Amerikai sztárparádén vett részt Orbán Balázs: igazi diplomáciai nagyüzem volt (VIDEÓ)
A miniszterelnök politikai igazgatója találkozott Donald Trumppal, Robert F. Kennedyvel, Tucker Carlsonnal és Jordan B. Petersonnal szintúgy.
Minél inkább erőlteti a Nyugat a katonai megoldást, annál nagyobb az ukrán összeomlás vagy az eszkaláció, a NATO és Oroszország közötti nyílt konfrontáció esélye. Interjú.
„A Huszárvágásban kifejtett egyik fő gondolat szerint Magyarországnak úgynevezett keystone state, azaz kulcsállam-szerepet kell betöltenie, vagyis nem egyik vagy másik blokkba kell beépülnie, hanem összekötő kapocsként kell funkcionálnia. Hogyan mutatkozik meg ez a szerep a gyakorlatban, például az ukrajnai konfliktus esetében?
A közvélemény-kutatások és az elemzések is arra mutatnak, hogy Kelet-Közép-Európában nem egységes a háborúval kapcsolatos álláspont. A balti országok, Lengyelország – történelmi tapasztalataik miatt egyébként érthető módon – nagyon konfrontatív politikát képviselnek, míg a Balkán és a Kárpát-medence térségének országai visszafogottabbak, békepártiak. A közvélemény-kutatások szerint a magyar, szlovák, osztrák, szerb, erdélyi közvélemény nagyon hasonlóan látja az háborút ügyét. Magyarország azért lehet ebben az ügyben kulcsállam, mert a térség többi országának kormánya nem elég erős, vagy nincs benne elég akarat, hogy ezt a véleményt megjelenítse és nemzetközi szinten képviselje. Hazánk viszont felvállalja ennek az álláspontnak a megjelenítését és a képviseletét, ezáltal az egész térség érdekét képviseli a nemzetközi térben. Ez pedig felértékeli Magyarországot, ez tipikusan olyan keystone state viselkedés, amiről a könyvben írok, illetve amire a világ többi táján is felfigyelnek, és amiből aztán diplomáciailag, gazdaságilag és politikailag is építkezni lehet.
Nemcsak a régiónkban, hanem Nyugaton is fordulhat a szél, egyre többet írnak arról a sajtóban, hogy Ukrajna aligha nyeri meg a háborút.
Régóta mondjuk, hogy ennek a helyzetnek nincs katonai megoldása, és minél inkább erőlteti a Nyugat a katonai megoldást, annál nagyobb az ukrán összeomlás vagy az eszkaláció, a NATO és Oroszország közötti nyílt konfrontáció esélye. Ez ma már a napnál is világosabb. Az oroszok jól alkalmazkodtak, megerősítik a csapataikat, miközben az ukrán erőforrások fogyatkozóban vannak, részben belső problémák, részben meg a külső támogatások elmaradása, a prioritások megváltozása miatt. Egy nagyon szomorú történet kezd kibontakozni, és hogy ne legyen még szomorúbb vagy még veszélyesebb, ezért most még inkább itt az ideje annak, hogy a diplomácia újra aktivizálja magát.
A magyar kormány a konnektivitás fontosságát hangsúlyozva bírálja az Európai Unió vezetését is azért, mert a kínai és az európai gazdaság szétválasztására törekszik. Az uniós elit egységesen képviseli ezt az álláspontot?
A színfalak mögött óriási küzdelem zajlik azzal kapcsolatban, hogy melyik megközelítés legyen a domináns. Egyelőre inkább a kakofónia a jellemző, és az EU külső megítélésének sokat árt, hogy a nemzetközi partnerek nehezen tudnak eligazodni az eltérő jelzésekben. A mi álláspontunk azonban világos: az uniós országok világszinten kis országok, melyek gazdasági ereje abból ered, hogy technikai értelemben fejlett iparral és szolgáltató szektorral rendelkezik. A következő évtizedben akkor tudják ezt a gazdagságot fenntartani, ha az ipari termékeket és a szolgáltatások el tudják adni a nagy népességű és ezáltal nagy piaccal rendelkező országokban. Ehhez pedig nyitottság kell, nem elzárkózás. Ilyen egyszerű.
A júniusi EP-választás hozhat változást?
A brüsszeli vezetés politikai értelemben korrupt és alkalmatlan, amivel tovább tetézi a bajokat, ezért mindenképpen változásra van szükség. Igazi fordulat viszont csak akkor várható, ha Európa vezető országai megerősödnek. Európa vezető hatalmai jelenleg gyengék, és belső problémáktól szenvednek, ezért ők maguk sem képesek egy világos vonalat kijelölni és azt képviselni. Faramuci módon én éppen az őszi amerikai választásban látom a legnagyobb lehetőséget. A Donald Trump-féle irány és az európai liberálisok közt akkora a szakadék, hogy ha őt választják meg, az uniós elit ismét nagyobb távolságot tart majd Amerikától. Az európai politikában a legnagyobb kárt a Biden-adminisztrációnak való befekvés okozza, az ideológiai szempontok érvényesítése a kontinentális érdekekkel szemben. Sajátos módon tehát Trump megválasztása az európai stratégiai szuverenitás gondolatának és az önálló európai út megtalálásának reneszánszát hozhatja el. Ez számunkra külön jó hír, miközben Trump megválasztása egyébként önmagában is kedvező lenne számunkra.”
Nyitókép forrása: Rzeczpospolita