Békéscsaba városa egyéves rendezvénysorozattal tiszteleg Munkácsy Mihály nagysága előtt.
Száznyolcvan éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első nemzetközi hírű magyar festő, a romantikus realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője.
Gyermekéveit Békéscsabán töltötte nagybátyja kúriájában, itt döntött úgy, hogy festőművész lesz.
Párizsból is többször hazalátogatott Békéscsabára.
Az egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban született Lieb Mihály hatévesen teljes árvaságra jutott, nevelésének feladata Békéscsabán élő nagybátyjára hárult, aki gyenge képességűnek tartotta és az elemi iskola után asztalosinasnak adta, ekkoriban éhezett és ütötték-verték. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, de betegsége miatt vissza kellett térnie Gyulára nagybátyjához.
A lábadozása során rajzleckéket vett, majd a tehetségét felismerő Szamossy Elek vándor portréfestő vette maga mellé.
1863-ban került fel a fővárosba, nevét Munkácsyra magyarosította, 1865-ben a Képzőművészeti Társaság támogatásának köszönhetően a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, az 1860-as évek második felében állami ösztöndíjjal Münchenben, Düsseldorfban, majd Párizsban képezhette magát.
Első sikerét 1869-ben Az ásító inas című képpel aratta, a témát saját életéből vette. A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: a Nyugat-Európában egzotikusnak számító, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. Hírnevét tovább erősítette a porosz-francia háború hatása alatt, 1871-ben született Tépéscsinálók című alkotása. A sikereket kihasználva Párizsban telepedett le és huszonkilenc évesen feleségül vette egy báró özvegyét. Felhagyott a kor problémáival foglalkozó, realista művekkel (Köpülő asszony, Zálogház), a francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért, portréiért mesés honoráriumokat kért és kapott. Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.
Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki (Séta az erdőben, Tájkép folyóval), több plein air hatású képe Barbizonban született, amikor Paál László mellett dolgozott. 1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo. A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott. Az első két óriásfestményt kiállították Amerikában is, ahol Munkácsy Kossuth Lajoséhoz fogható fogadtatásban részesült,
a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek.
A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát is csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni. A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd 2019-ben Pákh Imre műgyűjtőtől a Golgotát is, a teljes trilógia ma a debreceni Déri Múzeumot gazdagítja.
A művészt az 1880-as évektől szifilisz kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, kedélye romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy az akkor épülő Országház számára megfesse a botrányt kavaró, monumentális Honfoglalást. Sokan azt furcsállták, hogy a honfoglaló vezéreket kortárs politikusokról mintázta, a szláv államok pedig dühödten támadták a képen ábrázolt, Árpád előtt meghajló szlávok miatt. Az olajfestmény csak 1929-ben került az eredetileg tervezett helyére, a Parlamentbe, ahol
ma a reprezentációs célokat szolgáló, Munkácsyról elnevezett teremben látható.
A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj, az sem jutott el a tudatáig, amikor elárverezték párizsi palotáját. A legnagyobb magyar festők egyike 1900. május 1-jén halt meg Németországban, a Bonn melletti Endenich elmegyógyintézetében. Budapesten állami temetést kapott, a Műcsarnokban felállított ravatalánál százezrek rótták le kegyeletüket, 2023-ban felújított síremléke a Fiumei úti Sírkertben található.
Munkácsy a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű, a romantikus realista stílust képviselő mestere. Iskolateremtő művész volt, festészetének értékei az alföldi iskola művészetében élnek tovább. Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art. Egyik leghíresebb és legnagyobb méretű alkotása, a Reneszánsz apoteózisa, a bécsi Szépművészeti Múzeum kupolacsarnokát díszítő csodálatos mennyezetkép, amelyen diszkréten a saját képmását is elhelyezte. Magyarországon legtöbb festménye a Magyar Nemzeti Galériában látható, Békécsabán Munkácsy Mihály Múzeum és emlékháza működik. Az 1950-ben alapított, róla elnevezett díjat, a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetést minden évben március 15-én adják át.
Születésének 180. évfordulóján Békéscsabán egész éves rendezvénysorozatot rendeznek,
a Békéscsabai Jókai Színház február 23-án mutatja be a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt.
(MTI)
Nyitókép: Képernyőfotó
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Őszintén beszámolt a koncepciójáról a magyar miniszterelnök.
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
Lázár János ismertette az Alföld-program részleteit is.
„Öt órával rövidül majd le a Kárpátok lábáig tartó út – jól jön ez majd” – jegyezte meg a kormányfő.
A beruházás 2500 új munkahelyet teremt, és olyan high-tech termékek készülnek majd itt, amelyek az űr-, autó- és repülőgépiparban is kulcsszerepet játszanak.
Horváth József szerint az informatikai cégek a 21. századi katonai hadviselésben egyre fontosabb szerephez jutnak, sőt elsőrendű háborús csapásmérő eszközzé válhatnak.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
