Csak a leadott szavazat számít

Nyitókép: MTI / Czeglédi Zsolt

„A kampányhajrába értünk, kezdődik a mozgósítási verseny. Az elmúlt napokban a balliberális sajtóban sokan meglepődtek azon, hogy Orbán Viktor több kampányeseményén is arról beszélt: a Fidesznek a mostani választáson nincsen szükség a bizonytalanok megszólítására, elég csupán a jobboldali tábor mozgósítása a választási győzelemhez. Voltak olyan internetes portálok, amelyek arról írtak, hogy stratégiát váltott a Fidesz. De vajon tényleg ez történt? Miről van szó valójában? Ki lesz sikeresebb a mozgósítási versenyben?

Nézzük!

Június 9-én először fordul elő, hogy az euró­pai választást és az önkormányzati választást egy napon tartják Magyarországon. Ez értelemszerűen új helyzetet teremt, és a pártoknak is ehhez kell alkalmazkodniuk. Eddig a legmagasabb részvételi arány az önkormányzati választáson a Gyurcsány-féle őszödi beszéd és a rendőrterror után, egy igen felhevült politikai időszakban, 2006-ban volt. De ekkor is csupán a választópolgárok 53,1 százaléka járult az urnákhoz. Még ennél is alacsonyabb a részvételi hajlandóság az európai parlamenti választásokon, itt a legmagasabb 2019-ben volt a részvétel, összesen 43,6 százalék. Összehasonlításképpen: a 2022-es parlamenti választáson – amelyen a Fidesz–KDNP megszerezte a negyedik kétharmadát – 69,6 százalékos volt a részvételi arány.

Összefoglalva: mind az önkormányzati, mind az EP-választáson lényegesen alacsonyabb a részvételi hajlandóság, mint egy országgyűlési választáson. Hogy mi következik ebből? Az, amiről Orbán Viktor is beszélt több kampányeseményen: ezúttal nem kell a bizonytalanokat vagy a másik oldalra szavazókat meggyőzni, elég, ha azokat a szavazókat sikeresen mozgósítják, akik a Fidesz–KDNP biztos bázisához tartoznak. És ez nem kampánystratégia-változtatás, mint ahogyan azt a balliberális sajtó írja, hanem a bevett forgatókönyv. Minden EP-választáson és minden önkormányzati választáson ez szokott lenni a kampánystratégia.

Mindez azt is eredményezi, hogy június 9-én az a politikai erő tud sikeresen szerepelni, amelyiknek szervezett országos hálózata van és rendelkezik aktivistákkal. Ezt láttuk a 2019-es EP-választás esetében is, ahol azok a pártok szerepeltek jobban a közvélemény-kutatásokban mért támogatottsági szintnél, amelyek rendelkeztek országos hálózattal. A mostani választással kapcsolatban emellett azt is érdemes kiemelni, hogy míg az EP-választáson főként a nagyvárosokban szokott az átlagnál többen elmenni szavazni, az önkormányzati választáson a kisebb településeken is megugrik a részvétel, így ezúttal az EP-választáson annak kedvezhet a nagyobb részvétel, amelyik párt kiterjedt vidéki bázissal rendelkezik.”

***