A Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MCC keddi, budapesti rendezvényén beszélt erről.
Sikeresen indult az MCC nagyszabású nemzetközi konferenciája az oktatásról. Az oktatás feladata, hogy a generációkon keresztül felhalmozott, érvényes tudást átadja a következő nemzedéknek. A nyugati civilizáció bármely országára is tekintünk, azt látjuk, hogy problémák vannak az oktatással. Az a rendszer, amely legalább a 19. század közepe óta biztosította a nyugati világ előnyét a többi civilizációval szemben, egyre rosszabb teljesítményt nyújt, ahogy azt tanulmányok is igazolják.
A konferencián feltett kérdések: Mi végre vannak az iskolák, és mit várunk el tőlük felelős szülőként, családként és nemzetként? Hol helyezkedik el a család szerepe az oktatásban? Mennyiben engedjük be a technológiát a tanterembe? Miként járul hozzá az egyén fejlődéséhez a filozófia?
Az eseményt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyitotta meg. Mint elmondta, a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményeként fontosnak tartják, hogy platformot biztosítsanak a jelenünket és jövőnket érintő, legégetőbb témák megvitatásához és aktívan hozzájáruljunk a meglévő diskurzusokhoz. Ilyen platform a Budapest Summit is, amelyen rendszerint a jelenünket és a jövőnket is meghatározó kérdésköröket vitatnak meg nemzetközi és magyar szakértőkkel.
Szalai jelezte, hogy az előző években az orosz-ukrán háború gazdasági következményeiről illetve a békekötés lehetőségeiről tanácskoztak. Az utolsó, még éppen „békeidőben” lezajlott summiton, 2022 februárjának közepén arról beszéltek, milyen hatások formálják az oktatás során a fiatalokat, milyen értékek, hasznos vagy éppen káros társadalmi és politikai divatok befolyásolják a leginkább fogékony korosztályokat.
A mostani oktatási konferencia pedig szervesen kapcsolódik a két évvel ezelőtt megkezdett vitához. Az elmúlt két évben – technológiai és kulturális értelemben is – annyi minden történt, mint máskor egy évtized alatt: megjelent a tantermekben a mesterséges intelligencia, ami a tudásról és ismeretről alkotott fogalmainkat kezdte relativizálni; a közösségi média tudat- és figyelemformáló hatása pedig ma már nemcsak buborékokat, hanem alternatív valóságokat is létrehozott, amelyeken keresztül gyermekeink, diákjaink a legtöbb információt szerzik a világ történéseiről – vélekedett Szalai.
Nemrégiben jelent meg az MCC kiadójánál, az MCC Pressnél Nicholas Tate Konzervatív iskola című kötete. Ebből idézte az MCC főigazgatója a következő gondolatot: „Az az elképzelés, hogy az oktatás célja a nagy tárgyi tudással rendelkező, művelt elmék fejlesztése volna, manapság a legtöbb helyen nevetség tárgyát képezi, és a közvélekedés szerint csak olyasvalaki mondhat ilyet, aki még nem érti, hogy a legfontosabb dolog megtanulni tanulni és elsajátítani a 21. századi képességeket.”
Szalai szerint ez a részlet jól szemlélteti, hogyan áll ma a világ a műveltséghez, ami a kultúraátadás, a kreativitás egyik legfontosabb feltétele.
Műveltség nélkül nem adódik tovább az, amit fontosnak és értékesnek tartunk az előttünk élő generációk tapasztalataiból – legyenek azok gyakorlati, elméleti vagy éppen esztétikai tapasztalatok”
– jelentette ki.
Szalai szerint a tehetség sem ér önmagában sokat, ha nem társul hozzá tájékozottság és nyitottság azzal kapcsolatban, mi is az a kulturális és társadalmi kontextus, amelyben ki kell bontakoznia, s ezért van az, hogy az MCC-nél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiválóságra törekvő diákjaikat megismertessék azokkal a szerteágazó kihívásokkal, amelyekkel várhatóan felnőttként is szembe kell nézniük.
***
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Eric Voegelin amerikai jobboldali gondolkodó csúnyákat mondott Marxról – mutat rá a Mandinernek Lánczi András filozófus a Voegelinről rendezett MCC-s konferencia kapcsán. De szóba került a magyar életforma csodája, az EU és az európai jobboldal alapproblémái is. Interjúnk.
Patrick Deneen politológussal Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője beszélgetett.
A miniszterelnök felrakta Magyarországot a világpolitika térképére – véli Sohrab Ahmari, a New York Post véleményrovatának korábbi szerkesztője, a Compact Magazine alapítója, aki a Politico szerint Donald Trump alelnökjelöltjének a szűk belső köréhez tartozik.
A felmérés szerint a vállalkozások 44%-a nyertesként került ki az elmúlt öt év kihívásaiból, míg 36%-uk árbevétele, nyeresége csökkent.
A magyar rendszer pozitív és negatív oldalát is bemutatta a holland cikk.
Két héttel az esemény előtt új helyszínt kellett keresni, de Brüsszellel ellentétben a városvezetés nem küldte rá a rendőrséget a rendezvényre.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
