A brüsszeli háborús hangulatról, a szólásszabadság nyugati hanyatlásáról, a migrációról és a gazdák helyzetéről is szó esett a Kossuth Rádió pénteki adásában. Összefoglalónk!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején rámutatott, a Közel-Keleten, Ukrajnában zajló konfliktus miatt is stratégiai nyugalomra van szükség. Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán Viktor elárulta:
háborús hangulat van Brüsszelben.”
Mint a miniszterelnök kifejtette, az orosz-ukrán háború egy jelentős, szomszédságunkban zajló konfliktus, amelynek során borzalmas, amit látunk, de „ennek ellére az álláspontunk világosan az, hogy ez egy orosz-ukrán háború. Ez nem a mi háborúnk. Ez két szláv nép háborúja, amit tűzszünettel és béketárgyalásokkal mihamarabb le kellene zárni. A magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk. Ha azonban a brüsszeli vezetőket hallgatom, ők úgy beszélnek róla, mint a saját háborújukról”.
Mint a kormányfő részletezte:
Brüsszelben „azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, aztán azzal folytatták, hogy küldenek fegyvereket. Aztán kiderült, hogy majd küldenek harckocsikat is. Aztán jönnek a repülők. Most már arról beszélnek, hogy miután vesztésre állnak az ő háborújukban, ahogy ők fogalmaznak, előbb-utóbb katonákat is kell küldeni és a NATO is sodródik ebbe az irányba.”
Azzal, hogy felvetették a katonák küldését, egy másik fejezete kezdődött meg a háborúnak. Az első szakaszából sikerült kimaradnunk, és a kormányfő szerint nem kérdés, hogy annak következő szakaszából is ki akarunk maradni, és Orbán Viktor szerint „képesek is leszünk rá.
Amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán sem fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba”
– szögezte le Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy a NATO tagjaként erre hogyan van lehetőségünk, Orbán Viktor rámutatott: a NATO egy védelmi szövetség. Vagyis arról szó sincs, hogy közösen támadunk meg valakit. Az unió azonban másik tészta a kormányfő szerint. Mint Orbán Viktor rámutatott,
az EU-ban arra kell figyelnünk, hogy „nehogy a magyarok pénzét küldjék el Ukrajnába.”
El kell kerülnünk azt a helyzetet a kormányfő szerint, hogy azt lássuk, hogy a magyaroknak szánt pénz egyszer csak Ukrajnában landol. Ennek kapcsán a miniszterelnök rámutatott: nehéz is a helyzet, a Vatikánt leszámítva, politikai értelemben a magyar az egyedüli békepárti kormány. Orbán Viktor ugyanakkor elmondta: arra számít, hogy idővel (demokráciák lévén – a szerk.) előbb-utóbb repedezni fog Európában a háborúpárti álláspont.
Meggyőződésem, hogy a béke felé fogják nyomni saját kormányaikat az európai emberek, csak ki kell bírni. Ez volt a migrációnál is”
– mutatott rá a magyar miniszterelnök.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva arra is kitért: „a szólásszabadság Európában rossz bőrben van.” Mint kifejtette: „kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyben a közvéleményt alakító tényezők, a média, az egyetemek, a kutatóintézetek, az alapítványok és persze a politikusok egyszínűvé váltak és nagyjából ugyanazt mondják”.
„Tudom, hogy a magyaroknak ezt nehéz elhinni, mert a Nyugatot mindig a szabadság szimbólumának tekintettük, de ennek vége van” – tette hozzá a kormányfő. Nyugaton most azt látni,
ha egy egyszerű melós a munkahelyén, mondjuk a migrációról olyat mond nyíltan, ami nem vág egybe a hivatalos állásponttal, lehet, hogy másnap nincs állása. Ezt most túlzásnak érzik a hallgatók, de ez nem túlzás. Ezek napi élmények”
– mutatott rá Orbán Viktor.
„Nem tehetsz ki akármit a Facebookra. Következményei lesznek. Ha eltér a véleményed a kijelölt, központi véleménytől, annak bizony következményei vannak” – tette hozzá.
„A mi rendezvényünk betiltásának sem az a legizgalmasabb része, hogy betiltották, hanem az, hogy megfenyegették a szállodásokat.
A catering-cég vezetőjének a feleségét fölhívták. Nyíltan megfenyegették őket, hogyha ők hajlandóak enni adni, vagy kávét adni, vagy odaadni a helységeket, annak a mindennapi életben nem látványos politikai, de az ő számukra nagyon fontos, negatív következményei lesznek. A nyugati élet szövete átalakult” – fejtette ki a miniszterelnök.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
Az, hogy Magyarországon „a közinformációk mind a két nézőpontból (konzervatív és liberális – a szerk.) értelmezve vannak, és neked nem okoz gondot, ha nyíltan elmondod a véleményedet, legfeljebb nem értenek veled egyet. De hogy neked szankciókat kelljen elszenvedned azért, Magyarország itt nem tart. De a Nyugat már itt tart.”
Túlzás nélkül állíthatom, hogy „Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül, a magyar kormány hangja nélkül ma nincs szabadság Európában”
– húzta alá a miniszterelnök.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson felolvasta Soros György 2015-ben írt tervét a migráció kapcsán. Amelyben már akkor le volt írva, hogy mi az a politikai cél, amit most Európában éppen végrehajtanak az európai vezetők, akik nem akarják megállítani a migrációt. Ők menedzselni szeretnék azt.
Pedig, mint a kormányfő rámutatott: ha valami alapvetően rossz, a szigorítás nem segít.
A kormányfő szerint a migráció kapcsán a kulcskérdés az, hogy a migránsoknak hol kell várakozniuk, amíg elbírálják a kérelmeiket.
Hiszen ha az elbírálás eredménye negatív, szinte lehetetlen elküldeni az egyszer már az országba jött migránsokat. A kormányfő szerint ez a kulcsa annak, hogy az Európai Unió megállíthassa a migrációt.
Kérdésre válaszolva a gazdatüntetésekre is kitért a kormányfő. A miniszterelnök szerint a háború és az ukrán gabonadömping szoros kapcsolatban vannak egymással.
Az Európai Unió az ukrán oligarchákat, és a nagy amerikai cégeket, illetve az ő érdekeiket képviseli az európai gazdákkal szemben. Ezért lázadnak a gazdák. Igazuk van”
– szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő az uniós vezetés munkája kapcsán rámutatott: választási kampányban vagyunk, lőni és tölteni, azaz harcolni kell, képviselni a véleményünket. A miniszterelnök szerint pedig a legfontosabb kérdés a háború.
Két út áll előttünk, a béke vagy a háború.
„A magyar baloldal, ami Brüsszelből kapja a pénzét, és a brüsszeli bürokraták háborúpártiak, mi és az európai emberek békepártiak vagyunk. Békepárti többség kell Európában, ez a választás tétje” – húzta alá Orbán Viktor.
Óriási fellélegzés volt, amikor 2004 novemberében leszerelt az utoljára bevonult 1800 kiskatona, és a 136 éve tartó kényszersorozás megszűnt. Horváth K. József írása.
„A tét nem kevés” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Vigyázat, letagadják!” – írta a miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, hogy a 14. havi nyugdíjon keresztül lehet igazságosan emelni az időseknek járó juttatást.
Erre kevesen számítottak.
A hét elején a benzinkutakon még áremelkedést tapasztalhattak a vásárlók, amit több tényező is befolyásolt.
M. Ferenc a gyanú szerint Magyarországon is több száz kilogramm drogot értékesített, köztük 60 ezer ecstasy tablettát, 280 kilogramm marihuánát és 40 kilogramm kokaint.
