3 éves voltam, amikor a válogatott utoljára kijutott egy világversenyre közvetlenül a selejtezőcsoportból

Ha anno Izland ellen elég volt az utolsó 7 percet megnézni, akkor ebből a meccsből elég lesz az utolsó 3. Egy meccs aminek feledésbe kellene merülni a játék miatt, de egy meccs ami feledhetetlen marad a eredmény miatt. Tanulni kell ebből is. Hogy milyen az, amikor majdnem magunkat verjük meg, de végül a szívvel és hittel és némi szerencsével csak összejön. Ezt a meccset igenis sokat kell visszanézni akkor, amikor kicsit elragadtatjuk magunkat!

1996, Atlantai olimpia, havas selejtező! ;) Na, az volt az utolsó magyar focicsapat, aki egy selejtezőből kvalifikálta magát nemzetközi futbaleseményre. Olimpia. Az olimpia első három helyezett csapata közül a csoportmeccseken kettővel is összefutottunk. Olyan játékosokkal, mint Kanu Nigériából, vagy a brazilok közül Dida, Roberto Carlos, Bebeto, Ronaldo és Rivaldo. Tehát senki se mondja, hogy ez nem is igazi torna volt. Sőt! Amúgy Nigéria nyerte. Rég volt. Természetesen - gondolom - Dömötör Csaba az 1985ös Mezey-féle csapatra gondolt, de Sáfárékat mindig elfelejtik a nagy futbalokos politikusok, pedig remek csapat ment ki az olimpiára is: Sáfár, Babos, Szűcs, Dárdai, Dienes, Dombi, Dragóner, Egressy, Forrai, Herczeg, Horváth, Hrutka, Hungler, Lendvai, Lisztes, Madar, Mátyus, Molnár, Pető, Preisinger, Sándor, Sebők, Szanyó, Szatmári, Vincze, Zavadszky Szomorú, közülük több már meghalt, de van olyan is akinek már a fia(i) is top játékosok, sajnos nem mindegyik magyar válogatottként.

ÉS EMLÉKSZEL AZ ÖSSZES MECCSRE. 😂😂😂😂😂😂😂😂😂

Akárhogy is lesz, egy foci-, kajak-, tornász válogatott nem a Schmuck Andor- Horn Gyula hibridekből áll össze.