A MET intézményfenntartói nehézségei akkor kezdődtek, amikor a Fidesz-kormány 2011-ben elvette egyházi státuszukat.
„Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség több mint tíz éve küzd azért, hogy fenntarthassa oktatási és szociális intézményeit, és gondoskodhasson a legelesettebbekről. Az egyházi státuszuk elvesztésével évi kétmilliárd forinttól esnek el, már a bérek kifizetése is komoly gondot jelent, most »örökbefogadókat« keresnek. Más egyházak részéről finoman szólva sincsenek »heves tülekedések«, hogy melléjük álljanak.
Az intézményrendszer valóban jelentős: Iványi Gáborék négy bölcsődét, nyolc óvodát, 21 iskolát tartanak fenn, 3000 gyerek oktatásáért és étkezéséért felelnek, a gyerekek döntő többsége pedig csak a MET intézményei révén kap rendszeresen meleg ételt és egyéb ellátást. Emellett szegénykórházat, idősotthonokat és hajléktalanokat ellátó intézményeket működtetnek – szolgáltatásaikat nagyságrendileg húszezren veszik igénybe.
Csak emlékeztetőül: a MET intézményfenntartói nehézségei akkor kezdődtek, amikor a Fidesz-kormány 2011-ben elvette egyházi státuszukat, és úgy döntött, hogy onnantól kezdve egyesületté kell alakulniuk. A MET jogi útra terelte az ügyet, s az Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy nem kényszeríthető ki az egyesületi átalakulás, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig kártérítésre kötelezte Magyarországot a MET egyházi státuszának elvétele miatt. Az ítéletek ellenére azonban semmilyen érdemi változás nem történt.
Iványi Gábor korábban arról beszélt, hogy a több mint egy évtizede tartó meghurcoltatásuknak szerinte alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy »annak a legalsó rétegnek szolgálunk, amit a kapzsi, korrupt Orbán-rendszer nem óhajt eltartani«. A másik ok pedig az, hogy nyíltan szemben állnak azzal a hatalmi arroganciával, amely semmibe veszi az alapvető jogokat, a független sajtót, a szólásszabadságot és a vallás szabad gyakorlását.”
Nyitókép: MTI / Kallos Bea
A Cash Talk legújabb adása két, egymással szöges ellentétben álló gazdaságpolitikai irányt ütköztet: a kormány és az MKIK 11 pontos vállalkozássegítő csomagját, valamint a TISZA párt kiszivárgott megszorító terveit. A tét a magyar kis- és mikrovállalkozások jövője, a munkahelyek száma és a családok pénztárcája.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Az ANO elnöke megszüntette politikusi és üzletemberi szerepének összeférhetetlenségét.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
Jövőre a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig százalékkal emeli a kormány.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Nagy Feró szerint a Fideszt nem lehet jobbról előzni, Magyar Péter pedig nem gondolta, hogy egyedül marad.
Rendhagyó bejegyzéssel jelentkezett a miniszterelnök.
