Horvátország
ÉLŐ
Albánia

180 éve született a magyar festőóriás

2024. február 20. 09:21

Békéscsaba városa egyéves rendezvénysorozattal tiszteleg Munkácsy Mihály nagysága előtt.

2024. február 20. 09:21

Száznyolcvan éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első nemzetközi hírű magyar festő, a romantikus realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. 

Gyermekéveit Békéscsabán töltötte nagybátyja kúriájában, itt döntött úgy, hogy festőművész lesz.

 Párizsból is többször hazalátogatott Békéscsabára.

Mélyből a fénybe

Az egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban született Lieb Mihály hatévesen teljes árvaságra jutott, nevelésének feladata Békéscsabán élő nagybátyjára hárult, aki gyenge képességűnek tartotta és az elemi iskola után asztalosinasnak adta, ekkoriban éhezett és ütötték-verték. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, de betegsége miatt vissza kellett térnie Gyulára nagybátyjához. 

A lábadozása során rajzleckéket vett, majd a tehetségét felismerő Szamossy Elek vándor portréfestő vette maga mellé. 

1863-ban került fel a fővárosba, nevét Munkácsyra magyarosította, 1865-ben a Képzőművészeti Társaság támogatásának köszönhetően a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, az 1860-as évek második felében állami ösztöndíjjal Münchenben, Düsseldorfban, majd Párizsban képezhette magát.

Az ásító inas hozta meg az első sikert

Első sikerét 1869-ben Az ásító inas című képpel aratta, a témát saját életéből vette. A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: a Nyugat-Európában egzotikusnak számító, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. Hírnevét tovább erősítette a porosz-francia háború hatása alatt, 1871-ben született Tépéscsinálók című alkotása. A sikereket kihasználva Párizsban telepedett le és huszonkilenc évesen feleségül vette egy báró özvegyét. Felhagyott a kor problémáival foglalkozó, realista művekkel (Köpülő asszony, Zálogház), a francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért, portréiért mesés honoráriumokat kért és kapott. Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki (Séta az erdőben, Tájkép folyóval), több plein air hatású képe Barbizonban született, amikor Paál László mellett dolgozott. 1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo. A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott. Az első két óriásfestményt kiállították Amerikában is, ahol Munkácsy Kossuth Lajoséhoz fogható fogadtatásban részesült, 

a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. 

A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát is csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni. A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd 2019-ben Pákh Imre műgyűjtőtől a Golgotát is, a teljes trilógia ma a debreceni Déri Múzeumot gazdagítja.

A Parlamentben terem is őrzi a nevét

A művészt az 1880-as évektől szifilisz kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, kedélye romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy az akkor épülő Országház számára megfesse a botrányt kavaró, monumentális Honfoglalást. Sokan azt furcsállták, hogy a honfoglaló vezéreket kortárs politikusokról mintázta, a szláv államok pedig dühödten támadták a képen ábrázolt, Árpád előtt meghajló szlávok miatt. Az olajfestmény csak 1929-ben került az eredetileg tervezett helyére, a Parlamentbe, ahol 

ma a reprezentációs célokat szolgáló, Munkácsyról elnevezett teremben látható.

A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj, az sem jutott el a tudatáig, amikor elárverezték párizsi palotáját. A legnagyobb magyar festők egyike 1900. május 1-jén halt meg Németországban, a Bonn melletti Endenich elmegyógyintézetében. Budapesten állami temetést kapott, a Műcsarnokban felállított ravatalánál százezrek rótták le kegyeletüket, 2023-ban felújított síremléke a Fiumei úti Sírkertben található.

Békéscsaba egyéves rendezvénysorozattal tiszteleg előtte

Munkácsy a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű, a romantikus realista stílust képviselő mestere. Iskolateremtő művész volt, festészetének értékei az alföldi iskola művészetében élnek tovább. Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art. Egyik leghíresebb és legnagyobb méretű alkotása, a Reneszánsz apoteózisa, a bécsi Szépművészeti Múzeum kupolacsarnokát díszítő csodálatos mennyezetkép, amelyen diszkréten a saját képmását is elhelyezte. Magyarországon legtöbb festménye a Magyar Nemzeti Galériában látható, Békécsabán Munkácsy Mihály Múzeum és emlékháza működik. Az 1950-ben alapított, róla elnevezett díjat, a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetést minden évben március 15-én adják át. 

Születésének 180. évfordulóján Békéscsabán egész éves rendezvénysorozatot rendeznek,

 a Békéscsabai Jókai Színház február 23-án mutatja be a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt.

(MTI)

Nyitókép: Képernyőfotó

 

 

 

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pollip
2024. február 20. 14:04
Köszönet Pakh Imrenek a gyűjteményért. Láttam a kiállítást Budapesten, Pécsen és Székesfehérváron.
csapláros
2024. február 20. 13:14 Szerkesztve
Munkácsy nagyságát és zsenialitását semmiben nem rontja, ha elmondjuk, hogy mellette ott van nemzetköziségben őt megelőzve a magyar származású Dürer (érdekes, az is arról a tájékról) a Rákóczi portrét is megfestő Mányoki Ádám, a már említett Bogdány Jakab és a tanítványa, a nagyszebeni Stranover Tóbiás, a cári udvari festő Zichy Mihály, idős Markó Károly, akinek a művei ma is megtalálhatok Ausztria, Csehország, Dánia, Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovákia múzeumaiban, Brocky Károly stb. stb.
Ekrü
2024. február 20. 11:56
Egészen meglepő volt a fenti Milton képet látni a New York-i városi könyvtár falán. Szerintem kevesen tudják, hogy nem múzeumba vagy gyűjtőnél látható.
Ez D-dúr és e-moll
2024. február 20. 11:41 Szerkesztve
"Munkácsy Mihály, az első nemzetközi hírű magyar festő" Munkácsy valóban nagy festő volt, viszont nem ő volt az első nemzetközi hírű magyar festő. Az Bogdány Jakab volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!