Soha nem voltak olyan jók a kapcsolatok Szerbia és Magyarország között mint most – mondta lapunknak adott interjújában Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz a csatlakozási tárgyalások kapcsán a Nyugat-Balkán és Ukrajna esetében.
December 17-én előrehozott választások lesznek Szerbiában. Ön nemrég járt a Vajdaságban, milyen most ott a politikai hangulat?
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének október végén bekövetkezett halála sokkszerű volt, ami befolyásolta a magyar közösség hangulatát. Szerencsére azonban nagyon gyorsan sikerült Pásztor Bálint személyében egy új, karakteres vezetőt találni, és komoly egységet létrehozni mind a pártvezetésben, mind a magyar közösségben.
A gyászt felváltotta a pragmatikus, céltudatos munka.
Nagyon intenzív kampányhangulat van a Vajdaságban, a magyar kisebbség tisztában van vele, hogy sorsdöntő választások lesznek, ezért arra ösztönöznek mindenkit, hogy menjen el szavazni mind a parlamenti, mind a tartományi választáson.
Mekkora a tét most a magyar kisebbség számára?
Minden jel arra mutat, hogy a kormányon lévő, Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Párt az esélyes és tovább tud folytatódni az elmúlt években általuk megkezdett építkezés. A VMSZ része a kormányzó koalíciónak és mindkét párt részéről egyértelmű a szándék, hogy tovább folytassák az együttműködést.
Meghatározó jelentőségű, hogy erős legyen a magyar képviselet, és a szövetség minél több képviselővel vegyen részt a törvényhozásban, mert a jelenlegi helyzet és viszony csak így garantált.
Soha nem voltak olyan jók a kapcsolatok Szerbia és Magyarország között, mint most. Ebben a hídszerepet betöltő VMSZ-nek történelmi érdemei vannak.
Politikai szinten valóban kiváló a két ország kapcsolata, de mennyire érződik ez a hétköznapokban, a magyar-szerb viszonyban?
Az együttélés terén is érezni javulást, de mindig van tennivaló. A politika csak egy fóruma a szerb-magyar együttélésnek, de a jó viszonynak az élet minden területén meg kell valósulnia. Sajnos mindig lesznek olyan erők Szerbiában, amelyek másféle viszonyra törekszenek, ezért fontos, hogy azok maradjanak többségben, akik a baráti viszonyban érdekeltek.
Szerbia halad az uniós tagság felé, a VMSZ ebben a folyamatban hogyan tud segíteni?
A VMSZ és a magyar kisebbség Szerbia és az Európai Unió között is hídszerepet tölthet be. Szerbia elkötelezett az uniós tagság iránt, amiért rengeteget tett az elmúlt években. Mi, magyarok többször hangoztattuk, hogy a brüsszeli vezetés nem járt el megfelelően, amikor lelassította ezt a csatlakozási folyamatot, hiszen Szerbia és az egész Nyugat-Balkán csatlakozása európai érdek is. Az utóbbi időben megint többet beszélnek erről Brüsszelben, de sajnos az látszik, hogy most Ukrajna élvez prioritást. Nem értékelik azt, hogy például Szerbia mennyi mindent tett a csatlakozás érdekében.
Mire számít az ukrán kérdés kapcsán a mostani uniós csúcson?
A magyar álláspont mindig következetes volt. Mi azt mondtuk, hogy egy érdemeken, teljesítményen alapuló bővítéspolitikára van szükség. A Nyugat-Balkán esetében azt látjuk, hogy a feltételeket – más-más mértékben – mindenki igyekszik teljesíteni.
Ukrajna esetében viszont az Unió által, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez támasztott követelmények nem teljesültek.
Ukrajna csatlakozási folyamatát Brüsszel rosszul kezelte, a csatlakozási tárgyalások megkezdése előkészítetlen és időszerűtlen. Nehezen is értelmezhető, hogy egy háborúban álló ország, amelynek jelenleg sem a területe, sem a népessége nem határozható meg pontosan, amelyben sajátos jogrend létezik, nincsenek választások, nem létezik ellenzék, hogyan tudja teljesíteni a szükséges feltételeket. Ukrajna egy háborús ország. Nincsen sajtószabadság és nem érvényesülnek az országban a kisebbségek jogai sem, ez az ottani magyar kisebbséget is súlyosan érinti.
Akkor mit javasolnának ezen a téren?
Egy új stratégiára van szükség Ukrajna esetében, hiszen a jelenlegi nem működik. Számolatlanul ömlik a pénz és a fegyver Ukrajnába, de ez nem vezet sehova, legfőképp a békéhez nem. Ukrajna a háború kezdete óta 40 milliárd eurót kapott támogatás, hitel és garancia formájában csak az Európai Uniótól. Ez több pénz, mint amennyit Magyarország, Szlovénia és Horvátország kapott hét év alatt. Amennyiben Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, legalább 9 tagállam – köztük Magyarország is – már nem lenne jogosult a támogatásokra és nettó befizetővé válna.
Az Európai Uniónak azonos mércével kell mérnie minden tagállam esetében.
Minden tagállamnak évekig kellett várnia a csatlakozásra, Magyarország csatlakozási folyamata például 6 évig tartott. Semmilyen kivételezéssel nem értünk egyet. Azt reméljük, hogy több ország is belátja, hogy nekünk van igazunk.
Fotó: Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Hosszú ideje vártuk már, hogy kompromisszum szülessen.
A szerb kormány nem akadályozza a pancsovai finomítót üzemeltető olajvállalatról zajló tárgyalásokat, a Mol és a Gazpromnyefty mostanra számos kérdésben meg tudott állapodni a NIS-tranzakció részleteiről.
A Tisza-kormány megalakulása óta kérdéses, lesz-e további együttműködés MOL és Szerbia között.
A magyar Országgyűlés elnökének első külföldi útja Belgrádba vezetett. Szerbia EU-csatlakozása is szóba került.
A szerb elnök szerint még akkor is azonnal visszavonnák az intézkedést, ha valaki mégis megpróbálná keresztülvinni.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége az ügy kivizsgálását és a felelősök elszámoltatását kérte.
A legutóbbi világbajnokság házigazdája a hosszabbításban mentett pontot európai ellenfelével szemben.
Tudom, hogy kívülről könnyű beleszólni, de jobbnak kell lenni ebben is, mint az Orbán-rendszer!
