Lölő romantikus volt, én meg huncut

„Hát, én a Havasnét sokkal egyszerűbben kértem meg, mint a Lőrinc az Andit. Mielőtt elmesélném, hogy hogyan lett Székelyi Mária kozmetikusból Havas Henrikné, előbb még ízlelgetem, hogyan nyerte el Andi kezét Lölő. Mindenki olvassa el a Story Magazin (ez a reklám helye!) beszámolóját! Andi úgy meséli, hogy külföldön, éppen megérkeztek egy szállodába, ő farmerban és vászoningben volt, Lőrinc meglepő módon, öltönyben. Egyszer csak felcsendült a közös daluk (Ági röhög, és azt mondja, hogy »Ó, persze!« Na, írjuk szépen!), a Bagossy Brothers Companytől az Olyan ő. 

Sose hallottam, de diktálás után megismerkedünk vele. Na, Andi körbenézett, majd annyi vörös rózsát pillantott meg, hogy idézem: »…a világpiacon vörösrózsa-válság lehetett…«. Megfordult, és akkor már előtte térdelt Lőrinc. Megkérdezte, hogy hozzámegy-e az Andi. Ő pont úgy, ahogy a romantikus filmekben szokás, a szája elé kapta a kezét, és elkezdett sírni. Öt perc zokogás után Lőrinc türelmetlenül megkérdezte, hogy akkor ez igent jelent-e. Már-már elmondott egy beszédet is, de az aztán elmaradt. A Storyban olvasom, hogy Andi szerint Lőrincnek elképesztő érzéke van a romantikához.

Hát, nekem nem annyira volt érzékem a romantikához, különösen azután, hogy egy este csöngettek nálunk. A menyasszonyom nyitott ajtót. Kis bőrönddel ott állt az ajtóban a könyvtároslány a laktanyából. Ezután Székelyi Marika néhány hónapig nem állt velem szóba. Egy vasárnap délután a buszmegállóban találkoztunk, kicsit durcizott, de végül csak eljött velem a Néprajzi Múzeumba, ahol naiv festők kiállítását néztük meg. Egy képnek az volt a címe, hogy Lagzi székelyeknél. Én jópofa akartam lenni, és megkérdeztem Marikától, hogy:

-Na, vajon a mi esküvőnk milyen lesz?

Ő azonnal pityeregni kezdett, kézen fogott, hogy menjünk, szerezzünk taxit, mondjuk el az örömhírt a szüleinek. A papája nyitott ajtót, Marika mondta, hogy:

-Itt van a Henrik!

-Az a mocskos gazember! – hördült fel a papa, aztán amikor a lánya mondta, hogy feleségül akarom venni, akkor megölelt.

Hát, így történt. Ilyen romantikusan.

A könyvtároslány néha eszembe jut, magam előtt látom a kis kofferjével, ahogy áll az ajtóban. Istenem, de huncut voltam!”

Nyitóképen: Havas Henrik/Youtube/ATV