Szégyen Magyarországról jönni

„Mert külföldön járva az első gondolatom az volt, hogy szégyen Magyarországról jönni, mert mindenki, ha ezt kimondom, azonnal Orbán Viktorra gondol és mindazokra a bűnökre, amelyeket Európa ellen jelenleg elkövet. És én képtelen vagyok ezt a szégyent magamra venni! Egyszerűen nem akarom! Holott én aztán tényleg büszke magyar vagyok. De most valami történt. Nálam a végleges törést a magyar kormány oroszpártisága okozta. Amikor Viktor belebújt Putyin s*ggébe és azóta sem talál ki belőle. Amikor ő lett a tövis, amit a vén Európa kecses ujjainak egyik körme alá beszúrtak. Nem több ő ennél, nem tőr, nem kard, nem is szablya. Csak egy tövis. Nem éri el Európa szívét, nem tud komolyan sérülést okozni. De mégis ott van: kellemetlen és fáj. Persze nagyon könnyű eltávolítani, csak egy kis csipesz kell hozzá. Ennyi.

De mégis. Nem tudtam büszkén azt mondani, hogy Magyarországról való vagyok. Mert szégyelltem. Nem tudatosan, hanem ösztönösen. Hát ezt is sikerült elérnie a 13 évnek! Vajon, hány magyar honfitársunk érzett már hasonlóan? Az egészben az a legabszurdabb, hogy pont ők beszélnek a büszke magyar öntudatról, miközben a porig rombolják. Milliók szívében.
Ezt nem hagyhatjuk! Vissza kell vennünk tőlük a hazánkat, hogy újra büszke magyarok lehessünk, bárhol is járjunk a világban! Mert a haza, Viktor, nem eladó, bármennyi rubelt is adjanak neked érte!”

Nyitókép: Youtube