Orbán Viktor: Európa elvesztette az önrendelkezési képességét

Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter a kilencvenéves Weltwoche jubileumi rendezvényének vendége volt Zürichben. Az eseményt a Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel svájci néppárti parlamenti képviselő moderálta.

Köppel: Orbán úr, ön az egyik nagy példaképem

Köszöntőjében Roger Köppel Orbán Viktort nagy példaképének nevezte. Mint fogalmazott:

A magyar miniszterelnök „tudja, hogy amire EU van írva, abban nem biztos, hogy Európa is benne van” – tette hozzá a svájci néppárti parlamenti képviselő, majd felkérte a kormányfőt, tartsa meg köszöntőjét.

Orbán Viktor: Ma Európai problémáiról fogok beszélni, kendőzetlenül

A kormányfő beszéde elején köszöntötte a jelenlévőket, valamint boldog születésnapot kívánt a lapnak. „Nem tudom kit lepett meg jobban hogy ez a találkozás létrejött, a Weltwochét vagy engem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte az eseményen „most egy Adenauernek vagy Helmut Kohlnak kéne állnia, de ma be velem kell beérniük.”

„Azok közé tartozom, akik szerint az európai politika szegényebb lenne a Weltwoche nélkül” – szögezte le a kormányfő, valamint rámutatott:

A magyar-svájci kapcsolatokról szólva pedig úgy fogalmazott: „van svájci-magyar barátság.”

„Európa elvesztette az önrendelkezési képességét”

A miniszterelnök elmondta: ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfő a kontinensünkön, amelynek mentén „van egy saját látásmódja” Európára. Mint fogalmazott: „nekünk magyaroknak és svájciaknak van egy közös problémánk: az Európai Unió”.  Kifejtette, hogy Svájc ugyan nem tagja az uniónak, de az EU döntései a svájciakra is hatással vannak, valamint aláhúzta: „ma Európai problémáiról fogok beszélni, kezdőzetlenül”.

Mint mondta: a téma súlyos, így ha valaki kihagyta volna a reggeli kávéját, azt is felrázza majd, amit mondani fog.

– emelte ki a magyar miniszterelnök. Szerinte Európa nem tudja felismerni, mik a céljai, és milyen eszközöket kell választania azok eléréséhez. Amit ma Európában látunk, az fáj – fogalmazott.

A helyzet kialakulásáról szólva Orbán Viktor felidézte: Európának megvolt a képessége, hogy döntsön a saját sorsáról, ezzel az eséllyel azonban sajnos nem tudott élni, a dolog vége pedig az lett, hogy az Európán kívüli erők erősödtek meg.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a két világháború után Európa nyugati fele nem másolta le az angolszász mintát, hanem megalkottak egy kereszténydemokrata modellt, amellyel „egy sajátos európai minőség jött létre” és a keresztény hagyomány megmaradt a gazdaságban.

Ehhez képest manapság már liberális-progresszív uralom van Európában – mutatott rá a kormányfő, aláhúzva, hogy 1990 után a progresszív-liberális erők átvették az irányítást, és elveiket exportálni próbálják a világ nem nyugati részébe. Így

„Ma Európában politikusokból hiány van, bürokraták vannak mindenütt”

Európa további problémáiról szólva a miniszterelnök rámutatott arra is:

Ennek kialakulását illetően a miniszterelnök felidézte: Barroso alatt a Bizottság bürokratákból állt, megvalósítókból. Juncker alakította át a Bizottságot politikai bizottsággá, de ez nem az ő szakmájuk, ehhez nem értenek. A bürokraták tudnak politikailag vezetni, amikor süt a nap, de amikor beüt a krach, akkor csúcspolitikusokra van szükség – húzta alá. A politikus pedig az, aki ki tudja mondani, hogy a dolgokat eddig így csináltuk, de ez mostantól nem jó, holnaptól úgy fogjuk csinálni őket – tette hozzá. Ezt bürokratáktól nem várhatjuk a kormányfő szerint. Így

– mutatott rá a kormányfő.

„Mit tehet egy ilyen helyzetben Közép-Európa és Magyarország?”

Magyarországnak ilyen helyzetben sajátos felelőssége van – mutatott rá a magyar miniszterelnök. Nálunk nincs liberális hegemónia, ezt többször megtörtük 2010 óta. Nincsenek koalíciós civakodások, mert világos felhatalmazásunk van. Nincs migráció, egyetlen darab migráns sincs, nulla – idézte fel. Valamint aláhúzta: Magyarországnak sikerült kialakítania egy magyar modellt.

A magyar modellről szólva a kormányfő rámutatott: ennek egyik legfőbb eleme a munkaalapú gazdaság felépítése, hogy annak révén növekedjen a jólét. A másik eleme, hogy a migráció helyett a családok támogatására kívánja építeni a politikáját a kormány, és a magyar modell lényege az is, hogy

Rehabilitálnunk kell a politikai vezetési képességünket, a posztmodern őrületet a vezetés területén el kell felejteni, és új konzervatív politikai generációt kell kinevelnünk, mert a politika ma nem attraktív, a tehetségek nem a politikába jönnek – mutatott rá a miniszterelnök. Mint fogalmazott:

***

Tapasztalat a labdarúgásból

A panelbeszélgetés elején arról kérdezték a magyar kormányfőt, hogy mi a sikere kulcsa. Orbán Viktor válaszában elmondta: a politikában nagyon sokat segített a labdarúgásban szerzett tapasztalata, amely megtanította arra, hogy saját magának kell megküzdenie a tiszteletért, valamint rámutatott:

Mint a kormányfő fogalmazott: az érzelmi stabilitásnak kiemelt jelentősége van. Felesége és gyermekei szeretik őt, „nagyon szerencsés vagyok” – fejtette ki Orbán Viktor.

A blokkoló kisebbségről

A következő kérdésre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: amíg a britek az Európai Unió része voltak, Magyarország az Egyesült Királysággal közösen képes volt megfékezni az EU-ban a centralizálási kísérleteket. Mint felidézte: az EU-ban fel sem merültek például jogállamisági kérdések, amíg Nagy-Britannia az unió tagja volt.

A britek távozásával azonban felborult ez az egyensúly.

– tanácsolta humorosan a miniszterelnök.

Mit kellene Svájcnak csinálnia a következő években?

Arra a kérdésre, hogy mit kellene Svájcnak tennie a következő években, Orbán Viktor miniszterelnök rámutatott: a következő években Magyarország veszi át az EU soros elnökségét, vagyis nagyobb hatása lesz az EU-ban zajló folyamatokra. Mint rámutatott:

Az EU-val kapcsolatban ugyanakkor Orbán Viktor aláhúzta: az EU-tagság problémái ellenére hazánk nem járhatja a svájci utat. Mint rámutatott: ebben kiemelt jelentősége van az európai piacnak, valamint annak a politikai dilemmának is, amely szerint ha nem vagy tagja az EU-nak, attól még az EU döntései hatással vannak rád, mint európai államra.

Milyen párhuzamok vannak Svájc és Magyarország között?

A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta: Svájc például kulturálisan sem idegen a magyarok számára, de kitért arra is, hogy bár hazánk a NATO tagjaként és geopolitikai helyzetéből fakadóan nyilvánvalóan nem az, szívesen lenne olyan semleges, mint Svájc.

A migrációs helyzetről

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor felidézte: legnagyobb konfliktusa Németorrszággal a nem keresztény országokból érkező migráció miatt volt, még 2015-ben, amikor Angela Merkel a „wir schaffen das” és „Willkommenskultur” elve mentén szeretett volna eljárni, míg Orbán Viktor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a migráció túl nagy kockázattal jár.

A kormányfő válaszában kitért arra is: Magyarország a kerítés építésével erős határvédelmet épített, amellyel nemcsak Magyarországot, hanem a schengeni övezetet és Németországot is védi.

A migráció kapcsán Orbán Viktor leszögezte továbbá: nem jó megoldás, ha a problémát hozzuk ide ahelyett, hogy a segítséget vinnénk oda, ahol erre szükség van. A miniszterelnök aláhúzta: mi nem akarjuk megmondani, hogy ki, hogyan kezelje a migrációs helyzetet, mi csak azt szeretnénk, hogy semmit ne erőltessenek ránk. Mint fogalmazott: lehet, hogy nincs igazunk abban, hogy ez a jó megoldás, de „jogunk van hozzá, hogy ne legyen igazunk.”

Kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök aláhúzta: a migránsok integrációját nem szabad összekeverni a vendégmunkások kérdésével, valamint rámutatott arra is: a migránsok sikertelen integrációja miatt „párhuzamos társadalmak alakultak ki, és ez egy veszélyes helyzet.” 

Az orosz-ukrán háborúról

Orbán Viktor kérdésre válaszolva rámutatott: (az EU-s szankciók ellenére – a szerk.) az USA jelentősen növelte az orosz urán vásárlását.

– fogalmazott a miniszterelnök, valamint a háború kapcsán aláhúzta: teljesen egyértelmű, hogy Ukrajna megtámadása sérti a nemzetközi jogot, ugyanakkor az is kiemelten fontos, hogy erre milyen választ adunk.

Mint rámutatott: az a nyugati stratégia, hogy az ukránok harcolnak és nyernek, majd pedig az orosz vezetés megbukik, egyértelműen nem valósult meg. „Az A-terv megbukott, most pedig egy B-tervre lenne szükség”– fogalmazott Orbán Viktor, aláhúzva, hogy mivel ez a stratégia megbukott, nem fogjuk támogatni Ukrajnát mindenféle terv nélkül.

Egyes országok dönthetnek úgy, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, de ez nem történhet uniós szinten, amíg nincs konkrét stratégia.

Az Egyesült Államokról, Trumpról

Donald Trump kapcsán a miniszterelnök kérdésre válaszolva leszögezte: természetesen Trumpot támogatja. Mint kifejtette: Trump külpolitikai stratégiája az, hogy Amerika az első, vagyis Magyarország is mondhatja azt, hogy Magyarország az első és Svájc is mondhatja azt, hogy Svájc. Minden hazafi mondhatja, hogy a saját hazája az első, ami egy jó kiindulási alap a külpolitikához.

Hiszen ha mindenki számára nyilvánvalóak az érdekek, univerzális értékekről való tárgyalások helyett (amely az amerikai érdekek rejtett paravánja), észszerűen tárgyalhatunk és alkut köthetünk, ami sokkal jobb számunkra. Ezért támogatom Trumpot és remélem, hogy győzni is fog – fogalmazott Orbán Viktor.

Mit fog csinálni a miniszterelnök karácsonykor?

A beszélgetés utolsó kérdésre, hogy mit fog csinálni a magyar miniszterelnök karácsonykor, Orbán Viktor humorosan azt felelte:

A miniszterelnökkel való beszélgetést álló ováció zárta a közönség részéről.

***

Az esemény véget ért. Köszönjük, hogy velünk tartottak!

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP