Mit érez egy szocialista ma, 2024 május elsején, amikor a kétkezi munkásság – mivel világszerte eltűnőben van – kezd megszűnni politikai tényezőnek lenni? – ez a kérdés motoszkált bennünk, s vettük a bátorságot, hogy átlessünk a túloldalra. Az ISZOMM elnökét arról is megkérdeztük, szerinte is csak a sörről és a virsliről szól ma a munka ünnepe.
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
Ugyan az 1950-es évek óta a katolikusok május elsején megülhetik munkás Szent József ünnepét, azért valljuk be, a tavaszi időszakban az Anyaszentegyház híveire nem ez a piros betűs nap van a legnagyobb hatással. A jobboldali ember pedig hagyományosan nem nagyon tud mit kezdeni május elsejével. Vagy már ez sem így van? Végülis ki ne venne szívesen egy vattacukrot a gyerekének a Városligetben, ha már amúgy sem kell dolgozni és az idő is szép, attól még, hogy a vasárnapi ebédnél gyakran felkiált: „rohadt kommancsok!”? De ha ma már ez az általános hozzáállás azok körében is, akik libabőrt kapnak a „szocializmus” szó hallatán, akkor vajon jelent még egyáltalán valamit ez a nap azon kívül, hogy „jók a programok, evés, ivás”? Ebben a kérdésben nem mi vagyunk az illetékesek, de akkor ki? Gyurcsány Ferenc manapság gyakran használja a „szociáldemokrácia” kifejezést, ám az is igaz, hogy valaki egyszer azt mondta a korábbi miniszterelnökre: „egy mentálisan megzakkant bolsi-milliárdos”.
Ki is mondta ezt? Őt kéne megkérdezni…megvan! Szanyi Tibor volt!
„Május elsejét kiüresítették a kommunista és a kapitalista urak”
– jelentette ki az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) elnöke a Mandinernek nyilatkozva.
Szanyi Tibor úgy érvelt, május elseje, a munka ünnepe pont azért munkaszüneti nap, mert szimbolikus sztrájknap, melynek eredete a nyolcórás munkanap követelése.
Mint mondta, „a tőkések mindig is igyekeztek ellényegteleníteni, tartalmától megfosztani a munka ünnepét, de a kommunista rendszerek is ellényegtelenítették azzal, hogy azt hirdették, »itt a kánaán, megvalósult a 8 órás munkanap, tehát ünnepeljünk«”. Tehát eltérítették az egészet, eleve győzelmi napnak minősítették a küzdelmi napot”.
Szanyi megjegyezte, egyrészt nem igaz, hogy az előző rendszerben egyáltalán nem kellett senkinek túlórázni, másrészt ezzel kapcsolatban a baloldali mozgalmaknak máig lehetnek érdemi követeléseik világszerte.
Sőt, az ISZOMM elnöke szerint az európai szocialisták már nem is akarnak megállni a 40 órás munkahétnél, hanem a 35 órást követelik.
„Dolgozz kevesebbet, többért!” – hangoztatta az új jelszót Szanyi.
Az ISZOMM elnöke szerint egyébként nem csak május eleseje jelentése lett eltompítva, a szolidaritás fogalmát is eltorzították, ami – mint mondta – eredetileg nem valami jótékonykodás, hanem olyan politikai akció, amikor különböző társadalmi és érdekcsoportok kiállnak egymás ügyei és követelései mellett.
Így történt Szanyi szerint, hogy mára a szolidaritásról az embereknek a sajnálkozás, míg május elsejéről a „sörvirsli”, vagy a „vurstli és virsli” jut az eszébe.
Felvetettük: nem lehetséges, hogy a kiüresedés inkább annak köszönhető, hogy világszerte eltűnőfélben van a munkásosztály, a szocialisták hagyományos bázisa?
Szanyi Tibor ezt nem tartja elfogadható magyarázatnak.
A munkásosztály, mint olyan, valóban eltűnt a tőkések legnagyobb örömére, cserébe viszont az alkalmazotti réteg soha nem szerveződött meg olyan szakszervezeti módon, mint annak idején a munkásság, tehát ma is vannak olyan csoportok, akik kiállhatnának egymásért, de nem teszik, mert kiölték belőlük a szolidaritást”
– érvelt az ISZOMM elnöke.
Az ISZOMM a Vajnai Attila-féle Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldallal tart megemlékezést reggel 9 órakor „a május elsejének elfeledetten álló városligeti emlékművénél” a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkánál. A két párt „arra buzdítja minden becsületes honfitársunkat, hogy a nagy napon a lehetőségeihez mérten tegyen egy főhajtást” a helyszínen.