Keresztre kötözött és ketrecbe zárt katonák – elképesztő dolgok derültek ki egy ukrán egységről
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
A magyar nemzeti emlékezet szempontjából igen fontos és hiánypótlónak bátran nevezhető kötet jelent meg késő ősszel a Szent Koronáról, ezeréves államiságunk egyik jelképéről. A Szent Korona magyarországi kalandjai (1301–2001) címmel. A szerkesztő, Pálffy Géza történész, a Hun-Ren BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője nyolc jeles kollégájával azt mutatja be, hogy e nemzeti ereklyénk hosszú és fordulatos történelme során milyen kalandokat élt át belföldön. A meglehetősen vaskos, közel nyolcszáz oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált munka arra hívja fel a figyelmet, hogy bár 1205 és 1978 között tizenegy alkalommal került külföldre a Szent Korona, és 135 esztendőt töltött hazánk határain kívül, a polgárháborúk, hódítók elleni harcok vagy éppenséggel közszemlék révén Magyarország területén is bő kilencven esetben vándorolt.