„Langyos szövegek egyediség nélkül, bárki kiállhatott volna velük” – tényleg ő lenne az újabb balos messiás?

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád

Hosszan vívódott, hogy vállaljon-e politikai szerepet, de mivel „mindenütt félelmet, elszegényedést és kilátástalanságot lát”, nem mondhatott nemet a pártalapítással is járó ringbe szállásra. Sokan kapacitálták, egy tömegtüntetésen vastaps fogadta a bejelentését. Azt mondta, nem elég a kormányváltás, új politikai kultúrára és korszakra van szükség, olyan szolidáris társadalomra, ahol nehezebb lecsúszni, mint feltörni, a formálódó új mozgalom pedig várja a csalódott jobboldaliakat, a hatni akaró zöldeket és persze a reménykedő baloldaliakat. És mindenekelőtt azokat, akik nem tudnak vagy akarnak pártot választani.

„Ennek a kormánynak mennie kell, ám ezt a rezsimet politikai eszközökkel lehet csak leváltani” – hárította el a forradalmi gondolatokat a társadalmi összefogást sürgető szónok. A fejleményt alapvetően pozitívan fogadták az Orbán Viktorral szemben állók holdudvarában, ám az ellenzéki pártok kétkedésüket fejezték ki a kívülről érkező, továbbra is részben civilként tevékenykedő politikussal szemben.

A hangulatot csak fokozta, amikor kiderült, hogy a Medián mérése szerint az új formáció rögtön előkelő helyen indult a pártversenyben: a szavazókorú népesség 14 százaléka támogatná. Ez érthetően lendületet is adott a jobboldallal szemben állóknak.

Betagozódás és lelépés

Mindez 2012 őszén történt, az aktuális kormányváltó „messiást” pedig Bajnai Gordonnak hívták. A volt kormányfő vezette Haza és Haladás Alapítvány, a Magyar Szolidaritás Mozgalom és a Milla Egyesület által gründolt Együtt 2014 szerveződés végül feloldódott a részleges ellenzéki, az LMP szakadása nyomán a Párbeszéd Magyarországért nevű pártot is magában foglaló összefogásban, a baloldali listavezető pedig az MSZP-vezér Mesterházy Attila lett. A politikai kultúraváltás jegyében Bajnai Gordon végül együtt szerepelt a listán egykori főnökével, Gyurcsány Ferenccel – hogy aztán a mandátumát a választási bukást követően azonnal visszaadja.

A kívülről érkező, hiteles, a szekértáborokat felrúgó, valódi civil népvezér alakja egyidős a honi demokráciával, s különösen is keletje van 2010 óta. Bajnai Gordon után következett Pukli István, a fekete ruhás nővérként ismertté vált Sándor Mária, majd a 2018-as újabb baloldali kudarcot követően a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter. Közös bennük, hogy a csalódott fideszesek megszólítását is kinézték belőlük, de alapvetően a baloldali tábor támogatására tarthattak igényt, tovább tagolva az ellenzéki palettát.

Így van ez Magyar Péterrel is. A Bajnai-féle berobbanásra kísértetiesen hasonlító antrénak persze vannak egyedi jellemzői. Magyar nem a Gyurcsány-világból, hanem az Orbán-kormány környékéről érkezett, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férjeként számos fontos pozíciót betöltött, például a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatói tisztségét busás fizetésért. Aztán a kegyelmi ügy nyomán Varga bejelentette távozását a közéletből, Magyar Péter pedig egy Facebook-poszttal, majd egy Partizán­-interjúval a távozását a NER-ből.

Ezután roadshow következett az ellenzéki sajtóban, majd március 15-én a pártalapítás bejelentése egy kormányellenes civil gyűlésen, aztán a Medián-felmérés a „berobbanásról”. A hasonlóság kísérteties Bajnai ígéretéhez és ajánlatához, ami még a partizános Gulyás Mártonnak is feltűnt – amitől Magyar a nemzeti ünnep estéjén adott interjúban láthatóan ideges lett. És nem csak ettől. Bár a családon belüli erőszak ügye akár gyorsan zárójelbe teheti a történetet (lásd keretes írásunkat), érdemes megnézni, honnan remélhet szavazókat a váratlan attrakció.

„Muszáj hinni, baszki”

Magyarázatként beérhetnénk az ellenzéki oldalon régóta jellemző messiásvárással, amit a zászlóbontó rendezvény egyik Telexnek nyilatkozó résztvevője így öntött szavakba: „Valami új talán ez az egész, muszáj hinni, baszki.” Mi­után azonban Márki-Zay Péterhez és társaihoz hasonlóan a Talpra, Magyarok alapítójától is a bizonytalanok megszólítását várják, érdemes jobban megnézni a potenciális tábor összetételét.

A Medián mérése nyomán egyébként úgy terjedt el, hogy az Emese álmáról beszélő és Szózatot szavaló, Nagy Ervin színművészt is csatasorba állító Magyar Péter pártja már most 13 százalékon áll. Valójában a közvélemény-kutató szerint a szavazópolgárok 68 százaléka hallott Magyar bejelentéséről, s ennek a körnek a 13 százaléka „biztosan vagy valószínűleg” szavazna a formációra. Azért ez nem az a 13 százalék, amiről a Párbeszéd, az LMP vagy akár az MSZP jó ideje csak álmodna. Fontos adalék, hogy a kormánypártiak csupán 2, az ellenzékiek pedig 21 százalékban szavaznának jó eséllyel az új erőre, s az ellenzékiek köréből további 29 százalék „esetleg” voksolna rá. Ebből az következik, hogy itt bizony sokkal inkább az ellenzéki torta újraszeleteléséről van szó, csakhogy az új jelentkezővel immár tizenketten tartják a kést az asztal körül.

A teljesség igénye nélkül: az utóbbi időben elindította a Mindenki Magyarországa Néppártot Márki-Zay Péter, a Második Reformkor Pártot a társadalom átformálására benevező Vona Gábor, továbbra is próbálkozik a Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, és persze küzd a választópolgárok bizalmáért a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Párbeszéd, a Jobbik, a Mi Hazánk és az MSZP. Egy ideig úgy tűnt, a baloldalon a Donáth Anna által átvett Momentum lesz a DK fő kihívója, esetleg alternatívája, majd a belső vitákkal terhelt MKKP nevezett be, hogy azok menstvára legyen, akik ódzkodnak az egész Fideszt pedofilozó és nácizó Gyurcsányéktól. Végül hasonló szerepre jelentkezett be Magyar Péter is, csakhogy az ünnepi szónoklata erre aligha tette alkalmassá.

A beszéd felépítése és tartalma a szokásos baloldali gondolatokkal volt tele, de Magyar tagadta, hogy ezek azok lennének. Az önkép a nyilvánosság előtt más, de a mondatok ugyanazok – vélekedett lapunknak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Hozzátette: Magyar Péter nemzeti szuverenitásról beszélt, de az önfeladás jegyében rögtön bejelentette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás követelését, amit korábban megtett Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely is.

Tévedések sora

Magyar-kormány a fejben

A már kormányalakításról, minisztériumok felépítéséről beszélő Magyar szinte az összes ellenzéki lózungot felsorolta az oktatás és az egészségügy rendbetételétől a kormányzati propaganda felszámolásán át a környezetvédelem kiemelt kezelésének szükségességéig. Jobb világot ígért a nyugdíjasoknak és a gyermekvédelmi rendszerben tengődőknek is, pár­beszédet mindenkivel, így az EU-val és a NATO-val is, bérlakásprogramot, a gazdák és a vállalkozások támogatását. A Medián mérésére utalva Mráz úgy értékel, hogy a számok illeszkednek a sorozatos kudarcok nyomán kialakuló ellenzékváltó hangulatba, hiszen a kormánnyal szemben álló szavazók is elégedetlenek a pártjukkal. Ebből szerinte is csak az következik, hogy az új párt tovább aprózza az ellenzéket.

Borítékolható volt, hogy nem a kormány, inkább az ellenzéki pártok fognak hevesebben reagálni a fejleményre. A baloldali médiafelületek által mutatott kiemelt figyelem is becsatornázza Magyar Pétert a baloldali szavazókhoz, ezzel a hozzáállással tehát ők is konkurenciát építenek fel a meglévő formációkkal szemben, véli az elemző.

Mráz felidézi: korábban Márki-Zay Péter is hasonló reto­rikát használt, mondván, a csalódott Fidesz-szavazókhoz szól, ilyen értelemben van hasonlóság a két szereplő között. Csakhogy ez a stratégia elsüllyedt, és vélhetően Magyar Péternek se fog menni a mutatvány. Az elemző úgy látja, hogy alapvetően két pólusa lesz a baloldali ellenzéknek 2026-ban: egy Gyurcsány-féle és egy liberális, Magyar Péter pedig az utóbbi térfélen rúghat labdába, amihez a Momentum szerencsétlensége és az MKKP ügyetlenkedése adhat teret. Viszont akármit mond, akármeddig jut, a parlamenti választás előtt meg kell állapodnia Gyurcsányékkal – teszi hozzá a Nézőpont vezetője.

A DK és a Momentum visszaszólt

Ami az ellenzéki pártok reakcióját illeti, ott hamar beigazolódtak a lapunk által közölt március 15-ei elemzésben foglaltak. A Momentum részéről Szarvas Koppány Bendegúz azt nyilatkozta, tizenkét pontjával a Gyurcsánnyal és Orbánnal való megegyezést elutasító Magyar az ő korábbi programjukat porolta le. A DK részéről az EP-listavezető Dobrev Klára reagált úgy, hogy az országnak nem Magyar Péterre van szüksége. Ha abból indulunk ki, hogy az új reménység a mérések szerint részben a DK szavazóira is hajt, logikusnak tűnik az indoklás: „Bennem is a legnagyobb kérdés, hogy egy Orbán Viktor nélküli Fidesz helyre tudja-e hozni mindazt a kárt, amit a Fidesz-kormányzás okozott Magyarországon.” Vagyis kvázi lefordítva: „kedves támogatóim, ne higgyetek ennek az embernek, mert valójában fideszes”. Csakhogy a mondandója alapján Magyar korántsem tűnik fideszesnek. Színes adalék: az MSZP-s Tüttő Kata elmondása szerint úgy van Magyar Péterrel, mint a tapasztalt kémikus azzal az ismeretlen vegyszerrel, amelynek a forrása bizonytalan, de a csomagolás izgalmas. Az ellenzéki pártok tehát jól felfogott érdekük miatt sem állnak be a nekik potenciális károkat okozó üstökös mögé, a Fidesz-szavazókat pedig nem hatotta meg Magyar mondandója. 

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója lapunknak úgy vélekedik, hogy Magyar Péter elsősorban az európai parlamenti voksolásra készül, amihez kétségtelenül jó rajtot vett főként a közösségi médián és a baloldali médiumokon keresztül. De a neheze csak most jön, hiszen az iránta és a mondanivalója iránt hirtelen fellobbanó érdeklődést hónapokig fenn is kell tartani. Ezért a 444-es Szily Lászlót és másokat is lenyűgöző mozgalomalapító legfőbb feladata most az lesz, hogy új „messiásként” fellépve minél többet és jobban látszódjon.

„Egy tankönyv szerint haladó politikai projekt első lépését figyelhettük meg, ami az »egy hét, egy hír« mottó jegyében zajlik. Magyar Péter most még nem egy párt, hanem egy mozgalom létrejöttét jelentette be, ami ahhoz kell, hogy legalább négyszáz ember fejenként ötven aláírást gyűjtsön neki, és hogy a futóbolondokat még ebben a fázisban kirostálja. Ha összegyűlik a húszezer aláírás, akkor a már feltehetőleg létező vagy bejegyzés alatt lévő pártja – amelynek a bejelentése lesz valószínűsíthetően a következő nagy hír – el tud indulni az EP-választáson. A Talpra, Magyarok csak egy eszköz ahhoz, hogy Magyar Péter az európai parlamenti választáson elindulhasson, és mandátumot szerezzen. Ehhez kétszázezer szavazatra van szükség” – fogalmaz Kiszelly.

Miben más?

Az elemző szerint az sem véletlen, hogy Magyar olyan sokat használja a harmadik erő kifejezést, feltehetőleg valami ehhez hasonló lesz a párt neve is, jelezvén a középre beszélést, amit „a baloldali újságírók már szépen készítenek is elő”. Kiszelly a felolvasott tizenkét pontot olyannak értékeli, mint egy iskolai tananyag felmondását a kötelező és divatos témák mentén, vagy mintha a ChatGPT írta volna őket: „langyos szövegek egyediség nélkül, bárki kiállhatott volna velük”.

Kifejtette: a harmadik erő pozíciójának hangoztatásán túl nem látni, mi az, amiben a leendő pártvezető bárkitől különbözne. „A tizen-valahányadik törpepárt alakulását követhetjük élőben, csak Magyar Péter jobban előadja, mint Vona Gábor vagy Márki-Zay Péter” – fogalmaz. A hódmezővásárhelyi polgármester egyébként azon kevés ellenzéki pártelnök egyike, aki üdvözölte Magyar színre lépését, de felemlegette azt is, hogy részben a már általa bedobott témákkal próbálkozik az „utód”.

Felsejlik a kapcsolati erőszak

***

***