Defenzíva helyett offenzíva

„A 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul. Köztársasági elnök asszonyunk benyújtotta lemondását az Országgyűlésnek. Olyan ez, mint egy rémálom. Mindannyiunkat megvisel” – kezdte in medias res a szokásosnál nagyobb érdeklődés által övezett évértékelőjét Orbán Viktor szombaton. A Várkert Bazárban immár huszonötödik alkalommal megtartott eseményen a kormányfő az Alaptörvény-módosítás előző heti rövid bejelentése óta először nyilvánult meg a kegyelmi ügyként elhíresült témában, rögzítve, Novák Katalin és Varga Judit, a Fidesz EP-listavezetői helyének várományosa nem tehettek más, mint hogy lemondtak.

Orbán külön-külön is szólt róluk. A köztársasági elnök „távozása bár helyes, de nagy veszteség Magyarország számára”. A kormányfő felidézte a konkrét okot, nevezetesen a bicskei gyermek­otthon pedofil bűncselekményeket elkövető igazgatójának falazó K. Endre elnöki kegyelmét, amire – mint fogalmazott – nincs magyarázat. A kegyelmi döntést „a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el és elutasította. Márpedig az elnök legszebb, egyben legnehezebb feladata a nemzeti egység fenntartása, s ha ez bármilyen okból megbillen, akkor a helyreállítása is” – fogalmazott a miniszterelnök. Most azonban az államfő távozása miatt ez a feladat már másra hárul. Orbán Viktor a lehető leggyorsabb eljárásra kérte a Fidesz–KDNP-t, hogy miután a parlament tavaszi ülésszakának első, hétfői ülésén a képviselők jóváhagyják Novák Katalin lemondását, néhány héten belül lehessen szavazni az új államfő személyéről. Hogy kit jelölnek a kormánypártok, lapzártakor még nem tudni.

Orbán Varga Judit döntéséről így beszélt: „Az igazságügyi miniszter asszony az elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, huszonöt év töretlen gyakorlatát folytatva. Távozása az államélet törvényeinek elkerülhetetlen és – azt hiszem – igazságtalan következménye.” Sokadszorra is egyértelművé tette: „A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek ilyenkor helye nincs.”

Az ügy nyomán kibontakozó közéleti turbulen­­ciára, illetve az ellenzéki reakciókra annyit mondott, hogy a „távozó két asszony kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve”. Emellett politikai tanulságokat is levont.

A miniszterelnök kiemelte: „Értékes tanulság, hogy az ökölvívás törvényei a politikában ma hasznosabbak, mint a balett-tánc szabályai. Hiába vagy Mike Tyson vagy éppen Muhammad Ali, tudnod kell, a politikában mindig csak egy ütésre vagy a padlótól, ezért csak a gondos mérlegelés és a körültekintő óvatosság segíthet. (…) A modern politika vastörvénye az alázat, a nemzetszolgálat személyes alázatot is követel, tudnod kell, akármilyen magasan vagy is, egyedül sohasem lehetsz elég okos. Nincs védett hely, még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni.”

Orbán Viktor egyúttal bejelentette, tovább erősítik, átfésülik és kiegészítik a gyermekvédelmi rendszert, az áldozatok kálváriája ugyanis kötelez.

A beszédben még csak utalás sem volt a saját bevallása szerint a kegyelmi döntést tanácsadóként támogató Balog Zoltánra, aki a jobb- és baloldali felháborodás hatására végül lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöki pozíciójáról, ám a püspöki széket – egyelőre – megtartotta.

Előző este tízezrek tüntettek influenszerek és tartalomgyártók szervezésében a Hősök terén, hivatalosan az áldozatokért való kiállás jegyében, de azért fókuszba került a kormány elleni tiltakozás is. A hangulat néha olyan volt, mintha a történteknek nem lett volna következménye, noha a felelősök addigra lemondtak, a kormány részéről pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már csütörtökön jelezte, felülvizsgálják és megerősítik a gyermekvédelmi ellátást.

Pottyondy Edina a demonstráció jelszavát idézve fakadt ki: „odakint most szörnyek járnak, és az állam a legnagyobb szörny”. Megkapták a Fidesz-szavazók is, aki „hagyják, hogy elnyomják őket”. Előzőleg egy másik szervező, Osváth Zsolt birkákhoz hasonlította a kormánypártiakat, egy videóban pedig még Orbán Viktor szerinte közelgő halálán is élcelődött. Az énekes Azahriah üzenetet küldött a tömegnek, amelyben jelezte, pedofiloknak nem lehet falazni, majd ébredésről beszélt, mondván, kapával-kaszával csak később mennek a hatalomnak.

Az elesettekért való gyűjtéssel záruló tüntetés a verbális kirohanásokat leszámítva békésen telt, utána egy maroknyi agresszív csoport, a diáktüntetéseket is szervező Országos Közös Akarat aktivistái randalíroztak a közeli, ám nyilván épp üres Fidesz-székháznál.

A hivatalosan politikamentes eseményen számos ellenzéki politikus, így Szabó Tímea, Dobrev Klára és a kampánynyitóján kormánytagok akasztására utaló Márki-Zay Péter is feltűnt. A baloldali pártok a civilekhez hasonlóan igyekeznek fenntartani a tiltakozást, ennek szellemében vasárnapra ők is megmozdulást hirdettek a Kossuth térre, a Demokratikus Koalíció pedig folytatja az esélytelen aláírásgyűjtést a közvetlen államfőválasztásért. A Mi Hazánk ismét bedobta a kémiai kasztrálás ötletét a pedofilok esetében.

A Partizán napi szinten szervezett műsorokat, majd Gulyás Márton szomorúan levonta a következtetést: „Ha nincs politikai alternatíva, minden menni fog a régi kerékvágás szerint.” Vagyis ők meg a baloldali sajtó hiába tesznek meg mindent, tartják a nyomást, szervezkednek, lelepleznek, segítenék a kormányváltást, ha az ellenzék nem tud felnőni a feladathoz. A cél azonban ezek szerint közös.

Ehhez a körhöz csatlakozott az utóbbi időben Magyar Péter, Varga Judit exférje is, aki közösségi oldalán oszt meg napi szinten üzeneteket, miután egy Partizán-interjúban nekiment a kormánynak. A Diákhitel Központ egykori vezérét vegyes reakciókkal fogadták az Orbán-ellenes táborban, pláne miután nem sikerült különösebben „hasznossá” tennie magát. Bár Magyar saját bevallása szerint szerette volna, a kormányfő egyetlen szót nem fecsérelt rá évértékelő beszédében.

Közölte viszont a miniszterelnök, hogy célegyenesbe került Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja. A döntést a kormány hivatalosan mindig is támogatta, ám a Fidesz-frakció meg volt osztva. Most a hírek szerint nagy volumenű katonai és hadiipari szerződés van születőben, így mindkét félnek előnyös módon kerülhet pont az elhúzódó vita végére. A Fidesz részéről lapzártánkkor közölte Kocsis Máté, már hétfőn szavazhat a ratifikációról a Ház.

Orbán Viktor arról is beszélt évértékelőjében, hogy „a 2023-as extra nehéz évből sikerült ép bőrrel kikecmeregni”, s immár „ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk. (…) Ötödik éve az egész ország és minden család keményen dolgozik, hogy megvédhessük azt, amit korábban elértünk. (…) A legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni. Sőt, (…) még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint éppen most. (…) A foglalkoztatási ráta 75 százalékos, de el akarjuk érni a 85 százalékot, (…) még legalább 300 ezer ember bevonásával”. Szóba került természetesen az infláció visszaszorítása és a gazdasági növekedés beindítása is. A kormányfő szerint 2024 „újra Magyarország sikereinek éve lesz”, dacára annak, hogy „2023 az Európai Unió kudarcainak éve volt, és ez lehúz, visszaránt, ólomsúlyt helyez a mi lábunkra is”.

A miniszterelnök kitért a paksi bővítésre és a zöldenergiára, utóbbi kapcsán megjegyezve, a naperőmű-fejlesztési programunk „úgy vágtat, hogy időnként egy megbokrosodott lóra emlékeztet, lassan nekünk kell visszafognunk és megzaboláznunk”. Az akkugyárak kapcsán egyértelművé tette, hogy az emberek jogos környezetvédelmi és biztonsági szempontjait figyelembe kell venni, sőt elsőbbséget kell adni nekik, ezért csak az európai mércének megfelelő üzemeket szabad működtetni.

A háború kapcsán Orbán Viktor ismét hangsúlyozta, hogy „nem a miénk”. Megmaradtak az Európai Unió vezetésével szembeni kritikák, és az Egyesült Államok is megkapta a ma­gáét: „A brüsszeli válságkezelés klasszikus: Amerikának klassz, a többieknek kuss.” Az EP-választás tétjére utalva úgy fogalmazott: Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt, hogy legyen végre a brüsszeliek között is néhány európai.

Felvetette: ha húsz év múlva valaki a Nyugatra látogat, Európát találja-e még ott, vagy valami egészen mást. Ezért szerinte „ideje szembenézni a valósággal, hogy az európai versenyképesség a háború, a szankciók és a blokkosodás miatt megroggyant, és ennek fatális következménye a közép­osztály lecsúszása lesz. És akkor a demokráciának is kicsengettek”.

Vita után itt vannak a célok

„Orbán Viktor világos és a mögöttünk lévő időszak történéseit egységesítő évértékelő beszédében lezárta az előző napok bizonytalanságát, eltemette a nehéz 2023-as évet, és kijelölte a célokat” – mondta a Mandinernek Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a kegyelmi ügyből fakadó erkölcsi vitából megerősödve jött ki a kormányoldal, megmutatván az országnak, hogy a jobboldalon – ellentétben az ellenzékkel – igenis van következményük a dolgoknak. „Orbán Viktornak ráadásul sikerült az utóbbi napok defenzíváját offenzívává átfordítania a gyermekvédelmi törvény szigorításáról beszélve, mondván, majd kiderül, hogy a baloldal, amely a korábbi változatot sem támogatta, hogyan fog reagálni az újra. Ezzel a gyermekvédelem mint identitáskérdés ügyét is megerősítette, és a vitákat is lezárta” – magyarázta.
 

„Európa sorsával és benne Magyarország helyével, szerepével, feladatával kapcsolatban a miniszterelnök szintúgy világosan fogalmazott. Azt mondta, hogy Brüsszel magára hagyta Európát, ezért alternatívára van szükség, egy új jobboldalra, de természetesen az unión belül, mert soha nem volt tervben elhagyni a közösséget. Mindennek a realitását pedig alá is tudta támasztani azzal, hogy az EU-n belül a migráció miatt egyre inkább protesthangulat uralkodik Brüsszel ellen, az európai választópolgárok elégedetlenek” – hangsúlyozta Mráz.

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd