézi, megkérdezte az urától, hogy azt hova könyvelje, hogy magyar családok javára csökkenti az árat. Mint jogvégzett emberre, rám néztek, hogy én mit tudok ehhez hozzászólni. Csak annyit tudtam mondani, hogy ez egy nagyon speciális, az egykori trafikhoz hasonló népnemzeti adó, úgyhogy tisztázza az adóhivatallal, hogy hova kell elszámolni. Én még gyerekkoromból emlékszem a békekölcsönre, ez is valami olyasmi lehet.

A Kovácsék kicsit sírtak, emlegettek olyan teljesen tisztázatlan fogalmakat, hogy ilyen adó, olyan jövedéki adó meg áfa, meg mindenféle egyéb jogcím. A lényeg az, hogy a Svájc-Olaszország mérkőzés félideje óta a magyar lakosság tudja, ki tehet arról, hogy nálunk sokkal több a benzin meg a gázolaj ára, mint a környező országokban: a szemét, mocskos, liberális, progresszív, egyéni üzemanyag-kereskedők miatt.”

***