A brüsszeli háborús hangulatról, a szólásszabadság nyugati hanyatlásáról, a migrációról és a gazdák helyzetéről is szó esett a Kossuth Rádió pénteki adásában. Összefoglalónk!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején rámutatott, a Közel-Keleten, Ukrajnában zajló konfliktus miatt is stratégiai nyugalomra van szükség. Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán Viktor elárulta:
háborús hangulat van Brüsszelben.”
Mint a miniszterelnök kifejtette, az orosz-ukrán háború egy jelentős, szomszédságunkban zajló konfliktus, amelynek során borzalmas, amit látunk, de „ennek ellére az álláspontunk világosan az, hogy ez egy orosz-ukrán háború. Ez nem a mi háborúnk. Ez két szláv nép háborúja, amit tűzszünettel és béketárgyalásokkal mihamarabb le kellene zárni. A magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk. Ha azonban a brüsszeli vezetőket hallgatom, ők úgy beszélnek róla, mint a saját háborújukról”.
Mint a kormányfő részletezte:
Brüsszelben „azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, aztán azzal folytatták, hogy küldenek fegyvereket. Aztán kiderült, hogy majd küldenek harckocsikat is. Aztán jönnek a repülők. Most már arról beszélnek, hogy miután vesztésre állnak az ő háborújukban, ahogy ők fogalmaznak, előbb-utóbb katonákat is kell küldeni és a NATO is sodródik ebbe az irányba.”
Azzal, hogy felvetették a katonák küldését, egy másik fejezete kezdődött meg a háborúnak. Az első szakaszából sikerült kimaradnunk, és a kormányfő szerint nem kérdés, hogy annak következő szakaszából is ki akarunk maradni, és Orbán Viktor szerint „képesek is leszünk rá.
Amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán sem fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba”
– szögezte le Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy a NATO tagjaként erre hogyan van lehetőségünk, Orbán Viktor rámutatott: a NATO egy védelmi szövetség. Vagyis arról szó sincs, hogy közösen támadunk meg valakit. Az unió azonban másik tészta a kormányfő szerint. Mint Orbán Viktor rámutatott,
az EU-ban arra kell figyelnünk, hogy „nehogy a magyarok pénzét küldjék el Ukrajnába.”
El kell kerülnünk azt a helyzetet a kormányfő szerint, hogy azt lássuk, hogy a magyaroknak szánt pénz egyszer csak Ukrajnában landol. Ennek kapcsán a miniszterelnök rámutatott: nehéz is a helyzet, a Vatikánt leszámítva, politikai értelemben a magyar az egyedüli békepárti kormány. Orbán Viktor ugyanakkor elmondta: arra számít, hogy idővel (demokráciák lévén – a szerk.) előbb-utóbb repedezni fog Európában a háborúpárti álláspont.
Meggyőződésem, hogy a béke felé fogják nyomni saját kormányaikat az európai emberek, csak ki kell bírni. Ez volt a migrációnál is”
– mutatott rá a magyar miniszterelnök.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva arra is kitért: „a szólásszabadság Európában rossz bőrben van.” Mint kifejtette: „kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyben a közvéleményt alakító tényezők, a média, az egyetemek, a kutatóintézetek, az alapítványok és persze a politikusok egyszínűvé váltak és nagyjából ugyanazt mondják”.
„Tudom, hogy a magyaroknak ezt nehéz elhinni, mert a Nyugatot mindig a szabadság szimbólumának tekintettük, de ennek vége van” – tette hozzá a kormányfő. Nyugaton most azt látni,
ha egy egyszerű melós a munkahelyén, mondjuk a migrációról olyat mond nyíltan, ami nem vág egybe a hivatalos állásponttal, lehet, hogy másnap nincs állása. Ezt most túlzásnak érzik a hallgatók, de ez nem túlzás. Ezek napi élmények”
– mutatott rá Orbán Viktor.
„Nem tehetsz ki akármit a Facebookra. Következményei lesznek. Ha eltér a véleményed a kijelölt, központi véleménytől, annak bizony következményei vannak” – tette hozzá.
„A mi rendezvényünk betiltásának sem az a legizgalmasabb része, hogy betiltották, hanem az, hogy megfenyegették a szállodásokat.
A catering-cég vezetőjének a feleségét fölhívták. Nyíltan megfenyegették őket, hogyha ők hajlandóak enni adni, vagy kávét adni, vagy odaadni a helységeket, annak a mindennapi életben nem látványos politikai, de az ő számukra nagyon fontos, negatív következményei lesznek. A nyugati élet szövete átalakult” – fejtette ki a miniszterelnök.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
Az, hogy Magyarországon „a közinformációk mind a két nézőpontból (konzervatív és liberális – a szerk.) értelmezve vannak, és neked nem okoz gondot, ha nyíltan elmondod a véleményedet, legfeljebb nem értenek veled egyet. De hogy neked szankciókat kelljen elszenvedned azért, Magyarország itt nem tart. De a Nyugat már itt tart.”
Túlzás nélkül állíthatom, hogy „Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül, a magyar kormány hangja nélkül ma nincs szabadság Európában”
– húzta alá a miniszterelnök.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson felolvasta Soros György 2015-ben írt tervét a migráció kapcsán. Amelyben már akkor le volt írva, hogy mi az a politikai cél, amit most Európában éppen végrehajtanak az európai vezetők, akik nem akarják megállítani a migrációt. Ők menedzselni szeretnék azt.
Pedig, mint a kormányfő rámutatott: ha valami alapvetően rossz, a szigorítás nem segít.
A kormányfő szerint a migráció kapcsán a kulcskérdés az, hogy a migránsoknak hol kell várakozniuk, amíg elbírálják a kérelmeiket.
Hiszen ha az elbírálás eredménye negatív, szinte lehetetlen elküldeni az egyszer már az országba jött migránsokat. A kormányfő szerint ez a kulcsa annak, hogy az Európai Unió megállíthassa a migrációt.
Kérdésre válaszolva a gazdatüntetésekre is kitért a kormányfő. A miniszterelnök szerint a háború és az ukrán gabonadömping szoros kapcsolatban vannak egymással.
Az Európai Unió az ukrán oligarchákat, és a nagy amerikai cégeket, illetve az ő érdekeiket képviseli az európai gazdákkal szemben. Ezért lázadnak a gazdák. Igazuk van”
– szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő az uniós vezetés munkája kapcsán rámutatott: választási kampányban vagyunk, lőni és tölteni, azaz harcolni kell, képviselni a véleményünket. A miniszterelnök szerint pedig a legfontosabb kérdés a háború.
Két út áll előttünk, a béke vagy a háború.
„A magyar baloldal, ami Brüsszelből kapja a pénzét, és a brüsszeli bürokraták háborúpártiak, mi és az európai emberek békepártiak vagyunk. Békepárti többség kell Európában, ez a választás tétje” – húzta alá Orbán Viktor.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
