„Nyilván itt érdemes felidézni az egykori úgynevezett Norvég Alap sorsát is. Norvégia pár milliárdot egy szigorú pályázat keretében kiosztott volna olyan valódi civil szervezeteknek, amelyek közhasznú feladatokat látnak el. Ám az Orbán-rezsim addig bűvészkedett, míg inkább ez a pénz ment a levesbe. Ugyanis a norvégok nem engedték, hogy ez a pénz is a Fidesz közvetlen pártérdekeit szolgálja. Azóta pedig a szuverenitásvédelminek nevezett lassan rezdülő gumibotszervezet őrködik azon, nehogy már külföldről pénz jöjjön ide. Másnak.
A lényeg az, hogy ún. civilekre pár milliárdot így is el lehet költeni közpénzből, nagyjából pártpropagandára és még a kedves csahosok is jól járnak közben. Mondhatni igazán ideális megoldás.
És a maga módján túl sok újdonság sincs benne – például, amikor a tévé-rádió kuratóriumba társadalmi szervezeteket sorsoltak ki tagnak, hogy aztán megkezdjék a közmédia fideszes diktatúrájának a szolgálatába állítását; egyre-másra hozták létre az ún. civil szervezeteket, hogy embereik tutira bekerüljenek. Megjegyzem, akkori politikai ellenlábasaik csak néztek, mint Berta a moziban, néha kicsit röhincséltek a dolgon, miközben a Fidesz hazavitte a közmédiát.
Jó, a kiömlött tejbe már nem érdemes belesírni. Rég volt.
Az elnyomó állampárt szépen hasít, Európa is fizetget neki. Éljen és virágozzék a civiles nyúljás pacal – nekünk ennyi főtt ki.”
Nyitókép: Mandiner-archív