Mennyit ülhet rács mögött a már többször elítélt Portik, aki még további két ügyben vádlott? Utánajártunk!

A tervek szerint ősszel hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék a Fenyő-gyilkosság kapcsán indult büntetőperben, amelynek egyik vádlottja Portik Tamás, akit a kilencvenes évek maffialeszámolásai miatt már többször elítéltek. Kérdés azonban, hogy végül mennyit kell börtönben töltenie a 2012-ben végül saját lakásában elfogott Portiknak, aki jelenleg elítélt és vádlott is, ez pedig igen csak bonyolulttá teszi a választ.

Előbbi ügyben tizenöt, utóbbiban tizenhárom évet kapott. Az 1999 áprilisában elkövetett Gyüre-gyilkosság és az 1996-os Lakatos Csaba fogathajtó elleni gyilkossági kísérlet miatt pár hónapja húsz év fegyházra ítélték első fokon, tehát ez az ítélet még nem jogerős.

Ifj. Balsai Istvánnal próbáltuk meg kibogozni, ezek alapján mi várhat a kilencvenes évek fenegyerekére. 

Minősített esetek

A büntetőjogász elöljáróban hangsúlyozta, ezekben az esetekben az emberölések elkövetésekor hatályos, régi Büntető Törvénykönyv (vagyis egész pontosan a 1978. évi IV. törvény) szabályai alapján kell elbírálni az ügyeket, tehát Portikkal szemben – bűnössége megállapítása esetén – a büntetések kiszabására ez a törvény irányadó.

Ez azért lényeges körülmény, mert így a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama tizenöt év volt, ide tartozott az emberölés alapesete is. Ismert azonban, hogy Portik Tamással szemben mindegyik ügyében az emberölés valamely minősített esete miatt emeltek vádat az előre kiterveltség, illetve a nyereségvágy miatt, ahol pedig már életfogytig tartó szabadságvesztést is ki lehet osztani.

Ha valakit több ügyben ítélnek külön-külön szabadságvesztésre, akkor bizonyos feltételek mellett az ítéleteit összbüntetésbe kell foglalni. 

Összbüntetés kontra életfogytiglan

Az összbüntetés tartamát ekkoriban – az eredeti büntetések alapulvételével – úgy kellett megállapítani, hogy az haladja meg az elítélt legsúlyosabb büntetését, de ne érje el az egyenként kiszabott büntetések együttes tartamát. Ebben az esetben az a szabály is élt, hogy az összbüntetéssel kiszabott büntetés nem haladhatta meg a húsz évet. Ez azzal is járhatott, hogy az összbüntetési ítéletben a rövidebb tartamú szabadságvesztések akár teljesen el is enyészhetettek. Lényeges volt továbbá az is, hogy a régi Btk. a határozott ideig tartó és az életfogytig tartó szabadságvesztés találkozása esetén kizárta az összbüntetésbe foglalás lehetőségét.

Ha ezek közül egyik ügyében sem szabnak ki rá ilyen ítéletet, hanem csak határozott idejű büntetést kap, akkor a fentiek miatt úgy kell összbüntetésbe foglalni majd az ítéleteit, hogy a kiszabott összbüntetés a húsz évet nem haladhatja majd meg. Vagyis maximum húsz évet tölthet rács mögött, ami jelen pillanatban azt jelenti, hogy a 2012-ben elfogott Portik 2032-ben szabadulhatna.

Ezzel szemben, ha bármelyik ügyében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik jogerősen, akkor ennél jóval többre kell készülnie.

Az Orbán-kormány szigorítása is bejátszhat

Balsai kifejtette: akit 1999 márciusa előtt elkövetett el nem évülő cselekményért (pl. minősített emberölésért) ítélnek életfogytiglanra, az feltételes szabadságra bocsátható, ha a szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott időtartamot kitöltötte, amit húsz és harminc év között kell meghatározni. 

1999. március 1-jétől a szabályok megint változtak. Az első Orbán-kormány javaslatára megszavazott szigorítás nyomán az életfogytig esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja harminc év lett, de innentől van lehetőség a tényleges életfogytiglan kiszabására is, ami feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását jelenti.

Balsai István szerint így válik érthetővé az 1999 júliusi Gyüre-gyilkosság ügyében bejelentett ügyészi fellebbezés az életfogytig kiszabására. Ha abban Portikot jogerősen akár csak „sima” (nem tényleges) életfogytiglanra ítélik, az kapásból minimum 30 évet jelent.

Arról nem is beszélve, ha esetleg további bűncselekmények miatt szedik elő. 

Nyitókép: Portik Tamás a bíróság előtt még 2016-ban (Fotó:MTI/Kovács Tamás)