Amikor a közösségünk egyes tagjai az általános társadalmi normáktól eltérően viselkednek, akkor az sajnos jó alkalom arra, hogy mások általánosítsanak velünk, értsd, mindannyiunkkal kapcsolatosan. És sok roma ember nem akarja látni, hogy az általánosítást sokszor valami igenis kiváltja, sokszor olyan dolgok, amelyek megelőzhetők lennének, vagy amelyekkel szemben akár mi magunk is felléphetnénk.
Hibázunk, amikor elfordítjuk ilyenkor a fejünket, hiszen pontosan ezek miatt született meg a cigánybűnözés fogalom. És ha ezek az elkövetők, ezek az esetek ilyen visszhangot váltanak ki a társadalmi közbeszédben, akkor nekünk kétszer ilyen hangosan kell kiállni általában a bűnözés ellen és ilyen formán tenni annak érdekében, hogy ne tiporják sárba a népünk és a közösségeink megítélését ezek miatt az emberek miatt. És ha szólnunk kell, akkor elsőként igenis a saját családunkban, a saját környezetünkben kell képessé válnunk arra, hogy szóljunk és megpróbáljunk tenni. De az agresszió nem lehet megoldás, először a fejben kell rendet tenni.
Testvérem, neked büszke HAZAFINAK is kell lenned, és nem, nem keverhetjük össze ezt a kifejezést a nacionalista főnévvel. Aki ide született itt el és itt dolgozik, ide tervez a következő 50 évben az igenis hazafi kell, hogy legyen. Tudod, mint a feketék Amerikában. Mi Indiából szabadon, ők Afrikából kényszerrel származtak el, de akkor is évszázadok óta a közös történelem szerves részei, egy ideje Amerikában végre a társadalomnak is. Ilyenek vagyunk mi is, itthon, és a felelősséget is vállalnunk kell. Ahogyan a szélsőjobb vezetőjét arra kérem, hogy intsen békét és mértékletességet a követői között, örökre megszüntetve a Cigánybűnözés fogalmát, úgy Téged és titeket is arra kérlek, intsétek békére, nyugalomra a családotok, a környezetetek és a közösségetek tagjait.