A MET intézményfenntartói nehézségei akkor kezdődtek, amikor a Fidesz-kormány 2011-ben elvette egyházi státuszukat.
„Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség több mint tíz éve küzd azért, hogy fenntarthassa oktatási és szociális intézményeit, és gondoskodhasson a legelesettebbekről. Az egyházi státuszuk elvesztésével évi kétmilliárd forinttól esnek el, már a bérek kifizetése is komoly gondot jelent, most »örökbefogadókat« keresnek. Más egyházak részéről finoman szólva sincsenek »heves tülekedések«, hogy melléjük álljanak.
Az intézményrendszer valóban jelentős: Iványi Gáborék négy bölcsődét, nyolc óvodát, 21 iskolát tartanak fenn, 3000 gyerek oktatásáért és étkezéséért felelnek, a gyerekek döntő többsége pedig csak a MET intézményei révén kap rendszeresen meleg ételt és egyéb ellátást. Emellett szegénykórházat, idősotthonokat és hajléktalanokat ellátó intézményeket működtetnek – szolgáltatásaikat nagyságrendileg húszezren veszik igénybe.
Csak emlékeztetőül: a MET intézményfenntartói nehézségei akkor kezdődtek, amikor a Fidesz-kormány 2011-ben elvette egyházi státuszukat, és úgy döntött, hogy onnantól kezdve egyesületté kell alakulniuk. A MET jogi útra terelte az ügyet, s az Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy nem kényszeríthető ki az egyesületi átalakulás, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig kártérítésre kötelezte Magyarországot a MET egyházi státuszának elvétele miatt. Az ítéletek ellenére azonban semmilyen érdemi változás nem történt.
Iványi Gábor korábban arról beszélt, hogy a több mint egy évtizede tartó meghurcoltatásuknak szerinte alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy »annak a legalsó rétegnek szolgálunk, amit a kapzsi, korrupt Orbán-rendszer nem óhajt eltartani«. A másik ok pedig az, hogy nyíltan szemben állnak azzal a hatalmi arroganciával, amely semmibe veszi az alapvető jogokat, a független sajtót, a szólásszabadságot és a vallás szabad gyakorlását.”
Nyitókép: MTI / Kallos Bea
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A törvénykezést feláldozták a digitális minimalizmus oltárán.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Elmarad a Velencei Bizottság tervezett budapesti látogatása, miután a magyar kormány nem biztosított lehetőséget a találkozókra – erről Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője számolt be. A vita hátterében az áll, hogy a nemzetközi jogi testület a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos alkotmányos kérdéseket vizsgálná.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
